Határozatok a harmadfokú eljárásban
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.
A másodfokú eljárást lezáró döntésekkel még nem biztos, hogy jogerősen véget ér a büntetőeljárás, hiszen a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés eljuttatja az ügyet a harmadfokú eljárásba abban az esetben, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született, feltéve, hogy:
– az első fokon felmentett vádlott bűnösségét állapították meg másodfokon, vagy
– az első fokon az eljárást megszüntették, és emiatt a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapítása korábban nem történt meg, de másodfokon ezt kimondták, vagy
– az első fokon elítélt vádlottat másodfokon felmentették, vagy
– az elsőfokú bíróság által el nem bírált bűncselekmény miatt másodfokon kimondták a bűnösséget.
A másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezés így sérelmezheti magát az ellentétes döntést, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.
A másodfokú ítélet elleni fellebbezés benyújtására az alábbiak jogosultak:
– a vádlott,
– a vádlott házastársa vagy élettársa, de kizárólag csak a vádlott kényszergyógykezelésének elrendelése miatt,
– a védő
– az ügyészség
Az új büntetőeljárási törvény (Be.) a harmadfokú eljárás feltételrendszerén nem változtat, de a kódex alapján a felülbírálat terjedelme jelentősen szűkült. Ez azt jelenti, hogy csak az eltérő döntés vonatkozásában érvényesül már a teljes körű felülbírálat, ugyanakkor a másodfellebbezés benyújtása továbbra is rendes jogorvoslat marad, még akkor is, ha ez szűkebb körben történik.
A harmadfokú bírósági eljárásban a harmadfokú bíróság háromféle döntést hozhat: helyben hagyhatja a másodfokú bíróság ítéletét, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül is helyezheti.
A másodfokú döntés helyben hagyása
A harmadfokú bíróság végzéssel akkor hagyja helyben a másodfokú döntést, ha a fellebbezés alaptalan, és egyébként az ítéletet nem kell hatályon kívül helyezni. Akkor is helyben hagyja, ha nem kell, vagy nem lehet megváltoztatni, mert fennáll a súlyosítási tilalom, illetve a felülbírálat korlátai ezt nem teszik lehetővé. Abban az esetben sem lehet megváltoztatni, amikor a törvényi büntetési tételkeretek között másodfokon kiszabott büntetést a harmadfokú bíróság csak kisebb módon szeretné megváltoztatni.
Reformatórius jogkör: a másodfokú döntés megváltoztatása
A harmadfokú bíróság az alábbi esetekben változtatja meg a másodfokú bíróság döntését:
– ha a másodfokú bíróság jogszabályt helytelenül alkalmazott, feltéve, hogy a döntését nem kell hatályon kívül helyezni;
– ha a másodfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, és ezt a harmadfokú bíróság kiküszöbölte.
A harmadfokú bíróság, mielőtt döntését meghozza, először azt vizsgálja, vajon a másodfokú ítéletet nem kell-e hatályon kívül helyeznie, mert akár az első-, akár a másodfokú eljárásban olyan jogszabálysértés történt, mely hatályon kívül helyezést von maga után.
Ha a másodfokú bíróság ítéletét azért kell megváltoztatni, mert jogszabályt helytelenül alkalmazott, akkor ez azt jelenti, hogy a büntetőjog szabályainak a megsértésével rendelkeztek a vádlott bűnösségéről, felmentéséről, kényszergyógykezelésének a megállapításáról vagy az eljárás megszüntetéséről.
Megváltoztatni a másodfokú döntést akkor lehet, ha a tényállás vagy megalapozott, vagy bár megalapozatlan, de az a harmadfokú eljárásban kiküszöbölhető. Utóbbi esetben nagyon fontos, hogy mivel a harmadfokú eljárásban bizonyításnak már nincs helye, ezért a részleges megalapozatlanságot úgy lehet kiküszöbölni, hogy a harmadfokú bíróság az ügyiratok adataira alapítottan a tényállást kiegészíti, vagy a ténybeli következtetéseket helyesbíti.
