Gyorshajtás – elég a hiteles mérő

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hitelesített sebességmérő által készített fényképfelvételek elegendő bizonyítékul szolgálhatnak a gyorshajtás megállapításához – állapította meg a Kúria egy eseti döntésében.

Az ügy előzményei

Az első fokú hatóság 2010. szeptember 19-én a hitelesített eszközzel sebességméréseket végzett, ahol a felperes a megengedett 50 km/óra sebesség helyett 69 km/óra sebességgel közlekedett. A felvételeket az eljáró rendőr az SCS–101/A típusú hitelesített berendezéssel készítette. Az elkészített három felvétel közül a mérés helyszínétől legtávolabbi helyzetet rögzítő első felvételen a 2010. 09. 19. 14:43:00 időponttal 69, az azonos időponttal készült második felvételen 68, míg a csaknem mellé érő autóról 14:43:03 időponttal készült harmadik felvétel 64 km/órás sebességet mutatott.

Az első fokú hatóság határozatával a felperest 30 000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. E határozatot a felperes 2010. október 25-én vette át.

A határozattal szemben a felperes fellebbezést adott be, amire tekintettel eljárva az alperes 2011. január 24-ei határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta.

A közigazgatási határozat elleni birósági felülvizsgálati kérelem

A jogerős határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet. Állította, hogy az adott útszakaszon nem volt 50 km-es sebességkorlátozás és ezt az előadását saját fényképeivel igazoltnak tekintette. Kifogásolta, hogy nem nyújtottak módot számára az iratbetekintéskor jegyzőkönyvi nyilatkozattételre, valamint, hogy a másodfokú eljárás súlyos késedelmeket szenvedett. Keresetét a per első tárgyalásáig kiegészítette azzal is, hogy saját számításai szerint két azonos időben készült felvétel nem tartalmazhatott sebességkülönbséget és helyszín-eltérést sem. A gépjármű a fotó szerint az úton keresztben haladt, ami szintén lehetetlen.

A törvényszék megállapításai

A törvényszék a keresetet elutasította. Indokolása szerint – felülvizsgálati kérelemmel érintett körben – az alperes bizonyítási kötelezettségének eleget tett és magyarázatot adott az egyes felvételeken tapasztalható sebességeltérés okára is. A törvényszék megállapította továbbá, hogy a fényképfelvételek hitelességéhez kizárólag abból, hogy két felvételen a sebességmérés időpontja azonos, de a mért sebesség között mégis 1 km/óra eltérés van, nem vonható le olyan következtetés, hogy a fényképfelvételek nem a valós állapotot rögzítették. A gépjárműnek az út tengelyéhez viszonyított elhelyezkedésére vonatkozóan az alperes elfogadható magyarázatot adott és a fényképfelvételek alapján jól látható, hogy az eljáró rendőr a mérést úgy végezte, hogy a mérő berendezést mindvégig a felperes gépjárművére irányította, követve annak haladási irányát. Utalt arra is a törvényszék, hogy a felvételek hiteles mérőberendezéssel készültek, és azokról egyértelműen beazonosítható a felperes gépjárműve és a mérés helyszíne a képeken látható tereptárgyak alapján.

A jogerős törvényszéki ítélet elleni felülvizsgálati kérelem

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve az ítélet, egyben a közigazgatási határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az alperes által bizonyítékként becsatolt felvételek alkalmatlanok bárminemű bizonyítási dokumentumként való felhasználására. Ennek alátámasztására előadta, hogy két azonos időben készült felvétel a gépjárműről eltérő sebességet nem dokumentálhatna.

Jogszabálysértésként a Pp. 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 270. § (2) bekezdését, 336/A. § (2) bekezdését, 339. § (1) bekezdését, 340/A. § (1) bekezdését, valamint 340/A. §¬át és a Ket. 50. § (1) bekezdését és (6) bekezdését jelölte meg.

A Kúria megállapításai

A Kúriának arról kellett döntést hozni, hogy a törvényszék a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott-e arra a megállapításra, hogy az alperes határozata jogszerű volt.

A Kúria megállapította, hogy az alperes által hivatkozott jogszabálysértések nem történtek meg, valamint a felperes érdemi érvelése is alaptalan, mert a törvényszék megfelelő indokát adta a különböző mért sebességeknek, továbbá köztudomású az is, hogy 1 másodpercen belül több felvétel is készülhet.
Mindezekre tekintettel a Kúria a törvényszék mindenben helytálló ítéletét helyes indokaira tekintettel, azokat meg nem ismételve hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 515/2012/3.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/11. számában 177. szám alatt jelent meg.

---