Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament


Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadott állásfoglalás értelmében az Ukrajna elleni agresszió során elkövetett bűntettek miatt az orosz politikai vezetőket, katonai parancsnokokat, valamint szövetségeseiket a létrehozandó különleges törvényszék bírái elé kell állítani . Az állásfoglalásban az is szerepel, hogy a vizsgálatoknak és az azokat követő büntetőeljárásoknak az orosz fegyveres erők háborús bűnökben részt vett teljes személyzetére és a kormányalkalmazottakra is ki kell terjednie.

A javaslatban kiemelik: az elkövetett kegyetlenkedések – a települések válogatás nélküli bombázása, az erőszakos kitelepítések, a tiltott lőszerek használata, a konfliktusövezetekből az előzetesen elfogadott humanitárius folyosókon keresztül menekülni próbáló polgári lakosság elleni támadások, a civilek kivégzése, a szexuális erőszak és az emberek lakóhelyük elhagyására kényszerítése – súlyosan sértik a nemzetközi humanitárius jogot. Az atrocitások mindegyike háborús bűncselekménynek minősülhet, azonban miattuk mostanáig nem indult büntetőeljárás.

A javaslat kiemeli, hogy az említett ügyek elbírálására a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC) nincs hatásköre, ezért van szükség a nemzetközi törvényszék felállítására. A javaslattevő képviselők kérik továbbá, hogy az uniós intézmények a lehető leghamarabb biztosítsanak minden szükséges emberi és költségvetési erőforrást a törvényszék létrehozásához.

(hu.euronews.com)


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.