Járványügyi szabályszegés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című kiadvány a büntető anyagi jog egészét átfogó nagykommentár, mely teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására. A nagykommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns, elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. Az alábbiakban a járványügyi szabályszegésről szóló 361. § és a géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegéséről szóló 362. § magyarázatát olvashatják. A részlet szerzője: dr. Gál Andor.

Részlet a Nagykommentár a Büntető Törvénykönyvhöz című műből.

Btk. 361. §¬ához:

1. Jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya a közegészség, ezen belül is a járványok, fertőző betegségek kialakulását, illetve elterjedésének megakadályozását szolgáló, járványügyi tevékenység körébe tartozó egészségügyi igazgatási szabályok megtartásához fűződő társadalmi érdek.

2. Tényállási elemek

A bűncselekményi tényállás tisztán blankettáris keretdiszpozícióban szabályozott, a büntetőjogi felelősség megállapításához szükséges egyes ismérvek az Eütv., a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet, illetve – a Btk. 361. § c) pontja esetében – az Éftv. alapján határozhatók meg.

Az Eütv. a járványügyi tevékenység eredményessége érdekében biztosítja a jogot az egészségügyi államigazgatási szerv számára, hogy az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását, illetve a betegjogokat korlátozza [Eütv. 56. § (2) bekezdés a) pont aa)ab) alpont]. A betegjogok korlátozására a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató is jogosult, és a kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére sem [Eütv. 56. § (2) bekezdés b) pont, (3) bekezdés]. Ilyen intézkedés lehet a járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat és ellenőrzés elrendelése. Az elkülönítés célja a fertőző beteg, illetve a kórokozó-hordozó személy izolációja a tovaterjedés elkerülése érdekében. Ez az izoláció történhet az érintett otthonában, tartózkodási helyén, vagy fekvőbeteg-gyógyintézetben (Eütv. 64. §). A megfigyelés és zárlat meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően a betegség lappangási szakában lévő személlyel szemben alkalmazható (Eütv. 65–66. §). Járványügyi ellenőrzés az egészségügyi államigazgatási szerv által a kórokozó-hordozóval szemben a kórokozó-hordozás időtartamára elrendelt epidemiológiai intézkedés (Eütv. 68. §). Kiemelést érdemel, hogy az Eütv. 67/A. §-a a hatósági házi karantén intézményét 2020. június 18-i hatállyal önálló járványügyi intézkedésként szabályozza. A bűncselekményi tényállás azonban ezen intézkedési típusra kifejezetten nem utal, így a hatósági házi karantén szabályainak megszegése csak akkor keletkeztethet büntetőjogi felelősséget, ha az egyben a fentiekben részletezett és a Btk. tényállásában kifejezetten nevesített valamely járványügyi intézkedésnek minősül. Az említett intézkedések – eltérő mértékben – az érintett egyes jogainak (például tartózkodási hely szabad megválasztásához, szabad mozgáshoz, foglalkozás gyakorlásához, kapcsolattartáshoz való jog) korlátozását feltételezik. Az egészségügyi államigazgatási szerv az intézkedésről határozatot hoz, amely tartalmazza azon magatartási szabályokat, amelyek – akár tevéssel, akár mulasztással történő – megszegése a bűncselekmény elkövetési magatartását jelentik.

Kiemelendő, hogy a Btk. 361. § a) pontja szerinti bűncselekmény szempontjából csak akkor adott a tényállásszerűség, ha a magatartási szabály előírására a zárlati kötelezettség alá tartozó fertőző betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása érdekében került sor. A zárlat kötelező elrendelésével járó betegségeket a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 1. számú melléklete sorolja fel. Ehhez képest nyer értelmet a b) pont szerinti szabályozás, amelynek elkövetési magatartása bármely megbetegedés okán elrendelt járványügyi intézkedéssel összefüggésben kifejthető, amennyiben az egészségügyi államigazgatási szerv a járvány fennállását állapította meg [Eütv. 74. § (1) bekezdés]. E szituációs elem nem adott azonban, ha a hatóság csupán járványveszély fennálltát mondta ki. A Btk. tényállása ugyanis kifejezetten járvány és nem járványveszély idején történő elkövetésről rendelkezik.

A c) pont szerinti deliktum egyes állat-, és növény-egészségügyi intézkedések szabályainak megszegését nyilvánítja büntetendővé. Az állatjárványügyi intézkedéseket az Éftv. 51–53. §¬ai határozzák meg, míg a növény-egészségügyi igazgatási szabályokról az Éftv. 48. §¬a rendelkezik. Ezeket az intézkedéseket az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jogosult elrendelni.

A bűncselekmény valamennyi fordulata immateriális. Csak a szándékos elkövetés büntetendő. A járványügyi intézkedésekkel összefüggő magatartási részletszabályok nem tudására vonatkozó, tévedés megállapítását célzó hivatkozás alappal nem bírhat, mivel az intézkedésről rendelkező hatósági határozat kötelező eleme a magatartási szabályok tételes felsorolása.

3. Stádiumok és tettesség

A kísérleti megvalósulás nem zárható ki, azonban a szabályszegés megkezdése értelmezése csak a konkrétan előírt magatartási szabály fényében lehetséges. A tényállás valamennyi változata különös bűncselekmény, tettesként csak az követheti el, akit a hatóság határozatában egyes magatartási szabályok megtartására kötelezett.

