„Idegen test” a jogrendszerben – a bizalmi vagyonkezelés (1. rész)

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2013. december 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk.-ban szabályozott jogintézménynek egységes európai modellje, de még csak fogalma sincs.


A Magyar Jogász Egylet immár hatodik alkalommal rendezte meg a Jogász Vándorgyűlést, melyre Pécsett, 2013. október 10–12. között került sor. A plenáris ülés és a szekcióülések előadásai elsősorban az új Ptk.-t járták körül. A hallgatóság tagjai között a különböző hivatásrendek képviselőivel találkoztunk.

Számomra az egyik legérdekesebb előadást Dr. Verebics János a BME GTK egyetemi docense tartotta, melynek témája a bizalmi vagyonkezelési szerződés ú j Ptk.-beli szabályozása volt. Az új jogintézmény alapja és lényege szerint a tulajdonosi é s döntési pozíciók szétválnak. Olyan szerződésen alapuló jogviszonyt képzeljünk el, ahol más kapja meg a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogokat, s ezekkel az eredeti jogosult (v. harmadik személy) vagyonának gyarapítása érdekében él. Az előadásból azt is megtudtuk, hogy ennek a jogintézménynek egységes európai modellje, de még csak fogalma sincs. Bár a közismert trust és Treuhand intézményekkel rokon, mégsem azonosítható velük.

A bizalmi vagyonkezelés hazai szabályozása a kodifikátori indokolás szerint jelentős és létező gazdasági igényt elégít ki, és tulajdoni alapú bizalmi vagyonkezelésre épít, és trust-jellegű megközelítésben gondolkodik. Az új Ptk. szerint a vagyonrendelő átruházza a vagyonkezelőre a kezelendő vagyont, a vagyonkezelő ezt a szerződésben meghatározott korlátok között a kedvezményezett javára köteles kezelni. Verebics szerint tipikus fiduciárius tulajdon-átruházás történik.

A magyar bizalmi vagyonkezelés jogintézménye olyan új nevesített szerződéstípus, amelyre alapvetően a diszpozitív szabályozás a jellemző. Alaptípusát tekintve visszterhes szerződés, de lehet ingyenes is.A megbízáshoz áll a legközelebb.

Az előadás kitért a jogintézmény Ptk.-beli szabályozásának részleteire. Írásbeli formakényszer jellemzi. A jogszabály megköveteli a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyak pontos meghatározását, és kijelöli a vagyonkezelő tulajdonoskénti eljárásának kereteit.

Az előadás kitért az új jogintézménnyel kapcsolatos különböző véleményekre, álláspontokra is.
Illés István szerint „A trusthoz hasonló jogintézmények bevezetése a magyar jogrendszerbe segíthet hazánkba vonzani és itt tartani a külföldi befektetőket.”

Sándor István véleménye, miszerint az új jogintézményünk az angolszász típusú trust jogintézményével rokon, és pozitív helyet fog betölteni a hazai gazdaságban.

Mások ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye a célzott gazdasági funkciók betöltésére csak abban az esetben lesz alkalmas, ha olyan speciális adó- és illetékszabályokkal párosul, amelyek alkalmasak a bizalmi vagyonkezelés céljainak szolgálatára. (Bán Chrysta, Bán, S. Szabó & Partners)
Felmerül, hogy az új jogintézmény segítségével vajon elkövethető-e a Btk.-ban szabályozott adócsalás vagy csődbűncselekmény.

Németh Sándor és a partner Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédei szerint a vagyonrendelés nem lehet eszköz bűncselekmények elkövetésére.

Más ügyvédek is azt az álláspontot vallják, miszerint az új intézmény rugalmas szabályozása olyan széles gyakorlati alkalmazásokat rejt magában, mely az öröklési jog, a gondnok által kezelt vagyon, a házassági vagyonjog, az üzleti vagyonkezelés, a nyugdíj-előtakarékosság és az üzleti élet egyéb területein is a jelenleg létező szabályokhoz képest rugalmasabb, az ügyfelek érdekeit maximálisan figyelembe vevő megoldások és struktúrák kialakítását teszi lehetővé. (Papp Erika é s Turzó Tamara, CMS Cameron McKenna LLP)
Vannak, akik nem értenek egyet a bizalmi vagyonkezelés bevezetésével. Petrik Ferenc szerint „a bizalmi vagyonkezelés sem elégít ki valamilyen valóságos igényt. (Ahol erre igény lenne az állami és önkormányzati tulajdon eseté n, arra ez a szerződé si forma nem alkalmazható.) A common law országokban a trust intézményének történelmi és jogrendszeri indokai vannak, de nem a mi tulajdoni berendezkedésünkre szabott. Hasonló forma – a trusttól eltérő tartalommal – más országban is felfedezhető, mindenütt sajátos közigazgatási, pénzügyi körülmények által indokoltan. (Ha valakinek megtetszik az angolszász jogban egy bevált jogintézmény, s azt a magyar jogba átülteti, gyakran ahhoz a keresztény hívőhöz hasonlít, aki a templomi harangszókor imaszőnyegen érinti homlokát a földhöz.) A bizalmi vagyonkezelés helyett indokolt lett volna a vagyonkezelés dologi jogi szabályait megállapítani” – idézte Verebics Petriket.

Verebics előadásának második részében áttekintette a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyes részeit. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díjfizetésre köteles. A jogviszony alapvető jellege a Ptk. szerint alapvetően a tulajdonjog átszállására épülő kötelem.

A jogviszony létrejötte tekintetében a magyar szabályozás lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelés élők közötti és a halál esetére történő létesítését. Utóbbi esetében végrendelettel történik az alapítása. A vagyonkezelési jogviszony azzal jön létre, hogy a vagyonkezelővé való kijelölést a vagyonkezelő a végrendeletben meghatározott tartalommal elfogadja.

