Határozatképesség számításánál a ténylegesen megválasztott küldötti létszámból kell kiindulni

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. január 25.
Címkék: , , , ,
Rovat: ,
Ami a tényállást illeti, az alperes lakásszövetkezetnél a lakásszövetkezeti törvény alapján küldöttgyűlés működik. A vitatott küldöttgyűlés időpontjában hatályos Alapszabály szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. Minden épület egy részközgyűlési körzetet alkot. Az Alapszabály értelmében a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként)…

Ami a tényállást illeti, az alperes lakásszövetkezetnél a lakásszövetkezeti törvény alapján küldöttgyűlés működik. A vitatott küldöttgyűlés időpontjában hatályos Alapszabály szerint a küldöttek számát és a küldöttek által képviselt tagértekezleti körzeteket a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy abban a műszakilag és építészetileg önálló lakóépületek tagsága arányos képviselettel rendelkezhessen. A küldöttek száma nem lehet kevesebb mint 30 fő és nem haladhatja meg a 100 főt. Minden épület egy részközgyűlési körzetet alkot. Az Alapszabály értelmében a tagok lakóépületenként (lépcsőházanként) szerveződő közösségeit a lakásszövetkezet szervezeti egységének, tagértekezletnek ismerik el. A tagértekezlet helyi hatáskörben küldöttet választ, aki képviseli az ott lakó tagok és nem tagok érdekeit. Az SzMSz által meghatározott küldötti létszám 56 fő volt. 13 tagértekezlet nem választott küldöttet, így ténylegesen csak 42 megválasztott küldötte volt az alperesnek, mivel 1 személyt 2 tagértekezlet is küldöttnek választott.

Az Alapszabály és az SzMSz további szabálya szerint a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek legalább egyszerű többsége jelen van, a küldöttek 50%-a + 1 fő. Minden küldöttnek egy szavazata van. A szabályszerűen összehívott, 2016. május 24-ei küldöttgyűlésén 25 küldött jelent meg, és döntöttek többek között a szövetkezet elnökének személyéről.

A kereset

A felperes ezt a döntést támadta meg, mint Alapszabályba és SzMSz-be ütközőt. Álláspontja szerint a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, mert azon csak 25 küldött jelent meg. A részközgyűlésre vonatkozó szabályok miatt 56 küldötti létszám alapján kellett volna megállapítani a határozatképességet, ezért legalább 29 küldött jelenléte mellett lehetett volna érvényes határozatot hozni.

