Hajsza az átkos iratainak tulajdonjogáért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állampártok és jogelődeik működése során keletkezett iratok, valamint azokhoz kötődő társadalmi szervezetek iratai az állam kizárólagos tulajdonában állnak, ezért azokon elbirtoklással nem szerezhető tulajdonjog – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A felperes (Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft.) mint a Politikatörténeti Intézet és Levéltárának jogutódja többek között pártok, szakszervezetek, munkás- és egyéb baloldali szervezetek, mozgalmak, társadalmi szervezetek, az MSZMP Budapesti Bizottsága Archívumának és az MSZMP Pest Megyei Bizottság Archívumának iratait őrzi, amelyeket újraalapításakor, 1998-ban vett birtokba. Keresetében annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy elbirtoklás útján 2008. március 31. napján megszerezte az alábbi iratok tulajdonjogát:

1. Magyar Kommunista Párt 1944–1948 közötti iratai.

2. Szociáldemokrata Párt 1944–1948 közötti iratai.

3. Magyar Dolgozók Pártja Tagnyilvántartási Alosztály 1948–1956 közötti iratai.

4. Magyar Szocialista Munkáspárt tagnyilvántartása 1957–1989 közötti iratai.

5. Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség 1945–1950 közötti iratai.

6. Dolgozók Ifjúsági Szövetsége 1949–1956 közötti iratai.

7. Kommunista Ifjúsági Szövetség 1956–1989 közötti iratai.

8. Népi Kollégiumok Országos Szövetsége 1939–1987 közötti iratai.

9. MSZMP Budapesti Igazgatósága archívuma 1945–1989 közötti iratai.

10. MSZMP Pest Megyei Igazgatósága archívuma 1944–1988 közötti iratai.

Kérte továbbá, hogy a bíróság az államot (alperest) tiltsa el attól, hogy ezen iratok felett tulajdonosként rendelkezési jogot gyakoroljon.

Az első- és másodfokú eljárás

A felperes álláspontja szerint, mivel 1998. március 31-étől tíz éven keresztül sajátjaként és háborítatlanul birtokolta az iratokat, így elbirtoklás jogcímén azok tulajdonjogát 2008-ban megszerezte. Megítélése szerint ezek az iratok nem kizárólagos állami tulajdonban lévő iratok, hanem állami tulajdonban lévő, de bárki által megszerezhető forgalomképes iratok, így azok tulajdonjogát mint nyilvános magánlevéltár az ingó dolgok tulajdonjogához hasonlóan elbirtokolhatta.

Az alperes álláspontja szerint az 1948–89 között működött MDP, MSZMP szerveinek iratai – az MDP és az MSZMP tagnyilvántartásainak kivételével – törvény erejénél fogva a Magyar Állam tulajdonát képezik, ezért a felperes a tagnyilvántartásokon kívül nem szerzett tulajdonjogot az iratokon.

Az elsőfokú bíróság szerint egy levéltár alapvető, törvényes feladata a természetes személyek, más szervek vagy szervezetek által átadott iratok megőrzése, hiszen ebből a célból hozzák létre. Tehát törvény hatalmazza fel a levéltárakat irat őrzésére. Ugyanakkor – hangsúlyozta a bíróság – ez nem zárja ki azt, hogy más jogcímen a levéltárak egyes iratokon tulajdonjogot szerezzenek, illetőleg, hogy letéti szerződéssel kerüljenek iratok a birtokukba. Azon iratok felett azonban, amelyeket letéti szerződés nélkül, kifejezetten őrzés céljából bocsátanak a rendelkezésükre, törvényi jogcímmel rendelkeznek a birtokláshoz, ez pedig kizárja, hogy sajátjukként birtokolják azokat. Ezért a bíróság szerint fogalmilag kizárt, hogy valaki olyan iratot birtokolhasson el, amelyet őrzésre vesz át, hiszen hiányzik a sajátjaként történő birtoklás mint törvényi feltétel.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A bíróság döntésével ellentétben a felperes továbbra is azon az állásponton volt, hogy a per tárgyát képező iratokat a levéltári törvény szabályai szerint sajátjaként birtokolta. Szerinte az időközben az Alaptörvényben és a levéltári törvényben bekövetkezett változások csak a közokiratnak nem minősülő iratok állami tulajdonjogát állapították meg, ugyanakkor ezek a nemzeti vagyonról rendelkező törvény szerint nem minősülnek kizárólagosan a nemzeti vagyonhoz tartozó dolognak. És bár a törvénymódosítások folytán az iratanyag a Magyar Állam tulajdonaként deklarálódott, de folyamatosan és megszakítatlanul voltak az ő birtokában, úgy, hogy azokat a sajátjaként birtokolja, ezért téves a bíróságok értelmezése.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A Kúria megállapításai