4. Bűncselekményi egység és a bűncselekmények találkozása

Ugyanazon járványügyi intézkedéssel összefüggésben több magatartási szabály megszegése természetes egység. A fertőző betegségekre, a fertőző betegekre vagy a fertőzésre gyanús személyekre, továbbá a járványügyi megfigyelésre vagy ellenőrzésre vonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezések megszegése a fertőző betegség elleni védekezés szabálysértését [Szabs. tv. 239. § (1) bekezdés a) pont] valósíthatja meg.

Kapcsolódó jogi szabályozás

  1. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről 239. §
  2. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről 48. §, 51. §, 52. §, 53. §
  3. évi CLIV. törvény az egészségügyről 56. §, 64. §, 65. §, 66. §, 68. §, 74. §

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

Géntechnológiával módosított növényfajtákkal kapcsolatos kötelezettség megszegése

Btk. 362. §¬ához:

  1. Jogi tárgy

A bűncselekmény jogi tárgya az ember testi és lelki egészsége. A büntetőjogi beavatkozás a genetikailag módosított növényfajtáktól mentes mezőgazdaság kialakítását célozza [Alaptörvény XX. cikk (2) bekezdés]. A növénynemesítés ugyanis csak akkor engedélyezhető, ha az a környezet ökológiai egyensúlyának veszélyeztetése nélkül, nagyobb mennyiségű és jó minőségű élelmiszer-alapanyag előállítását teszi lehetővé (Bedő Zoltán – Láng László – Rakszegi Mariann: Géntechnológia a növénynemesítés eszköztárában. Magyar Tudomány, 2007/4. szám, 425. o.).

  1. Tényállási elemek

A tényállás keretdiszpozíció, az azt kitöltő két jogszabály a Géntv., valamint a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmagtv.). A bűncselekmény elkövetési tárgya a géntechnológiával módosított növényfajta szaporítóanyaga. A Vetőmagtv. 2. § 20. pontja szerint szaporítóanyag a vetőmag, a vegetatív szaporító alapanyag, valamint az ültetési anyag. A Géntv. 2. § b) pontja alapján géntechnológiával módosított szervezet pedig az olyan természetes szervezet, amelyben a génállomány géntechnológiai módosítás által változott meg, ideértve ennek a szervezetnek a módosítás következtében kialakult tulajdonságot továbbvivő utódait. Kiemelendő, hogy a géntechnológiai tevékenységek végzéséhez hatósági engedély szükséges [Géntv. 3. § (1) bekezdés], amelyet a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén a környezetvédelmi, mezőgazdasági és ipari géntechnológiai hatóság ad ki, amennyiben az engedélyezés nemzeti hatáskörbe tartozik [Géntv. 4. § (1) bekezdés b) pont].

Az a) pont szerinti tényállás esetén az elkövető az egyes, kezelésre, terjesztésre irányuló elkövetési magatartásokat a hatóság által nem engedélyezett szaporítóanyaggal összefüggésben tanúsítja. Ezzel szemben a b) pontban meghatározott változat akkor valósulhat meg, ha a szaporítóanyag eredendően rendelkezik hatósági engedéllyel, azonban az a termesztési célú felhasználásra már nem terjed ki. A két diszpozíció szabályozásában tehát közös pontot jelent, hogy az adott elkövetési magatartás kifejtésére már engedély hiányában kerül sor, amelynek jogellenességére a törvény külön is utal. A c) pont szerinti alakzat esetében a szaporítóanyag rendelkezik termesztési célú felhasználási engedéllyel, a büntetőjogi felelősség alapját az agrárpolitikáért felelős miniszter által rendeletben rögzített, a védzáradéki eljárás időtartamára megállapított biztonsági intézkedések szerinti tilalom megszegése képezi [Géntv. 11/B. § (3) bekezdés b) pont]. A tilalom megszegése akár tevés, akár mulasztás lehet, a keretdiszpozíciót ebben az esetben ténylegesen a miniszteri rendelet tölti meg tartalommal.

A bűncselekmény valamennyi változata immateriális, és csak a szándékos elkövetés büntetendő.

  1. Stádiumok és tettesség

A kísérleti megvalósulás nem zárható ki, a bűncselekmény tettese bárki lehet.

  1. Bűncselekményi egység és a bűncselekmények találkozása

Ugyanazon szaporítóanyagra nézve kifejtett több elkövetési magatartás a természetes egység körébe tartozik.

Kapcsolódó jogi szabályozás

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) XX. cikk (2) bekezdés

  1. évi LII. törvény a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról 2. §
  2. évi XXVII. törvény a géntechnológiai tevékenységről 3. §, 4. §, 11/B. §

132/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a géntechnológiai tevékenység engedélyezési eljárási rendjéről, valamint az eljárás során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásról

95/2003. (VIII. 14.) FVM rendelet a növényi genetikai anyagok megőrzéséről és felhasználásáról

Kapcsolódó európai uniós jogi szabályozás

Az Európai Parlament és a Tanács 2003. szeptember 22-i 1830/2003/EK rendelete a géntechnológiával módosított élelmiszerekről és takarmányokról

Az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 12-i 2001/18/EK irányelve a géntechnológiával módosított szervezetek környezetbe történő szándékos kibocsátásáról és a 90/220/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.