Az alperes szerint csak a megválasztott 42 küldött 50%-a +1 fő jelenléte volt szükséges a határozatképességhez, amely a 25 megjelent küldöttel megvalósult. A lakásszövetkezeti törvény azt rögzíti, hogy legalább 100 lakást, vagy használati egységet magában foglaló lakásszövetkezet esetén az alapszabály küldöttgyűlés működését írhatja elő. Korlátként állapítja meg, hogy ilyen esetben a küldöttek létszáma harmincnál kevesebb nem lehet. Ennek a kitételnek az alperesi küldöttek létszáma megfelelt.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A döntés indokolása szerint a küldöttgyűlés határozatképességénél a ténylegesen megválasztott létszámból kell kiindulni, ezért sem az Alapszabály, sem az SzMSz-nek a küldöttgyűlés határozatképességére vonatkozó rendelkezése nem sérült. A tagoknak lehetősége van a küldöttek megválasztására. Amennyiben a küldöttválasztás jogával a tagértekezlet, illetve a tag nem él, aktivitása hiányában a küldöttgyűlésen az érdekeit küldött nem képviseli.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és hatályon kívül helyezte a megtámadott küldöttgyűlési határozatot. Meglátása szerint, mivel az SzMSz részközgyűlésre vonatkozó szabályai pontosan meghatározzák, hogy a tagságot milyen elv alapján és hány fő küldött reprezentálja, eltérő rendelkezése hiányában ez irányadó akkor is, ha az alperes küldöttgyűlést tart. Az SzMSz a küldöttgyűlés tekintetében előírja, hogy a küldöttek számát a taglétszám alapján kell megállapítani akként, hogy minden 40 tag után egy küldöttet kell megválasztani. Ezért helyes értelmezés szerint a részközgyűlési körzetekben található épületekben, lakóegységekben kell a lakásszövetkezet küldöttgyűlésébe is küldötteteket választani, mert ez biztosítja a törvénnyel a jogalkotó által elérni kívánt célt, valamennyi lakásszövetkezeti tag érdekeinek érvényesítését. Így a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításánál azt a létszámot kellett alapul venni, ahány főt a részközgyűlési körzetekben lévő lakóépületeknek küldöttként meg kellett választani. Mivel a küldöttgyűlés megtartásának időpontjában 56 olyan szervezeti egységet határoztak meg, ahol küldöttet kellett választani, ezért ezt a létszámot kell alapul venni a küldöttgyűlés határozatképességének vizsgálata során, és nincs jelentősége annak, hogy 13 szervezeti egység nem választotta meg a küldöttét, mert ez a küldöttgyűlés összehívásának nem képezte akadályát.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes véleménye szerint az SzMSz-ben megállapított részközgyűlési körzetek, az azokhoz tartozó egyes épületek és az, hogy az adott lakóépületet hány fő küldött képviselheti, a maximálisan megválasztható küldöttek számát jelenti. Küldöttnek kizárólag az a személy tekinthető, akit a tagértekezleti hatáskörben eljáró szerv tagjai választás útján megválasztottak. A küldöttek névsorát az igazgatóság nyilvántartja, ennek alapján állapítható meg, hogy az adott időpontban hány küldöttel rendelkezik a lakásszövetkezet. A megválasztható küldöttek maximális létszámát jelentő felső létszámkorlát nem jelenti, és nem is jelentheti azt, hogy ebből a maximális számból kell kiindulni a határozatképesség vizsgálatánál. Nem tekinthető jogszabálysértésnek, hogy a megválasztott küldöttek létszáma nem érte el a maximális létszámot, mivel a perbeli küldöttgyűlés időpontjában megválasztott és nyilvántartott 42 fő is elegendő létszámot jelentett ahhoz, hogy szabályos küldöttgyűlést lehessen tartani.

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, az Alapszabály és az SzMSz rendelkezései a tagság arányos képviseletét a lakásszövetkezeti törvénynek megfelelően biztosították azáltal, hogy meghatározták a részközgyűlési körzeteket és a tagértekezletenként megválasztandó küldöttek létszámát. Az a 13 tagértekezlet, amely nem élt azzal a jogával, hogy küldöttet válasszon, a küldöttek útján gyakorolható jogaikat nem tudja érvényesíteni, így nem tudnak szavazni sem. Az irányadó Ptk. rendelkezés szerint a döntéshozó szerv ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult vesz részt. Leadható szavazattal a 43 tagértekezleten megválasztott küldött rendelkezett, akiknek több mint fele, 25 küldött a küldöttgyűlésen jelen volt. E szabálytól sem a lakásszövetkezeti törvény, sem az Alapszabály, sem az SzMSz nem tér el: a küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon küldöttek több mint a fele megjelent. Az alperes belső szabályzatai nem a megválasztható, illetve a tagértekezletek száma alapján megválasztható küldöttek több mint felének, hanem a küldöttek, nyelvtani értelmezés alapján a tényleges, megválasztott küldöttek több mint felének jelenlétéhez kötötték a határozatképességet. A Ptk. rendelkezéseitől eltérő helyzet akkor állt volna elő, ha a megválasztott küldöttek száma a 30 főt nem érte volna el.

Mindezek alapján a Kúria megállapította a küldöttgyűlés határozatképességét, a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és mivel voltak olyan körülmények, amiket a keresetnek helyt adó, eltérő jogi álláspontja miatt a másodfokú bíróság nem vizsgált, ezért őt új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. VII. 22.277/2017.) a Kúriai Döntések 2018/12. számában 342. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2004. évi CXV. törvény 21. §, Ptk. 3:18. § (1) bekezdése

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Kezesség tartozásátvállalás esetén
2019. január 11.

Kezesség tartozásátvállalás esetén

Tartozásátvállalás esetén, a követelést biztosító kezesség fennmaradásához a kezes hozzájáruló nyilatkozata, jogszabály alapján nem kötött írásbeliséghez, tehát a felek eltérő rendelkezése hiányában a hozzájárulás megadható szóban, vagy akár ráutaló magatartással is – a Kúria eseti döntése.