Ismét változtak egyes igazságügyi tárgyú törvények
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Módosul az ügyvédi törvény, az Ákr., Kp., Infotv., a Tpvt., Kisajátítási tv., Csődtv. és még sok más igazságügyi tárgyú törvény.
Az egyes igazságügyi tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXII. törvényt idén novemberben hirdették ki, rendelkezéseinek néhány része november 18-án hatályba is lépett, azonban számos alcíme később, részben 2022. január 1-jén, részben pedig 2022. július 1-jén illetve 2023. január 1-jén fog hatályba lépni.
A törvény 26 másik törvényt módosított – cikkünkben áttekintjük a fontosabb változásokat.
A törvény Ptk.-ra vonatkozó módosításairól szóló részletes cikkek külön, itt, itt és itt olvashatók.
- A Kjtv. módosítása: közjegyzőhelyettesek, felolvasás mellőzése, magánvégrendelet
Az első éves működési irodavizsgálatig a közjegyző mostantól csak egy közjegyzőhelyettest alkalmazhat. Ennek az az indoka, hogy a közjegyző a közjegyzői szolgálat kezdetén legfeljebb egy közjegyzőhelyettes gyakorlati képzéséről tud megfelelően gondoskodni.
Helyettesként az a közjegyző rendelhető ki, aki az első éves működési vizsgálaton, vagy annak utóvizsgálatán megfelelt, vagy aki a kinevezését megelőzően közjegyzőhelyettesként tartós helyettesi feladatot látott el és a tartós helyettesi működése során tartott működési vizsgálaton megfelelt.
A változtatás és kiegészítés szövegének kivételével mellőzhető a felek által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezet felhasználásával készített közjegyzői okirat felolvasása, ha a jogi képviselővel eljáró jogi személy felek a közjegyző előtt együttesen kijelentik, hogy az okirat tervezetét megismerték és ezért kérik az okirat felolvasásának mellőzését. A felolvasás mellőzése nem érinti a közjegyzői okirat készítésével kapcsolatban előírt egyéb kötelezettségek teljesítését. Nincs lehetőség a felolvasás mellőzésére, ha a felek jogi képviselőjének bármelyike a 124. § a)-c) pontjában megjelölt személy (írástudatlan, nem ért azon a nyelven, vagy vak).
Nem tekinthető közokiratnak az a tanúsítvány, amelyet a közjegyző a 136-147. §-ban foglaltak megsértésével vagy elmulasztásával készített. Ezzel a módosítás egyértelműsíti, hogy az előírásokat a közjegyző nemcsak tevőlegesen, hanem mulasztással is megsértheti, ezért a ténytanúsítvány ilyen esetben sem tekinthető közokiratnak.
A személyesen eljáró végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan, vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza. A letétbe helyezésről a közjegyző jegyzőkönyvet készít. A közjegyző a személyesen eljáró letevőnek a kérésére a nála letett végrendeletet visszaadja.
A végrendelet visszavételéhez fűződő joghatás jelentősége miatt indokolt, hogy erről a közjegyző a végrendelkezőt a végrendelet visszaadásakor külön tájékoztassa. Pontosító jellegű rendelkezés az indokolás szerint, hogy a visszavétel tényét – a letételhez hasonlóan – a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába be kell vezetni.
- A Csődtv. módosítása: reorganizáció, határidő-hosszabbítás, záró mérleg
A felszámolók névjegyzékében nyilvántartandó adatok köre 2022. július 1-jétől kiegészül a szerkezetátalakítási tevékenység végzésére történő jogosultsággal, tekintettel a Szát. 24. §-ában foglaltakra, így e szerint módosul a Csődtv.:
A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:
h) azt a tényt, ha a felszámoló gazdasági társaság szerkezetátalakítási szakértői tevékenység végzésére is jogosult, továbbá a szerkezetátalakítási szakértői tevékenységet végző természetes személyeknek az f) és g) pontban felsorolt adatait.
