Ingyenes segítségből választási jogsértés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az országgyűlésiképviselő-választásokhoz kapcsolódó kampányban az esélyegyenlőség alapelvét sérti az a sajtótermékben közzétett tartalom, amely egy jelölő szervezetet és jelöltet népszerűsít – szól a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, önkormányzati kiadású sajtótermék 2014. március 7-ei számának 2., 4., 5. és 11. oldalán politikai tartalmakat tett közzé, amelyek egyértelműen az egyik, a választáson induló párt helyi jelöltjéhez kapcsolódtak. A kiadvány vitatott száma összesen 16 oldal terjedelemben jelent meg, amiből 4 oldalon közöltek tudósítást a jelölt választásokhoz kapcsolódó programjáról, illetve olyan üzenetet, amelynek képi megjelenése – színvilága – választási kampány idején ugyanazon jelölő szervezetekhez volt köthető. A kiadvánnyal kapcsolatban magánszemély nyújtott be kifogást a választási szervekhez, kérve, hogy állapítsák meg a jogsértést, mivel az újságban megjelent tartalmak meg nem engedett formájú politikai hirdetések.

A választási bizottságok eljárása

Az illetékes egyéni választókerületi választási bizottság elutasította a kifogást. Megítélése szerint – a választási eljárásról szóló törvény (Ve.) alapján – a sérelmezett tartalmak nem vonhatóak a politikai hirdetés fogalma alá, politikai hirdetésnek csak olyan tartalmakat lehet tekinteni, amelyek az ellenérték fejében (megrendelés alapján) közzétett, valamely jelölő szervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, sajtótermékben közzétett médiatartalmak [Ve. 146. § b) pont], ahol nem állapítható meg szerkesztői szabadság. Az olyan tartalmak, amelyért a szerkesztőségnek felelősséget kell vállalnia, nem tekinthető politikai hirdetésnek. Mivel a kifogást benyújtó nem tudta bizonyítani, hogy a tartalmak tekintetében fennállt volna a megrendelés ténye, a bizottság elutasította a kifogását. A döntést a Nemzeti Választási Bizottság helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A kérelmezők arra hivatkozva, hogy az időszaki kiadvány kifogásolt oldalai sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közti esélyegyenlőség és a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, hogy formája a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályok megkerülését jelenti, és így tartalmuk, képi megjelenésük és színviláguk alapján céljuk a választói akarat befolyásolása, a jogsértés megállapítását kérték a Kúriától. Kérték továbbá, hogy tiltsa el a lapot a további jogsértéstől és szabjon ki bírságot vele szemben.

A Kúria megállapításai

A Kúria döntésében először is kiemelte, hogy az időszaki kiadvány felelősséget visel a közölt tartalomért abban az esetben is, amikor választási kampány idején tesz közzé politikai, közéleti tartalmakat. A politikai hirdetés minősítése ugyanis nem áll összefüggésben a szerkesztői szabadsággal. A Kúria álláspontja szerint az új sajtó- és médiaszabályozás egységes szabályozási rezsim alá helyezte a médiatartalmakat, és szolgáltatókat. Ez a szabályozás kiterjed a nyomtatott és az internetes sajtótermékekre is (utóbbiak esetében a tömegkommunikációban betöltött szerepük és befolyásoló képességük a meghatározó). Ugyanakkor azt is hangsúlyozta a Kúria, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatókhoz viszonyítva a nyomtatott sajtótermékek véleményformáló hatása, meggyőző ereje lényegesen kisebb ma már, ezt pedig egy esetleges jogsértés megállapítása során mindenképpen figyelembe kell venni. Mindez azt jelenti, hogy egy nyomtatott sajtótermékekben közreadott, adott esetben jogsértő tartalom megítélése enyhébb.

A választási bizottságokhoz hasonlóan a Kúria is arra a következtetésre jutott, hogy a sajtótermékben foglaltakat nem lehet politikai hirdetésnek minősíteni, mivel a választási törvényben meghatározott együttes feltételek nem állnak fenn [Ve. 146. § b) pont]. Bár a kifogásolt oldalakon valóban olyan írások voltak, amelyek tartalmazzák a jelölő szervezetek megnevezését, esetleg képi megjelenítést, ám nem bizonyított, hogy a sajtótermék megrendelésre, ellenérték fejében jelentette meg azokat, így megalapozatlan politikai hirdetésnek minősíteni. Az adott pártra jellemző színnel színezett oldallal kapcsolatban arra a megállapításra jutott a Kúria, hogy önmagában egyéb, a pártokra vonatkoztatható jelzés nélkül, csupán a színezés nem hozza összefüggésbe a kommunikációs tartalmat a választási jelölő szervezettel.

Szavazók. A kampány, a média és a választás esélyegyenlősége, avagy „urnazárás” a Kúrián

A jogelvek tekintetében már problematikusabbnak találta a Kúria a választási bizottságok határozatait, ugyanakkor a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét nem tartotta megalapozottnak, mivel abban a Kúria álláspontja szerint felismerhetően meg kell nyilvánulnia annak a szándéknak, amely a formális jogkövetés égisze alatt a jogintézményben rejlő tartalom kihasználására irányul. Ilyet, vagyis a választási eljárásban a jelölő szervezeteket és jelölteket a kampány idején megillető jogok gyakorlásakor e jogok eltérő célú kihasználását nem felfedezett fel a Kúria az elé vitt tényállásban.

Az esélyegyenlőség sérelmét azonban megállapította. Választási eljárási alapelv ugyanis, hogy a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. Mivel a választási kampány ez utóbbiak közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása és a választópolgárok meggyőződésének kialakítása, ezért a Kúria meglátása szerint a kampányhoz kötődő jogegyenlőség követelménye, az egyenlő esély elve választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz. Ezek közé sorolható az a követelmény, hogy azonos eséllyel férjenek hozzá és alkalmazhassák a kommunikációs eszközöket és technikákat. A Kúria a választási versengésbeli esélyegyenlőség megbomlásaként értékelte, amikor valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. Például, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban – semleges pozícióját feladva – az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.

A Kúria álláspontja szerint bár a kifogásolt lapszámban megjelent cikkek és települési önkormányzati üzenet önállóan nem minősíthető politikai hirdetésnek, összességében a lapszám mégis alkalmas volt arra, hogy helyi szinten megbontsa a jelölő szervezetek és jelöltek egyenlő esélyét a választói akarat kialakításában, formálásában. Mindezek alapján a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát jogsértőnek találta és megváltoztatta, ugyanakkor a nyomtatott sajtótermékek korlátozottabb véleményformáló hatása és helyi jellege miatt – mivel az aránytalan szankciót jelentene – mellőzte a bírság megfizettetését.

Az ismertetett döntés (Kúria Kvk. IV. 37.359/2014.) a Kúriai Döntések 2014/11. számában 347. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.

2022. június 24.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. június 23.

A metaverzum jogi kérdései – 2. rész

A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.