Így változik a bérgarancia rendszer

Szerző: Dr. Bérces Kamilla
Dátum: 2013. december 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyik legfontosabb változás 2014-től, hogy az állami foglalkoztatási szerv nem a gazdálkodó szervezetnek, hanem a nettó munkabért közvetlenül a munkavállalónak, a közterheket, valamint a munkabérből teljesítendő egyéb levonásokat pedig az állami adóhatóságnak, illetve a jogosultnak (pl. gyermektartásdíj esetén az elvált házastársnak) utalja át.


Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvény a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény [Bgtv.] és más munkaügyi törvények rendelkezéseit módosította.

A Bgtv. 2014. január 1-jétől hatályos módosításának egyik jelentős pontja, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek nyújtott támogatás kifizetését „rövidre zárja”: az állami foglalkoztatási szerv nem a gazdálkodó szervezetnek, hanem a nettó munkabért közvetlenül a munkavállalónak, a közterheket, valamint a munkabérből teljesítendő egyéb levonásokat pedig az állami adóhatóságnak, illetve a jogosultnak (pl. gyermektartásdíj esetén az elvált házastársnak) utalja át [Bgtv. 5. §]. A 6. § (2) bekezdése értelmében a felszámoló köteles az állami foglalkoztatási szerv részére az átutalás teljesítéséhez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani – ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, vagy nem megfelelően teljesíti, és emiatt az átutalás elmulasztására, késedelmes vagy nem megfelelő teljesítésére kerül sor, akkor ezért őt terheli a felelősség.

Megmagyarázzuk a gyed extrát

A gyed extra összes részletét megismerheti a Társadalombiztosítás és járulékfizetés 2014-ben című konferenciánkon, amelyet december 13-án Budapesten tartunk. A rendezvény részleteiről itt tájékozódhat.

A Bgtv. 8. § (1) bekezdésében foglalt szabály szerint a jogosulatlanul igénybe vett vagy nem jogszerűen felhasznált támogatást a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelt összegben kell visszafizetni. 2014. január 1-jétől – a fentiekhez kapcsolódóan – ilyen esetnek kell tekinteni, ha az állami foglalkoztatási szerv a felszámoló valóságnak nem megfelelő adatszolgáltatása miatt a kifizetést olyan munkavállaló részére is teljesíti, akinek nem állt fenn bértartozása vagy a munkavállaló fennálló bértartozásánál nagyobb mértékű támogatási összeg került kifizetésre.

A törvényi indokolás az új kifizetési mód bevezetésére azt hozza fel magyarázatul, hogy „gyakran fordul elő, hogy a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek nincs pénzforgalmi számlája, mert a felszámolók a felelős gazdálkodás és költséghatékonyság jegyében megszüntetik a felszámolás alatt álló cég bankszámláját, illetve, nagyobb összegű banki tartozás esetén, erre a bankoknak is lehetősége van.”  Mindez az indokolás szerint csak eljárási változás, nem változtat azon, hogy a támogatás címzettje továbbra is a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet. Ezt a 6. § (1) bekezdés járulékos szabályai is egyértelművé teszik, mivel kimondják: az, hogy a támogatás közvetlen átutalására kerül sor, nem érinti a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek mint foglalkoztatónak, illetve a felszámolónak azon kötelezettségeit, amelyeket a társadalombiztosításról, valamint az adózás rendjéről szóló jogszabályok bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségként nevesítenek.