További módosítás, hogy a Kormány a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítő rendeletet
- csődeljárás esetén legkésőbb az egyezség megkötéséig,
- felszámolási eljárás esetén, ha egyezségi tárgyalásra kerül sor, legkésőbb az egyezség megkötéséig, egyezségkötés hiányában pedig legkésőbb a felszámolási záró mérleg bírósághoz történő benyújtásáig hirdetheti ki. A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbíthatja.
(A kormányrendelet kiadására vonatkozó határidő kerül itt meghosszabbításra azért, hogy az eljárásokra vonatkozóan a Csődtv. IV. fejezete szerinti sajátos eljárásrendet az indokolt esetekben alkalmazni lehessen.)
A csődjogi szempontból stratégiailag kiemelt, a Csődtv. 67-70. §-a szerinti felszámolási ügyekben azok összetettsége miatt nem lehetséges a felszámolási zárómérleget 270 napon belül elkészíteni. Ezért ezekben az esetekben a Csődtv. 52. §-ának szabályait kell alkalmazni, de emellett mostantól a bíróság a záró mérleg elkészítésére előírt határidőt meghosszabbíthatja az adott ügy sajátosságait mérlegelve.
További technikai jellegű módosítás, hogy a Csődtv. több részéből kiveszi a törvény az adós „reorganizációjára” vonatkozó szöveget, mivel ezek nem függenek össze az egyébként több jogszabályban bevezetett reorganizációs eljárással, és így félreértésre adnak okot.
- A Tpvt. módosítása: digitális piacok, adminisztratív terhek csökkentése, összefonódásokról tájékoztatás
Kiegészül a Tpvt. azzal, hogy a digitális piacokat érintő összefonódás elbírálásakor vizsgálni kell különösen az érintett vállalkozásoknak a verseny szempontjából releváns adatokhoz való hozzáféréséből, valamint az összefonódásnak az érintett vállalkozások pénzügyi befolyásából, méretelőnyéből, adatok felhalmozására való képességéből és az adathalmazok összeadódásából fakadó, innovációra és versenyre gyakorolt hatását.
Ez a rendelkezés beépíti a Tpvt.-be a jogalkalmazói gyakorlatban megjelenő egyes, a digitális kor kihívásaira reagáló vizsgálati szempontokat. Ezzel ugyanis a részletes indokolásban kifejtettek szerint a törvény figyelembe veszi, hogy a digitális platformok esetén azok piaci ereje és értéke az őket használók számától függ a digitális szektorban érvényesülő hálózati hatások révén, amelyeket kihasználva egy piaci szereplő piaci erőfölénybe kerülve ellehetetlenítheti a piacon lévő versenytársakat, vagy újabb versenytársak piacra lépését. De a módosítás tekintettel van arra is, hogy az adat a digitális gazdaság alapköve, és hogy az egyik piacon nagy piaci részesedést elérő vállalkozás más kapcsolódó piacokon is kihasználhatja a hálózati hatás által nyújtott előnyöket.
A törvény módosításával a Tpvt. 25/B. § (1) bekezdése a 24. § (1) bekezdésétől való eltérésként az érintett vállalkozások adminisztratív és anyagi terheinek csökkentése érdekében arra irányul, hogy a az előzetes összefonódás bejelentési kötelezettség ne vonatkozzon azon befektetésekre, amelyek révén többségi állami tulajdonban lévő kockázati tőkealapok szereznek közösen irányítási jogot olyan céltársaságban, amelynek előző évi nettó árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot, és amely befektetések az Európai Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított állami támogatási jogcímeken valósulnak meg.
További módosítások eljárásjogi kérdéseket tisztáznak. A rendelkezések egyrészt megállapítják, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása eljárási bírsággal szankcionálható, valamint a bejelentés visszautasításának vagy a versenyfelügyeleti eljárás megszüntetésének eseteként szabályozzák, ha a felek a kivétel szabály ellenére az összefonódást mégis bejelentik a Gazdasági Versenyhivatalhoz.
