Gyilkosság otthon, hétvégén

Szerző: Kulcsár Anna
Dátum: 2015. augusztus 17.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A több ember sérelmére elkövetett emberölések áldozatai nagyon gyakran közeli hozzátartozók, ismerősök, a tett helyszíne pedig a lakás, a családi ház. A hasonló deliktumoknak sok más esetköre is van. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kutatócsoportja Nagy László Tibor vezetésével legutóbb azért vizsgálta meg 13 esztendő ilyen ügyeit a jogerősen lezárt akták alapján, mert úgy tapasztalta: változatlanul gyakoriak a nagy érdeklődést kiváltó bűnesetek. Az OKRI szakembere további részletekbe is beavatta az Ügyvédvilág olvasóit. Beszélt például arról, mi az ámokfutás, a sorozatgyilkosság és a kiterjesztett öngyilkosság.


►A jogászokat – csakúgy mint a laikus személyeket – mindig is kiemelten érdekelték az élet elleni bűncselekmények, s főként azok háttere, indítékai. A joghallgatók már elsőéves korukban azt várják, mikor találkozhatnak tanulmányaik során az emberöléseknek főként a minősített eseteivel. Kíváncsiak például rá, hogyan és miért követ el valaki nyereségvágyból, netán előre kitervelten, esetleg több ember sérelmére ilyen deliktumokat. Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) az Ön vezetésével most miért éppen az utóbbi esetkört választotta kutatása témájául?

A legsúlyosabb élet elleni bűncselekmény az emberölés. Ennek egyik kirívó esete a több ember sérelmére – korábbi kifejezéssel élve több emberen – elkövetett emberölés bűntette. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen veszélyes ez az esetkör a társadalomra. Az állampolgárok nem utolsósorban az ilyen ügyek alapján mondanak véleményt a közbiztonságról, és ezeket figyelembe véve beszélnek saját biztonságérzetükről is. Emlékeztetnék rá, hogy korábban, rövid időn belül több súlyos, a közvéleményt mélyen felkavaró, élénk médiaérdeklődést keltő és emellett parlamenti vitát is generáló gyilkosság történt. Különösen 2012 áprilisában követték egymást a több áldozattal járó emberölések. A Fejér megyei Kulcson, Balatonakarattyán, egy győri presszónál és egy soproni lőtéren is volt hasonló eset. A romák sérelmére elkövetett gyilkosságsorozatot még nem vizsgáltuk meg, hiszen ez az ügy addig jogerősen nem zárult le.

►Az emberölésről egyébként számos nevezetes tudományos munka is megjelent, de azok főként a többi minősített esettel foglalkoztak.

Mostani kutatásunkat az is indokolttá tette, hogy a több ember sérelmére elkövetett emberölés az elmúlt időkben nem került a vizsgálatok középpontjába. Hozzáfűzöm még, hogy elemzésünkre az OKRI munkatervének negyedik, „Kiemelkedő vagy veszélyes bűncselekmények, bűnelkövetők” elnevezésű főiránya keretében került sor.

►Hogyan zajlott le maga a vizsgálat?

Feldolgoztuk a 2000 és 2012 közötti időszak összes Magyarországon regisztrált és jogerősen, illetve az eljárás megszüntetésével vagy felfüggesztésével befejezett több ember sérelmére elkövetett emberölési ügy bűnügyi iratait. A tizenhárom esztendő aktái közül összesen 231 ügy, 283 elkövető és 565 sértett adatait rögzítettük. Részletesen azokat az eseteket elemeztük, amelyekben a bíróság megállapította a bűntett elkövetését. A vizsgálatot magam vezettem, kutatótársam dr. Bolyky Orsolya tudományos munkatárs volt. A kérdőíves adatfelvétel során egyetemi hallgatók nyújtottak számunkra segítséget. Az ő munkájukat természetesen teljeskörűen ellenőriztük.

►Melyek a főbb megállapításaik?

Mindenekelőtt azt rögzítettük, hogy a vizsgált büntetőügyek 78 százaléka zárult bűnösséget megállapító jogerős ítélettel. Az ilyen esetek hat százalékában kóros elmeállapot miatt felmentés következett. Az eljárások hét százalékában ugyanakkor nem sikerült megállapítani az elkövető kilétét vagy a terhelt bűnösségét.

