Gyorsítósávon – milyen munkaügyi pereket tárgyal a bíróság soron kívül?

A soron kívül történő ügyintézés egyfelől nagyon kedvező kimenettel, a per rövid időn belül való lezárásával kecsegtet, azonban ilyenkor azzal kell számolni, hogy nemcsak a bíróságnak, hanem a feleknek és jogi képviselőiknek is rendkívül rövid határidők fognak rendelkezésre állni az egyes percselekményekre.


1) Mikor válik egy munkaügyi per soron kívülivé?

A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló IM rendelet (BÜSZ) szabályai szerint az ügy soron kívüli intézése alapulhat jogszabály rendelkezésén, az Országos Bírói Tanács határozatán vagy a bíróság elnökének rendelkezésén.

Ennek megfelelően a  Polgári perrendtartás (Pp.) szerint egyes perek vagy a  peres eljárások egyes mozzanatai (például ideiglenes intézkedés vagy másik bírósághoz való áttétel szükségességének elbírálása)  a jogszabály erejénél fogva soron kívül történnek. A munkaügyi perek két csoportját rendeli a Pp. teljes egészében soron kívül intézendőnek: a megszüntetett munkaviszony helyreállítására valamint a felszámolás alatt álló munkáltatóval szembeni igény elbírálására irányuló pereket.

A munkáltató felszámolása esetén a soronkívüliség nyilvánvaló célja, hogy a felszámolási eljárás során minél hamarabb tisztázott legyen, milyen munkavállalói igények kielégítésére kell, hogy sor kerüljön a felosztandó felszámolási vagyonból.

Fontos tudni, hogy a megszüntetett munkaviszony helyreállítását a Munka Törvénykönyve alapján a jogellenes munkaviszony-megszüntetés nem minden esetében lehet kérni, csak a törvényben meghatározott néhány, kiemelt súlyú megszüntetési esetben (például ha a megszüntetés az egyenlő bánásmód követelményét sértette, vagy felmondási tilalmi időszakba ütközött stb.).

A helyreállítási igénnyel kapcsolatos soronkívüliség azért különösen indokolt, mert ha a bíróság helyreállítja a munkaviszonyt, akkor – a törvényben meghatározott levonásokkal – a helyreállításig a teljes elmaradt munkabért meg kell fizetni a munkavállaló részére, továbbá utólagosan be kell jelenteni őt erre az időszakra, rendezve a helyreállított időszak közterheit is. Így kiemelten fontos, hogy mielőbb fény derüljön arra, a megszüntetett munkaviszony helyreállítandó-e vagy sem. Mindazonáltal, ha a keresetlevél a munkaviszony helyreállítása iránti kérelmet tartalmaz, akkor a bíróságnak attól függetlenül soron kívül kell eljárnia, ha esetleg már a keresetlevélből látszik, hogy  semmilyen olyan körülmény nem áll fenn, amely alapján a törvény megengedné a helyreállítást, hiszen e kérdésben csak a bíróság érdemi határozatában lehet döntést hozni. Más kérdés, hogy ha a felperes alaptalanul kér helyreállítást (pl. kizárólag azért, hogy a per soron kívül intézendő legyen), e körben majd pervesztességgel kell számolnia, amely okán a perköltség viselését rá nézve terhesebben kell majd megállapítani.

A fentiek szerint azonban nemcsak a törvényben meghatározott esetekben, hanem az adott bíróság elnökének döntése alapján is elrendelhető együtt soron kívüli tárgyalása. Erről tehát nem az ügyet elbíráló tanács, hanem a bíróság vezetője dönt. A bírósági ügyviteli szabályok szerint az elnök különösen a kérelmező személyi körülményeit, az ügy tárgyát és jellegét, valamint a bíróság működésében felmerült objektív okokat veszi figyelembe. A soron kívüli eljárást az ügyfél is kérelmezheti, azonban a bíróság elnöke hivatalból is elrendelheti azt, például ha egy adott ügyhöz kiemelkedően fontos társadalmi, igazságügyi, vagy közérdek fűződik, vagy az ügy tárgya az állampolgárok széles körét érintő kérdés, illetve ha gyermekek jogainak védelméről van szó. Ha tehát valaki úgy találja, hogy ügye valamilyen fontos körülmény folytán soron kívüli elbírálást igényel, akkor indokolt kérelemmel fordulhat az eljáró bíróság elnökéhez, aki adott esetben elrendelheti azt.

2.) Mivel jár egy munkaügyi per soron kívüli elbírálása?

A bírósági ügyviteli szabályok szerint a soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni. A „haladéktalan” intézést a jogszabály tehát nem definiálja közelebbről, nincs meghatározva, hogy ez pl. 8 órát, 12 órát, 24 vagy 72 órát jelent. A haladéktalan intézés tényleges, indokolt hosszát nyilvánvalóan meghatározza az is, hogy a bíróságnak milyen eljárási lépésről kell döntenie, hogy ezt meg kell-e előznie valamilyen más cselekménynek (pl. egy adott beadványt kiadni a másik fél részére észrevételezésre stb.). Az ügyviteli szabályzat szerint az elnök által elrendelt soron kívüli ügyintézés teljesítését az elnök legalább háromhavonta ellenőrzi, és mulasztás esetén megteszi a szükséges intézkedést (pl. határidő tűzésével a következő szükséges intézkedés megtételére felhívás, figyelmeztetés, fegyelmi felelősségre vonás).