Pontosításra kerül a valamely összefonódás közérdekből nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítése esetén követendő eljárási szabályok, és rendelkezik a törvény a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj egy részének visszafizetéséről.
A módosított Tpvt. 43/N. § (4) bekezdése pedig biztosítja, hogy a piaci szereplők tájékoztatást kaphassanak azokról az egyszerűbb megítélésű bejelentésekről, amelyekben a GVH hatósági bizonyítványt állít ki arról a tényről, hogy az összefonódás-bejelentés vizsgálatára okot adó körülmény nem áll fenn. Ez a tájékoztatás lehetővé teszi a potenciális összefonódásban érintett vállalkozások számára, hogy a a lehetséges érintett piacok ismeretében tudják megítélni a bejelentés sikerességének valószínűségét, illetve a vállalkozások számára is további információt szolgáltat azokról a piacokról, amelyen működnek.
- A Kisajátítási tv. módosítása: csereingatlan helyett kártalanítás
Kiegészül a törvény 14. §-a azzal, hogy „Az (1) bekezdéstől eltérően a cserelakás, illetve a cserehelyiség biztosításának kötelezettsége nem áll fenn, ha a kisajátítást kérő nyilatkozik arról, hogy nem rendelkezik megfelelő felajánlható ingatlannal és valószínűsíti, hogy más megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések megtétele – azok időigénye folytán – az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne.”
Erre azért volt szükség, mert a gyakorlatban felmerült, hogy a kisajátítást kérő (az állam vagy az önkormányzat nevében eljáró szerv, gazdasági társaság) nem rendelkezik megfelelő állapotú és üresen álló cserelakással, cserehelyiséggel, ezért a kisajátítandó ingatlanban lakó részére – a törvényi kötelezettség ellenére – nem tud megfelelő ingatlant felajánlani, és más ingatlan beszerzésének időigénye a közérdekű beruházások megvalósításához szükséges kisajátítási eljárást aránytalan módon elnyújtja.
Ezért főszabályként ugyan megmarad a csereingatlan felajánlásának kötelezettsége, azonban kivétel lesz, ha a kisajátítást kérő nyilatkozik arról, hogy megfelelő csereingatlan nem áll a rendelkezésére. Erre a kivételszabály alkalmazására csak akkor van lehetőség, ha a kisajátítást kérő egyben valószínűsíti, hogy a megfelelő ingatlan felajánlásához szükséges intézkedések megtétele az eljárás jelentős elhúzódásához vezetne. A tulajdonosok védelme érdekében ezen további feltétel előírására azért van szükség, mert ha viszonylag rövid időn belül lehetséges a megfelelő ingatlant beszerezni, akkor – ha erre a tulajdonos igényt tart – indokolt megkísérelni a csereingatlannal való kártalanítást.
Ha a kivételszabály alkalmazása folytán nem kerül sor csereingatlan felajánlására, a kisajátított ingatlanért pénzbeli kártalanítás jár, így a tulajdonos/használó teljes körű kártalanításban részesül ebben az esetben is.
- Az Infotv. módosítása: több eszközzel léphet fel a NAIH, felfüggeszthető az eljárás
Az Ákr.-ben meghatározott eseteken kívül a NAIH felfüggesztheti az általa folytatott hatósági eljárást, ha
- annak során olyan kérdés merül fel, amelynek eldöntése más szerv vagy személy hatáskörébe tartozik, vagy
- a Hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más döntése, illetve eljárása nélkül az adott ügy megalapozottan nem dönthető el.
A Hatóság az eljárás felfüggesztéséről szóló végzését meghatározott más szervvel, illetve személlyel is közli azzal, hogy az eljárás befejezéséről tájékoztassa.
Az eljárás felfüggesztésekor minden határidő megszakad és az eljárás felfüggesztésének megszüntetésekor – az ügyintézési határidő kivételével – újrakezdődik.