►Kik voltak a sértettek, az áldozatok? Bárki áldozatául eshet hasonló bűncselekménynek?

Három főbb csoportot említenék meg. Továbbra is megállapítható, hogy a több ember sérelmére elkövetett emberölést leggyakrabban a hosszú időn át tartó konfliktusos helyzetek idézik elő. Értelemszerű, hogy a feszültségekkel terhelt kapcsolat rendszerint hozzátartozók, ismerősök között alakul ki. A második csoport az úgynevezett szituatív esetek köre, ez az ittasan elkövetett összetűzéseket foglalja magában. Harmadikként a nyereségvágyból több emberen elkövetett emberölések említhetők meg. Számadatokkal kifejezve: az első csoport az esetek 38, a második a 21, a harmadik a 15 százalékát tesz ki. Az úgynevezett kiterjesztett öngyilkosságokat is elemeztük. Ezekről akkor van szó, ha a tettes a hozzá közel állók életét oltja ki, majd magával is végez. A férfiak körében a féltékenység volt a leggyakoribb motívum, a nőknél jellemzően az elkeseredettség és a hozzá kapcsolódó pszichés állapot. Az ilyen ügyek kilencszázalékos arányban fordultak elő. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a legnagyobb félelmet keltő kiszámíthatatlan ámokfutás, valamint a sorozatgyilkosság tényleges előfordulása nálunk szerencsére viszonylag ritka.

►A kriminológia hogyan határozza meg az ilyen cselekményeket?

Ámokfutásnak azt tekintjük, ha jellemzően több helyszínen, több ember életének kioltására irányul a cselekmény, és az elkövetés folyamatos. Ez azt jelenti, hogy az ámokfutó azt öli meg, akivel éppen találkozik, ezért viselkedése kiszámíthatatlan. Itt egyfajta cselekményfolyamról van szó. A másik igen veszélyes kategóriába a több alkalommal elkövetett emberölések tartoznak. Ennek speciális esete a sorozatgyilkosság, ekkor három vagy több különböző időpontban kerül sor a cselekmények végrehajtására. Az egyes halálos támadások között napok, hetek, akár hónapok is eltelhetnek, a sértettek személye kiválasztáson alapul, tehát nem véletlenszerű.

►Megítélése szerint a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás miként látja el feladatát, hiszen közkeletű vélekedés, hogy a megelőzés leginkább a gyors intézkedéssel érhető el.

A vizsgált bűncselekmények többségénél az elkövetők rövid időn belül rendőrkézre kerültek és tettüket beismerték. Ugyanakkor a jogi minősítés, az elhatárolás kérdésében több esetben keletkezett eltérés az egyes jogalkalmazó szervezetek álláspontja között. A jogerős ítéletek mindenesetre többnyire súlyos szabadságvesztést róttak ki: az elkövetők harminc százalékát életfogytig, nyolc százalékát pedig tényleges életfogytig tartó fegyházra ítélték. Előfordult az is, hogy felfüggesztették a rövidebb tartamú büntetés végrehajtását. Erre akkor került sor, ha a tettesek például acélhuzalba vezetett árammal próbálták megvédeni házukat, tulajdonukat. A vádlottak legnagyobb része egyébként felelősségre vonható, ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy személyiségszerkezetük nem egyszer torz, érzelmi intelligenciájuk alacsony. A pszichés tényezőknek a cselekmények döntő többségénél kiemelkedő jelentőségük van, a megelőzés egyik fő feltétele ezért a pszichiátriai ellátó rendszer fejlesztése lehet. További jellemző vonás, hogy az elkövetők kétharmadának nincs állandó munkahelye. A nők a vádlottak padján kilenc százaléknyian foglalnak helyet az ilyen ügyekben. Ami a helyszínt illeti: a deliktumok rendszerint azon a településen, sőt esetleg abban a lakásban, családi házban történnek, ahol az áldozatok laknak. Az aktákban a tett időpontjaként sokszor a hétvége szerepel.

 

 

Nagy László Tibor

Az ELTE jogi karán végzett 1985-ben. Ügyészi-bírói szakvizsgát tett, 1987-ben az OKRI tudományos munkatársává nevezték ki. PhD-fokozatát 2009-ben szerezte meg, három éve a kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozik. Fő kutatási területe az erőszakos, veszélyes bűncselekmények csoportja.

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.