A magyar szabályozás lehetővé teszi az „önvagyon-kezelést” is, mely közokiratba foglalt, visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozattal jön létre. Itt a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezik. A jogviszony alanyai kapcsán az előadásból kiderült, hogy a vagyonrendelő elvileg bárki lehet. Többes vagyonrendelés is lehetséges.

A vagyonrendelő rendelkezik a kedvezményezettről, meghatározza a vagyonkezelés keretfeltételeit, bár ellenőrzési joga van, de utasítási joga nincs, ugyanakkor tájékozódási joggal rendelkezik a vagyonkezelés helyzetéről. Visszahívási joga is van, és a vagyonrendelő vagyonkezelőnek önmagát is kijelölheti.
Vagyonkezelő is elvileg bárki lehet, de a hatályba léptető részletszabályok ezt korlátozhatják, illetve feltételhez köthetik.

Fontos szabálya az új Ptk.-nak, hogy a vagyonkezelő nem lehet a vagyon kizárólagos kedvezményezettje. A törvény szerint a többes vagyonkezelés is megengedett. Ebben az esetben együttesen járnak el és közösen döntenek. Speciális felelősségi szabályokat állapít meg a jogszabály ebben az esetben. 

A vagyonkezelőt főszabályként díj illeti meg, melyet a felek szabadon állapítanak meg, s melyben a szokásos költségek is benne vannak. A vagyonkezelő a díjigényét a vagyonból közvetlenül is kielégítheti. A kedvezményezettet a vagyonrendelő határozza meg, aki bárki lehet, tehát cselekvőképességében korlátozott személy is, és maga a vagyonrendelő is. Többes kedvezményezett jelölés is lehetséges. A kedvezményezetti állapot beállta feltételhez is köthető. A szerződés a vagyonkezelőt is feljogosíthatja a kedvezményezett személyének kijelölésére. 

A kezelt vagyon tekintetében az előadó a Ptk. megfelelő helyeit idézve elmondta, hogy a szerződés vagy az egyoldalú nyilatkozat alapján a dolog tulajdonjoga a vagyonkezelőre száll, a ráruházott jogok/követelések felett a vagyonkezelő saját nevében rendelkezik, azokat a vagyonkezelő a kedvezményezett javára kezeli. A jogviszony megszűntével, illetve a vagyonkezelői jog elvesztésével, vagy jogutódlással stb. a vagyon a kedvezményezett, illetve annak hitelezői részére kiadásra kerül, vagy azt más vagyonkezelő szerzi meg, meghatározott esetekben pedig visszaszáll a vagyonrendelőre.

A kezelt vagyon védettségéről megtudtuk, hogy a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon elkülönítése érdekében mindezen személyekkel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának sem.

A vagyonkezelő kötelezettségei: a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között a kezelt vagyon gazdaságos működtetése, megőrzése, gyarapítása. Ennek során a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevételével köteles eljárni. A vagyonkezelőt a vagyonkezelői megbízása összefüggésében titoktartási kötelezettség terheli. Ez alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat.

A szerződésszegés kártérítési felelősséget jelent. A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. Amennyiben feladatát ellenszolgáltatás nélkül látja el, az ingyenes szerződések megszegésére vonatkozó kártérítési felelősségi szabályok szerint a bizalmi vagyonkezelésből fakadó kötelezettségek megsértéséért több vagyonkezelő a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben egyetemlegesen felel.

A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelésből fakadó kötelezettségeinek megsértésével jut.
Verebics felhívta arra is a hallgatóság figyelmét, hogy tisztázatlan a harmadik személyhez került vagyonra vonatkozó igény, s maga az igényérvényesítés alapja is kérdéses.

A vagyonkezelő elsődlegesen a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért.
Saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett, hogy tudja, miszerint a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.
Amennyiben a vagyonkezelőknek kötelezettségvállalásaikért saját vagyonukkal is helyt kell állniuk, közös döntéseikért harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelnek.

Előadásának végén Verebics a jogintézmény veszélyeire is felhívta a hallgatóság figyelmét. Elmondta, hogy az alapvető problémák az új jogintézménnyel abból erednek, miszerint nem trust-jellegű és így leginkább a francia (fiduciárius hitelbiztosítékból kinőtt) fiducie-val rokonítható a trusttal szemben, ahol a trust „ura” (a komoly bírósági jogérvényesítési lehetőséggel támogatott kedvezményezett) a vagyonrendelő hatalma alatt áll. Hiányzik az angol trust-jogra jellemző méltányossági kontroll, mely ott a bírósági eljárások igénybevételével valósul meg. A vagyonkezelő a vagyonrendelő és a kedvezményezett felé főszabályként a szerződésszegésért való felelősség (új) szabályai szerint felel, a speciális felelősségi alakzatok pedig hiányoznak. „Idegen test” a jogrendszerben, a háttérszabályok is hiányoznak. Látható a jogalkotói koncepciótlanság, ezért számos visszaélési lehetőség előtt nyit kaput.

A szabályozás jellegéből, illetve állapotából adódó problémák kapcsán kifejtette az előadó, hogy mivel a Ptk. csak (zömében diszpozitív) keretszabályokat állapít meg, ezért a még hiányzó háttérszabályozásra vár a működőképességét biztosító komplex szabályozási környezet kialakítása, az öröklési jogi, telekkönyvi, adó- és illetékjogi, csőddel és felszámolási eljárással való összhang megteremtése. A létrehozás, működés jogi konkrét szerződési feltételeit, a vagyonkezelés belső, szervezeti jogviszonyait azonban az adott vagyonkezelési formára nézve egyedileg már a gyakorló jogászoknak kell kialakítaniuk.

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.