Nem érintik továbbá „a foglalkoztatottal szemben fennálló kötelezettségeit, és az annak elmulasztásából eredő felelősségét”: ezen elsősorban a késedelem miatti, az Mt. 160. § szerinti kamatfizetési kötelezettséget, illetőleg az Mt. 155. § (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezettséget kell érteni, miszerint a kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni, melynek olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

A Bgtv. 7. § (1) bekezdése határozza meg, hogy a felszámoló által benyújtandó bérgarancia igénynek mennyi lehet a maximuma: a bérfizetési napon fennálló bértartozásnak – egy felszámolási eljáráson belül –  jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszöröse. Ez nem változik, pontosítja azonban a törvénymódosítás azt, miképpen kell eljárni, ha több alapul veendő bruttó átlagkereset-összeg  is szóba jöhetne, mégpedig amiatt, hogy a felszámolási eljárás több évre húzódik át, és a bárgarancia támogatást egy eljáráson belül többször is igénybe veszik. Az nem változik, hogy több összeg közül  a magasabb mértékű bruttó átlagkeresetet kell figyelembe venni, de az új szabályozás szerint mindig csak két egymást követő év bruttó átlagkeresete közül lehet választani.

A Bgtv-nek a támogatás visszatérítésének módjáról szóló 9. §-a kiegészül egy új (3) bekezdéssel. Eszerint a támogatás „visszafizetésére pénzbeli teljesítés formájában kerülhet sor”. A törvényi indokolás szerint a törvény alapján visszatérítendő bérgarancia támogatás visszafizetése „a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezeteknek az esetek többségében – forrás hiányában – nehézséget jelent. A gyakorlatban gyakran fordul elő, hogy a támogatás visszafizetését engedményezés útján szeretnék teljesíteni. Az engedményezés tárgyát képező követelések az esetek nagy többségében bizonytalanok vagy behajthatatlanok.” Erre tekintettel ezt a megtérítési módot a törvény 2014. január 1-jétől kizárja.

Ami az eljárási szabályokat illeti: a törvénymódosítás 2014. január 1-jétől kötelezővé teszi a kérelem mellékletei elektronikus dokumentumban történő benyújtását. Maga a kérelem továbbra is papíralapon, formanyomtatvány kitöltésével nyújtandó be [Bgtv. 3. § (1) bekezdés].

Korábban a bérgarancia szabályozásban 2013. január 1-jén következett be egy nagyobb változás, amikor sor került a bérgarancia támogatás kiterjesztésére, a kölcsönvevő által a kölcsönbeadónak fizetendő munkaerő-kölcsönzési díj, illetőleg az iskolaszövetkezet részére a szolgáltatás fogadója által fizetendő szolgáltatási díj törvény által meghatározott részének Bérgarancia Alapból történő megtérítése lehetővé tételére. A kérelem mellékleteinek elektronikus formában történő benyújtása a kölcsönzési díj és a szolgáltatási díj bérgarancia támogatásával kapcsolatosan is irányadó [Bgtv. 13. § (3) bekezdés]. Mivel ezekben az esetekben a támogatás feltétele az is, hogy a kölcsönvevő, illetőleg a szolgáltatás fogadója elismerje a kölcsönzési, illetve szolgáltatási díj tekintetében fennálló tartozását [Bgtv. 11. § (1) bekezdés], a módosítás az erre vonatkozó szabály kiegészítésével előírja, hogy a tartozást elismerő nyilatkozatnak tartalmaznia kell – munkavállalónként, illetve iskolaszövetkezeti tagonként – az elmaradt szolgáltatási díj összegét is. Ehhez kapcsolódóan a törvény nemcsak a munkabér, de a kölcsönzési díj és a szolgáltatási díj fogalmát is meghatározza [Bgtv. 11. § (7) bekezdés b) és c) pont].  A Bgtv. új 13/A. §-a pedig az adatvédelmi előírásoknak megfelelően törvényi szinten ad felhatalmazást az állami foglalkoztatási szerv részére az eljáráshoz szükséges adatok kezelésére, ideértve a gazdálkodó szervezet, a kölcsönvevő, a kölcsönbeadó, a szolgáltatás fogadója, az iskolaszövetkezet, a felszámoló, a felszámolóbiztos, az érintett munkavállaló illetve iskolaszövetkezeti tag adatait.

Munkajogi kérdés válasz csomag

Egyéb jogszabályváltozások

A 2013. évi CLXXIX. törvény a Bgtv. mellett módosította munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt [Met.], a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényt [Mvt.], valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt [Flt.].