A törvény által elrendelt soronkívüliség esetén a Pp. határoz meg egyes, igen szoros törvényi határidőket a bíróság és a felek részére az alábbiak szerint.

  • A perfelvétel során
    • a) az ellenkérelem, illetve a viszontkereset előterjesztésére meghatározott határidő tizenöt nap,
    • b) a tárgyalási időközre meghatározott határidő nyolc nap,
    • c) a perfelvételi és a folytatólagos perfelvételi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.
  • Az érdemi tárgyalás és a folytatólagos érdemi tárgyalás kitűzésére meghatározott határidő egy hónap.

Vagyis a soronkívüliség törvényi eseteiben a munkaügyi per kezdeti, perfelvételi szakaszában is már jóval szorosabb határidőkkel kell szembenézni, mint rendes menetrend szerint: míg az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére az általános szabályok szerint 45 nap áll az alperes rendelkezésére, soron kívüli eljárásban ez csupán 15 nap. Ami a legnagyobb kihívást jelenti azonban, hogy a perfelvételi tárgyalás kitűzésétől kezdődően az ügyet havonta fogja tárgyalni a bíróság. Ehhez társul az a szabály, miszerint ha a felperes bármely perfelvételi tárgyalást elmulasztja, és az alperes a per tárgyalását nem kéri, a bíróság az eljárást megszünteti.

Megszűnt az a lehetőség, hogy a felperes előzetesen kérje a perfelvételi tárgyalás távollétében történő megtartását. (Megjegyzendő azonban, hogy ha valaki elháríthatatlan ok – pl. karantén – miatt nem tud megjelenni a tárgyaláson, az nem számít mulasztásnak, és ez akár előzetesen is bejelenthető.) Vagyis a soron kívüli pert indító felperesnek azzal kell számolnia, hogy havonta meg kell jelennie bíróságon (ha jogi képviselővel jár el, akkor mindenekelőtt jogi képviselőjének), mégpedig annak a terhével, hogy ha a perfelvételi szakaszban ezt akár egyszer is elmulasztja, az valószínűleg az eljárás megszüntetéséhez fog vezetni. A havi rendszerességű tárgyalás többnyire azzal is jár, hogy amennyiben a tárgyalások között az ügy további írásbeli előkészítésére van szükség, akkor arra a bíróságnak igen rövid határidőt (jellemzően 5-8 nap) kell adnia a feleknek. Gyakori nehézséget jelent, hogy a tárgyalásra idézettek részére az idéző végzés kézbesítéséről nem feltétlen érkezik vissza a postai igazolás. Ha például a címzett nem keresi a postán az iratot, elképzelhető, hogy egy hónap alatt még a szabályszerű kézbesítés sem történik meg. Ugyanakkor a posta online nyomkövető rendszere nagy segítséget nyújt az iratok kézbesítésének ellenőrzésében. Amennyiben az idézés szabályszerűségével probléma akad, vagy az idézés sikertelen, lehetséges, hogy a felek hiába mentek el a tárgyalásra, mivel azt a bíróságnak el kell halasztania.

Szintén fontos észben tartani, hogy ha a soronkívüliséget törvény írja elő, akkor az általános szabályoktól eltérően az ítélkezési szünetek (július 15-től augusztus 20-ig, továbbá december 24-től január 1-ig terjedő időszakok) időtartama alatt is telnek az eljárási határidők. Vagyis egy fellebbezési határidő is le fog tudni járni a téli/nyári ítélkezési szünetben; a feleknek ugyanúgy kell foglalkozniuk az írásbeli előkészítéssel, mint az év más szakaszaiban; ugyanúgy kell számítaniuk a havonta történő tárgyalásra, mint máskor. Erre a bíróságnak egyébiránt a feleket külön figyelmeztetnie kell az ítélkezési szünet közeledtével.

A fentiek alapján tehát – a gyorsított eljárással járó szoros határidőkre, plusz teendőkre figyelemmel – mindenképp ajánlatos perindítás előtt megfontolni, hogy érdemes-e belevágni egy soron kívüli eljárásba, amennyiben a munkáltató felszámolás alatt áll, illetve megszüntetéssel kapcsolatos per esetén a célszerű-e a munkaviszony helyreállítását kérni. Ugyanakkor a nagy intenzitással folytatott eljárás eredménye lehet a gyors befejezés, a fájó konfliktus rövid időn belüli lezárása.



Kapcsolódó cikkek:


A merchandising szerződés – II.
2020. november 24.

A merchandising szerződés – II.

Julia Roberts és a Calzedonia, Leonardo di Caprio és a Fiat – a marketing egy sajátos, izgalmas világába kalauzol minket A merchandising szerződés című kötet, melyből az alábbi sorozatunkban adunk ízelítőt. Valójában egy kétarcú jelenség képezi a könyv tárgyát, hiszen a merchandising előfordul a jogi és a közgazdaságtani nyelvezetben egyaránt. A két terület találkozási pontja tipikusan a reklámjog területe.