Hiánypótlás településképi eljárásban


Az Ákr. hiánypótlásra felhívás kötelezettségétől eltérni – bármilyen irányban – csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet. Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi rendeletében nem rendelkezhet jogszerűen a hiánypótlási felhívás mellőzéséről hiányos tartalmú bejelentések esetén – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes tulajdonosa az üzlethelyiség megjelölésű ingatlannak, 2019. decemberében településképi bejelentési eljárást kezdeményezett a polgármesterénél, mint elsőfokú hatóságnál az üzlethelyiség rendeltetésének panzióvá változtatása érdekében, kérelméhez mellékelve az előírt tervdokumentációt. A tervező 2 nappal később bejelentette az elsőfokú hatóságnál a tervdokumentáció és a tervezői nyilatkozat visszavonását. A polgármester a bejelentést elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a bejelentés hiányos, nem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, ezért a településkép védelméről szóló törvény a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelete [„településképi bejelentési eljárásban hiánypótló felhívás kiadására nem kerül sor”] alapján elutasításnak van helye. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) 44. §-a alapján a polgármester csak akkor tekinthetett volna el a hiánypótlási felhívástól, ha észleli, hogy a kérelem hiányos, amennyiben arról törvény vagy kormányrendelet rendelkezik, de nem az önkormányzati rendelet alapján.

A Fővárosi Törvényszék indítványa

A Fővárosi Törvényszék a Kúria Önkormányzati Tanácsának eljárását indítványozta és egyidejűleg a felülvizsgálati eljárást felfüggesztette. Az bíróság álláspontja szerint a településképi bejelentési eljárásban, mint az Ákr. hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügyben is alkalmazandó Ákr. 44. §-a értelmében a hiánypótlásra való felhívás kötelezettségétől eltérni csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet. Az önkormányzati rendelet egyiknek sem minősül, ezért a bíróság megítélése szerint az önkormányzati rendelet vonatkozó rendelkezése az Ákr.-be ütköző, törvénysértő módon zárta ki a hiánypótlást a településképi bejelentési eljárásban.

Az, hogy a településképi bejelentési eljárásban az Ákr. szerinti jogszerű hallgatásnak van helye, az sem zárja ki, hogy az önkormányzati rendelet 2020. december 31-ig hatályban volt rendelkezésének törvénysértő jellegét. Az önkormányzat utalt rá, hogy a hivatkozott rendelkezést már módosította, így e szövegrész 2021. január 1. napjától nem hatályos.

munkajogi konferencia visegrád

A Kúria megállapításai

A Kúria megállapította, hogy az önkormányzat 2021. január 1. napjával módosította úgy a rendeletet, hogy az új szöveg a hiánypótló felhívás kiadásának mellőzésére vonatkozó rendelkezést már nem tartalmazza. A Kúria Önkormányzati Tanácsa bírói kezdeményezés esetén azt a jogot vizsgálja, amelyet a bírónak alkalmaznia kell. Így kerülhet sor hatályon kívül helyezett, vagy a későbbiekben módosult önkormányzati rendeletek vizsgálatára. Rögzítette, hogy a szóban forgó a településképi bejelentési eljárás az Ákr. hatálya alá tartozó önkormányzati hatósági ügy.

Az Ákr. hatálya alól kifejezetten ki nem zárt közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok az Ákr. rendelkezéseitől csak akkor térhetnek el, ha azt az Ákr. megengedi. Közigazgatási hatósági eljárásban a hiánypótlási felhívás kötelezettségéről az Ákr. 44. §-a rendelkezik. Mivel az önkormányzati rendelet vitatott rendelkezése 2018. január 1. és 2020. december 31. között volt hatályban, a Kúria az Ákr. 44. §-ának ezen időszakban hatályos rendelkezéseinek tartalmát vizsgálta meg. Eszerint, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy megfelel, de a tényállás tisztázása során felmerült új adatra tekintettel az szükséges, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A 2020. január 1-jétől hatályos szöveg szerint, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg, az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Vagyis mindkét szöveg a kérelem hiányosságai esetén kötelezővé teszi a kérelmező hiánypótlásra való felhívását egy ízben, feltéve, hogy törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik. Ezért a hiánypótlásra felhívás kötelezettségétől eltérni csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet, így az önkormányzati rendelet a vizsgált időszakban Ákr.-be ütköző, törvénysértő módon zárta ki a hiánypótlást a településképi bejelentési eljárásban.

A Kúria vizsgálta a hiánypótlás jogintézményének a jogszerű hallgatás intézményével való viszonyát is. Az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, ha a hatóság az ügyintézési határidőn belül mellőzi a határozathozatalt (jogszerű hallgatás). A jogszerű hallgatás esetén a hatóság a megszerzett jogot rávezeti a kérelemre, és annak az ügyfél birtokában levő másolati példányára, vagy a hatóságnál levő példányról az ügyfél részére másolatot ad ki. A településképi bejelentési eljárásban az Ákr. szerinti jogszerű hallgatásnak van helye. Így a tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg. A jogszerű hallgatás intézményének rendeltetése mindenekelőtt az ügyfelet a közigazgatási eljárásban megillető jogok védelme abban az esetben, ha a közigazgatási szerv a döntéshozatalt elmulasztja. A jogszerű hallgatás intézményének alapvető rendeltetésével volna ellentétes az olyan értelmezés, mely szerint, mivel a településképi bejelentési eljárásban jogszerű hallgatásnak van helye, a hiánypótlásra felhívás mellőzhető.

Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy az önkormányzati rendelet szövege a vizsgált időszakban az Ákr. 44. §-ába ütközött.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5 008/2021.) a Kúriai Döntések 2021/8. számában 245. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2016. évi CL. törvény 44. §.


Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

A felülvizsgálat kizártsága egyes vagyonjogi perekben

Nincs helye felülvizsgálatnak vagyonjogi perben, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben. Ennek megítélése a Kúria hatáskörébe tartozik – a Kúria eseti döntése.