A Met. és az Mvt. szabályainak módosítása jobbára pontosítási célzatú. Ami érdemi változást jelent, az annak a lehetőségnek az eltörlése, hogy munkaügyi vagy munkavédelmi ellenőrzést saját maga ellen az ügyfél is kezdeményezhessen. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [Ket.] 88/A. § (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján ezt a Met. 3. § (4) bekezdése, illetőleg az Mvt. 82/C. § (2) bekezdése 2013. december 1-jétől kizárja.

További egyszerűsítést jelent, hogy a munkavédelmi törvényben a fokozott expozíció – az egészségkárosító hatásnak való kitettség – kivizsgálása már nem kötelező, csak abban az esetben, ha az egyben munkabalesetnek is minősül [Mvt. 84. § (1) bekezdés c) pont].

A munkaügyi ellenőrzés körébe tartozó, harmadik országból származó külföldi jogosulatlan foglalkoztatása ellenőrzése körében pedig a törvénymódosítás a kiszabható szankciót pontosítja: amennyiben a munkaügyi hatóság azt állapítja meg, hogy a foglalkoztató harmadik országbeli állampolgárt érvényes munkavállalási engedély, illetve EU Kék Kártya nélkül foglalkoztatta, kötelezni kell a központi költségvetésbe történő befizetésre; a befizetési kötelezettség a foglalkoztatót minden olyan általa foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgár tekintetében külön-külön terheli, akire nézve az engedély vagy EU Kék Kártya nélkül történő foglalkoztatást megállapították [Met. 7/A. § (1) bekezdése].

Az Flt. módosítása szintén főként pontosító jellegű. Ezen túlmenően azonban rögzíti a törvény, hogy „a cselekvőképtelen vagy a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban, cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy az együttműködési kötelezettségét törvényes képviselője útján teljesíti” [Flt. 54. § (9b) bekezdés]. A szabályozás az alapvető jogok biztosának felvetése alapján teszi egyértelművé, hogy az ilyen körbe tartozó személy is nyilvántartásba vehető álláskeresőként, hiszen az Mt. is lehetővé teszi azt, hogy munkaviszony alanya legyen. Mivel a cselekvőképtelen helyett a polgári jogi szabályok szerint törvényes képviselője jár el, a korlátozottan cselekvőképes nyilatkozataihoz pedig kell a törvényes képviselő jóváhagyása, az álláskeresési ellátások feltételéül szabott együttműködési kötelezettség teljesítésénél is értelemszerűen ennek a személynek kell eljárnia.

Kapcsolódó cikkek:


Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után
2020. július 3.

Átmeneti időszak – a polgári eljárás szabályai a veszélyhelyzet után

Az Átmeneti időszakról szóló törvény (2020. évi LVIII. törvény) az élet számos területére kiterjedően szabályozza a veszélyhelyzet megszűnését követő, az egészségügyi válsághelyzetben és azon túlnyúlóan alkalmazandó különleges rendelkezéseket. Mai írásunkban a polgári eljárásra vonatkozó rendelkezéseit ismertetjük.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 
2020. július 2.

Mit jelent a korlátozott precedensrendszer bevezetése? 

A legtöbben hallottak már az angolszász precedensjog és a kontinentális jogrendszer közti különbségről – ahogy talán arról is, hogy Magyarország eddig egyértelműen az utóbbi táborhoz tartozott. Azonban egy, a közelmúltban hatályba lépett törvénymódosítás komoly lépést jelent egy „korlátozott precedensrendszer” felé.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez
2020. július 1.

A bíróságoknak is alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez

Az Európa Tanács szervezeti keretein belül működő Európai Bírák Konzultációs Tanácsa (CCJE) szerint a koronavírus világjárvány fő kihívása annak megakadályozása volt, hogy a közegészségügyi veszélyhelyzetet, illetve az ennek következtében bevezetett rendkívüli intézkedések ne szolgáljanak ürügyként az emberi jogok megsértésére, és hogy az új jogi intézkedéseket az emberi jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával alkalmazzák.