A rendszerváltozás után szükségessé vált az állampártok (MDP, MSZMP) szerveinek és a jogelőd pártoknak (MKP, MSZDP) a tevékenységük során keletkezett és megőrzésre érdemesített iratai jogi sorsának (tulajdonjog, őrzés) a rendezése. Szükségessé vált, mivel állampárti iratok a tényleges hatalmat gyakorló párt és az állami szervek közötti szoros kapcsolat miatt nem tekinthetők szokványos, a mai értelemben vett pártiratoknak, hanem olyan történelmi jelentőségű iratok, amelyek mivel számos közérdekű adatot tartalmaznak, a jelenkori történeti kutatások nélkülözhetetlen forrásai közé tartoznak, így azok állami tulajdonba vételéhez állami és társadalmi érdekek fűződnek. Ezért ezen iratokra vonatkozóan, az MDP és az MSZMP tagnyilvántartásainak kivételével törvényi szintén került rögzítésre az állam tulajdonjoga. A későbbi szabályozás kiterjesztette az állami tulajdon körét az MDP és az MSZMP működése során keletkezett levéltári iratokon túl a jogelőd pártok, valamint az állampártok, társadalmi szervezetei, ifjúsági szervezetei, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervetek irataira is. A levéltári törvény alapján ezen iratok őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.

A Kúria ezeket a történelmi és szabályozási alapokat figyelembe véve vizsgálta, hogy a szabályozás csupán a perbeli iratok állami tulajdonba vételét célozta (ebben az esetben lenne helye a tulajdonjog elbirtoklás útján történő megszerzésének) vagy a jogalkotói szándék az állami tulajdon kizárólagosságának a deklarálására is irányult

Mivel a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét az Alaptörvénnyel összhangban kell értelmezni és az Alaptörvény kimondja, hogy a „kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat…közlevéltárban kell elhelyezni” (Alaptörvény U. cikk), így a Kúria meglátása szerint az alkalmazandó jogszabályok hiába keletkeztek az Alaptörvény elfogadását, illetve annak negyedik módosítását megelőzően, az Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezés kötelezettsége ugyanúgy vonatkozik rájuk.

A Kúria megállapította, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény a perbeli iratokat nem sorolja a kizárólagos állami tulajdon körébe, a nemzeti vagyonba tartoznak. Ugyanakkor az Alaptörvény U. cikkét összevetve a nemzeti vagyonról szóló törvénnyel, a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy az alaptörvényi szintű rendelkezésnek nem az a célja, hogy más törvényben foglalt rendelkezéseket ismételje meg, hanem, hogy ahhoz képest – alkotmányossági megfontolásból – többletrendelkezést tartalmazzon. A perbeli iratok állami tulajdonjogának az Alaptörvénybe emelése miatt a Kúria álláspontja szerint az következik, hogy ezek az iratok történeti jelentőségük folytán az állam kizárólagos tulajdonában állnak, és mint ilyenek fokozottabb védelemben részesülnek. Mindezek alapján a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy ezen iratok tulajdonjoga utóbb elbirtoklás folytán nem szerezhető meg.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.040/2014.) a Kúriai Döntések 2014/11. számában 335. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.