Hivatalból kell figyelembe venni a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását


Az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabályi rendelkezés a megsemmisítésről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon veszti hatályát, és e naptól nem alkalmazható, ha ettől eltérő időpontot az Alkotmánybíróság nem határozott meg. A bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes előtt előterjesztett kérelmében az anyakönyvben szereplő születési neme és neve megváltoztatását kérte, kérelmét az alperes elutasította. Kimondta, a felperes transzneműségét a csatolt egészségügyi dokumentáció alátámasztja, azonban az anyakönyvi törvény 2020. május 29-től hatályos módosítása következtében az anyakönyv a születési nem adatot tartja nyilván a nem adat helyett. Ez az adat nem változtatható meg [69/B. § (3) bekezdés]. A felperes szerint az anyakönyvi törvény vonatkozó rendelkezései Alaptörvény-ellenesek és nemzetközi szerződésbe ütköznek. Mindezek alapján kérte az elsőfokú bíróságot az alperes döntésének megsemmisítésére és az alperes új eljárásra utasítására.

Az elsőfokú eljárás

A törvényszék megsemmisítette az alperes határozatát és új eljárásra kötelezte. Miután az Alkotmánybíróság a 11/2021. (IV. 7.) határozatában (a továbbiakban: AB határozat) az anyakönyvi törvény 69/B. § (3) bekezdésének jelen ügyben történő alkalmazhatóságát megalapozó rendelkezését megsemmisítette, az eljárt bíróság megállapította, hogy az alperes ezen jogszabályhelyre alapított döntése jogsértő. A megismételt eljárásra előírta az alperesnek, hogy a felperes kérelméhez mellékelt és általa támogató egészségügyi szakvéleményként elfogadott szakorvosi véleményeket alapul véve bírálja el a nemváltoztatás iránti kérelmet és döntsön a névváltoztatási kérelemről.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvény (Abtv.) alapján az elsőfokú bíróság az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során a bírósági eljárás felfüggesztése és az Alkotmánybíróság eljárásának kezdeményezése nélkül az AB határozatra döntését nem alapíthatta. A rendelkezés szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már megállapította, – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.

A Kúria megállapításai

Az anyakönyvi törvénynek az alperes határozata meghozatala időpontjában hatályos 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontja szerint a személyazonosító adatok nyilvántartása tartalmazza a születési nemet. Ez az adat a (3) bekezdés értelmében nem megváltoztatható. Az ekkor hatályos 101/A. § (2) bekezdése értelmében a Mód.tv.-nyel megállapított 69/B. § (1) bekezdés b) pont be) alpontját és a 69/B. § (3) bekezdését a Mód.tv. hatálybalépése előtt indult és folyamatban lévő eljárásokban, valamint a megismételt eljárásokban is alkalmazni kellett. A Kúria megállapította, hogy az alperes a határozatának meghozatala időpontjában az akkor hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. A peres eljárás során az Alkotmánybíróság a két rendelkezés folyamatban levő ügyekben történő alkalmazhatóságát megalapozó 101/A. § (2) bekezdését megsemmisítette.

Az Abtv. kimondja, hogy a megsemmisített jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmisítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba. Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható. Az Alkotmánybíróság ettől eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kezdeményező különösen fontos érdeke indokolja.

A Kúria megállapította, hogy a megsemmisített jogszabályi rendelkezés a megsemmisítésről szóló határozatnak a hivatalos lapban való közzétételét követő napon, azaz 2020. április 8-án hatályát vesztette, és e naptól nem alkalmazható, mivel ettől eltérő időpontot az Alkotmánybíróság nem határozott meg, nem rendelkezett arról, hogy az általa bírói kezdeményezés alapján megsemmisített jogszabályi rendelkezés kizárólag az előtte lévő egyedi ügyben nem alkalmazható, alkalmazási tilalomról nem döntött. Azt mondta ki, hogy az anyakönyvi törvény 101/A. § (2) bekezdése Alaptörvénybe ütközik, ezért azt megsemmisítette.

A Kúria leszögezte, nem létező jogszabályra döntés nem alapítható. Az Alkotmánybíróság jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálata nélküli, ún. önálló alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezést csak akkor talált megalapozottnak, ha az Alaptörvény-ellenességet megállapító döntésében alkalmazási tilalmat már korábban elrendelt. A hasonló ténybeli alapból származó, azonos jog alapján keletkezett jogviszonyok akkor nyerhetnek el hasonló elbírálást a bíróság előtt, ha az Alkotmánybíróság nem mondja ki a megsemmisített jogszabályhely alkalmazhatatlanságát valamennyi folyamatban lévő perben. Ez pedig akként értelmezendő, hogy az azonos ténybeli és jogi ügyek elbírálásának azonos módon kell történnie, anélkül, hogy valamennyi ügyben a bíróságok az Alkotmánybírósághoz fordulnának normakontroll eljárás miatt, hiszen az alkalmazási tilalom kimondására irányuló bírói kezdeményezéseket az Alkotmánybíróság ebben az esetben elutasította. A jogvitára okot adó ügyben a felperes keresetlevele áttétel folytán 2021. május 7-én érkezett az eljárt bírósághoz, vagyis amikor már az Alkotmánybíróság eljárása befejeződött, a vitatott rendelkezés nem volt hatályban. Mindezek okán az elsőfokú bíróságnak nem volt lehetősége felfüggeszteni az eljárást.

A közigazgatási perrendtartás értelmében a bíróság hivatalból veszi figyelembe a közigazgatási cselekménynek az ügyben nem alkalmazandó jogszabályi rendelkezésre alapítását. Az elsőfokú bíróságnak az AB határozat és az ennek folytán megsemmisített jogszabályi rendelkezések figyelembevétele mellett kellett elbírálnia az előtte folyamatban levő ügyet, ezen jogszabályhelyre alapított döntése jogszerű.

Mindezek alapján a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv.III.37.787/2021.) a Kúriai Döntések 2022/2. számában 58. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2010. évi I. törvény 69/B. § (1) bekezdés b) pont, (3) bekezdés, 101/A. § (2) bekezdés, 2011. évi CLI. törvény 45. §.


Kapcsolódó cikkek

2022. március 4.

Zavaros jogcímek, rossz hivatkozások

Nem feladata sem a hatóságnak, sem a bíróságnak, hogy a fél által akár valótlanul, akár tévesen megjelölt jogcímeket összhangba hozza a pontos és helytálló hivatkozásokkal, illetve fordítva. A Földforgalmi tv. által támasztott alakszerűségi előírásoknak való megfelelés ugyanis a nyilatkozatot tevő felelősségi körébe tartozik – a Kúria eseti döntése.
2022. február 11.

Perköltségviselés keresetváltoztatás esetén

Ha a követelés összegének utólagos módosítására (a keresetváltoztatásra) a fél hibáján kívüli okból vagy az ellenfél per folyamatban léte alatt történő teljesítése miatt van szükség, a felet nem lehet teljes egészében pervesztesnek tekinteni, azaz a perköltség szempontjából a pernyertesség-pervesztesség kérdését a leszállított követelés és az érdemi rendelkezés egybevetése útján kell meghatározni – a Kúria eseti döntése.