Ezen módosítás indoka, hogy a GDPR rendeleten alapuló, a NAIH által folytatott hatósági jogalkalmazás és a közigazgatási peres gyakorlat rámutatott arra, hogy az adatkezelések komplexitása, az érintetti kérelmek változatossága és gyakori átfedése, az adatvédelmi jognak a más jogterületekkel való szoros összefüggése, a jogkérdések összetettsége miatt az adatvédelmi ügy számos esetben csak úgy dönthető el megalapozottan, ha a NAIH a döntésébe be tudja építeni más szerv állásfoglalását, és az adatvédelmi döntést ennek ismeretében hozhatja meg. A megalapozott döntés emellett függhet a NAIH által folytatott egyéb vizsgálattól vagy más hatósági eljárásától is, amely esetben szintén indokolt a NAIH számára lehetővé tenni a felfüggesztést.
A Hatóság ideiglenes intézkedésként a személyes adat jogellenes kezelésének megakadályozása érdekében azon elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (elektronikus adat) ideiglenes eltávolítására, amelynek közzététele miatt a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást vagy hatósági ellenőrzést folytat, az elektronikus adatot kezelő, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben meghatározott tárhelyszolgáltatót, illetve tárhelyszolgáltatást is végző közvetítő szolgáltatót (eltávolításra kötelezett) is kötelezheti, ha annak hiányában a késedelem a személyes adatok védelméhez fűződő jog elháríthatatlan és súlyos sérelmével járna és a közzétett adat
- érintettje gyermek, vagy
- különleges adat vagy bűnügyi személyes adat.
A törvény számos eszközt iktat be az Infotv.-be ezzel kapcsolatban. Erre azért került sor, mivel a NAIH joggyakorlatában több olyan eset merült fel, amely indokolttá tette azon eszközök bővítését, amelyek a személyes adatok védelméhez fűződő jog sérelme esetén a súlyos jogsértések elleni fellépést hatékonyabbá teszik.
- Az Ákr. módosítása: a kérelem beérkezésének időpontjában azonnal indulhat az eljárás
Mivel 2021. július 1. napjával a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyzett értesítési címek hivatalból érvénytelenítésre kerültek, és ezt követően az értesítési cím bejelentésére és az értesítési címet érintő adatigénylésre, valamint adatszolgáltatásra már nincs lehetőség, az értesítési címre utaló, illetve az azzal összefüggő rendelkezések technikai módosítása vált szükségessé, így:
Ha az ügyfél lakcíme ismeretlen vagy az ügyfél nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, a 16. § (2) bekezdésre alapított illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakcíme alapján kell megállapítani.
Az Ákr. 37. § (2) bekezdése is módosult azért, mert számos eljárás esetében a hatóság a kérelem benyújtásakor dönt – például a kormányablakokban azonnal intézhető ügyek esetében – ami kizárja, hogy az eljárás csak a kérelem benyújtását követő napon induljon, így a szöveg „megérkezésének időpontjában”-ra módosul. Ezt indokolja az is, hogy az elektronikus ügyintézés terjedésével folyamatosan nőnek az azonnali döntéshozatallal intézhető ügyek száma, ezért az eljárás már a kérelem hatósághoz történő megérkezésének időpontjában megindul. A módosítás további hatása, hogy így az ügyintézési határidő kezdőnapja nem a kérelem beérkezését követő nap, hanem a kérelem beérkezésének napja lesz. A kellő felkészülési idő biztosítása céljából a módosító rendelkezés csak 2023. január 1. napjával lép hatályba.
- A Kp. módosítása: illetékesség, keresetlevél hiányossága, tájékoztatás, per szünetelése
A Kp. 13. § (8) bekezdésének módosítása egyértelműsíti, hogy az illetékességi szabály alkalmazásában a munkavégzés helye alatt a közszolgálati jogvitával érintett munkavégzés helyét kell érteni. A módosítás ezen felül a Pp. 25. § (3) bekezdésének mintájára a szabály részévé teszi azt a kedvezményt, hogy a természetes személy alperesek a munkavégzésük helye szerint illetékes bírósághoz kérhessék az ellenük indított közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per áttételét.