A másodfokú döntés megváltoztatása azt is jelenti, hogy a harmadfokú bíróság a törvénynek megfelelő határozatot hozza meg, vagyis
– a törvénysértően elítélt vádlottat felmenti,
– a törvénysértően elítélt vádlott bűnösségét megállapítja.
Utóbbi esetben nemcsak büntetőjogi felelősség megállapítására kerül sor, hanem a cselekmény minősítése, a büntetés kiszabása vagy a megfelelő intézkedés alkalmazása is megtörténik, mivel a minősítés és a büntetés kiszabása szoros összefüggésben van a bűnösség kérdésével.
Hivatalból dönt a harmadfokú bíróság az alábbi kérdésekben:
– egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező kérdésekben,
– a szülői felügyeleti jogra vonatkozó rendelkezésekről és
– a polgári jogi igényre vonatkozó rendelkezésekről.
A 62. BK vélemény és a BH 2012.B.11-ben leírtak az új Be. hatályba lépése után is érvényesek a harmadfokú bírósági eljárásban. A 62/2008. BK vélemény szerint a harmadfokú bíróság ügydöntő határozatának jogerősítő záradéka a másodfokon eljárt bíróság megnevezésével és fellebbezéssel megtámadott határozata ügyszámának megjelölésével állapítja meg, hogy a harmadfokú döntéssel, annak meghozatala napján a másodfokú ítélet melyik – a neve és rendűsége szerint megjelölt – terhelt és az ítélet mely része (rendelkezése) tekintetében emelkedett jogerőre és vált végrehajthatóvá. A harmadfokú ítélet (ügydöntő végzés) záradékában az elsőfokú bíróság ítéletét, ügyszámát, annak rendelkezését külön megnevezni, megjelölni nem szükséges (Bírósági Határozatok 2008. évi 5. szám).
A BH 2012.B.11-ben foglaltak szerint a harmadfokú eljárás korlátozott köre nem zárja ki a másodfokú döntés megváltoztatását azon a címen, hogy a bíróság anyagi jogszabályt helytelenül érvényesített, abban az esetben sem, ha a másodfokú bíróság az elsőfokú döntést megváltoztatva, a bűnösség körében helyesen döntött. Ilyenkor a harmadfokú bíróságnak a törvénynek megfelelő határozatot kell hoznia a cselekmény minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés mellőzését illetően is.
Kasszációs jogkör: a másodfokú döntés hatályon kívül helyezése
A harmadfokú bíróság a másodfokú és az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az eljárást az alábbi esetekben szünteti meg:
– ha halál, elévülés, kegyelem vagy törvényben meghatározott egyéb okból a vádlott büntethetősége megszűnt;
– ha a cselekményt jogerősen elbírálták;
– ha az ügyészség a vádat ejtette és magánvádnak vagy pótmagánvádnak nincs helye, illetve a sértett magánvádlóként vagy pótmagánvádlóként nem lépett fel;
– ha a büntetőeljárás átvétele vagy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvényben meghatározott konzultációs eljárás eredménye alapján a büntetőeljárást más állam hatósága folytatja le;
– ha az ügy nem tartozik magyar büntető joghatóság alá, vagy
– ha olyan bűncselekmény miatt van folyamatban, amelynek a vád tárgyává tett jelentősebb tárgyi súlyú bűncselekmény mellett a felelősségre vonás szempontjából nincs jelentősége;
– ha a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a törvényben meghatározott rendelkezése hiányzik;
– ha a magánindítvány hiányzik;
– ha a vádat nem az arra jogosult emelte, vagy
– ha a vádirat nem vagy hiányosan tartalmazza a törvényes elemeket, és emiatt a vád érdemi elbírálásra alkalmatlan;
– ha a másodfokú ítélet meghozatalára abszolút eljárási szabálysértéssel került sor;
– ha a másodfokú ítélet meghozatalára a súlyosítási tilalom megsértésével került sor.
(Cikksorozatunkat a megismételt eljárás szabályainak az ismertetésével folytatjuk.)