Szintén könnyítés, hogy ha a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Hiánypótlásra történő felhívás helyett a bíróság elrendelheti a természetes személy felperes meghallgatását, ha a keresetlevél hiányainak pótlása érdekében azt célravezetőbbnek tartja.
Látható, hogy a törvény a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy által előterjesztett keresetlevél hiányosságai esetében már részletesebb tájékoztatási kötelezettséget ír elő a hiánypótlási felhívásban. A bíróságnak a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a részletes teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Visszautasításnak csak akkor van helye, az így kibocsátott részletes hiánypótlási felhívás sem vezetett eredményre. A bírósági hiánypótlás egyszerűsíthető azzal – ez által pedig a per időtartama csökkenthető –, ha írásbeli hiánypótlás helyett személyes meghallgatásra idézéssel rövid határidőn belül kijavítható a keresetlevél alaki vagy tartalmi hiányossága, és ha lehetséges, elektronikus meghallgatás útján is elvégezhető a hiánypótlás.
További módosítás, hogy ha a keresetlevél alapján a közigazgatási szerv a cselekményt visszavonja és eljárását folytatja, a cselekményt módosítja, illetve az állított jogsérelem orvoslása érdekében az arra jogosult közigazgatási szerv eljárást indít, erről a keresetlevél továbbításával egy időben vagy az eljárás során haladéktalanul értesíti a bíróságot. A bíróság eljárását a közigazgatási eljárás befejezéséig felfüggeszti.
A módosítás a bírósági joggyakorlatban megjelent eltérő értelmezés miatt egyértelműsíti, hogy a perfüggőség beállta miatt, a közigazgatási szervnél benyújtott keresetlevelet továbbítani kell a bírósághoz. Abban az esetben is, ha a támadott döntést akár a jogsérelem orvoslása céljából, akár más a keresetlevélben nem érintett jogszabálysértés miatt módosítja vagy visszavonja.
Garanciális szempontból szükséges hangsúlyozni, hogy a keresetlevélről csak a bíróság dönthet, mivel a keresetlevél a bírósághoz intézett kérelem, afelett rendelkezési joga a közigazgatási szervnek nincsen. Amennyiben a közigazgatási szerv a jogsérelmet teljeskörűen orvosolja, még a keresetlevél továbbítására nyitva álló időben, akkor is meg kell küldenie azt a bíróságnak, és tájékoztatnia a keresetlevélben foglaltak teljesítéséről. A bíróságnak a felperest nyilatkoztatnia kell, és amennyiben a felperes a jogsérelem orvoslását elfogadja vagy nem nyilatkozik, akkor szüntethető meg az eljárás.
A módosítás azt is egyértelműsíti, hogy a keresetlevél benyújtása után a megtámadott döntés az alperes közigazgatási szerv általi bármilyen módosítása vagy visszavonása csak a jogsérelem orvoslásának keretében történhet.
Továbbá kiegészül a per szünetelésének lehetősége is:
A polgári perrendtartás szabályai szerint szünetel az eljárás, ha
- a felek erre vonatkozó megegyezésüket bejelentik, a bejelentésnek a bírósághoz történő beérkezésétől,
- a tárgyalást valamennyi fél elmulasztja, vagy a tárgyaláson megjelent egyik fél sem kívánja az ügy tárgyalását, és a mulasztó fél egyik esetben sem kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, a tárgyalás időpontjától.
–8. Az Ügyvédi tv. módosítása
A törvény:
- § (2) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
- § (1) bekezdés a) pontjában az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati, a közalkalmazotti” szöveg,
- § (3) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg,
- § (1) bekezdés c) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
- § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg,
- § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „szolgálati, közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „szolgálati, egészségügyi szolgálati, közalkalmazotti” szöveg lép.
Ezek az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások. Biztosítják, hogy például a kamarai jogtanácsosi vagy jogi előadói feladatellátás is megvalósulhasson egészségügyi szolgálati jogviszony keretében, továbbá felveszik az új típusú jogviszonyt az összeférhetetlenségi szabályokba is.
