Jogászdíjas a szabályozott iparágak „megoldóembere”, Leskó Tamás

Dr. Leskó Tamás vehette át 2018-ban a Wolters Kluwer által alapított, a jogásztársadalom kiemelkedő teljesítményeit jutalmazó díjat a már végzett jogászok részére kiírt fiatal tehetség kategóriában. Ennek apropóján beszélgettünk.

Gratulálunk a díjhoz, és köszönjük, hogy elvállaltad az interjút. Mesélj nekünk kicsit pályád kezdetéről; miért döntöttél úgy, hogy a jogi karra jelentkezel?

Valójában, amikor eljött az egyetemi jelentkezés ideje, nem igazán tudtam jobb opciót, mint a jog. A joghoz kapcsolódó tárgyakból, így magyarból és történelemből mindig is jó voltam. Azt viszont nem tudtam elképzelni, hogy egész életemben ezekkel a területekkel foglalkozzak. A jogász szak pedig egy kellően érdekes és ismeretlen területként lebegett előttem ahhoz, hogy belevágjak. Amikor Debrecenből az ELTE jogi karára kerültem, kicsit sokkoló élmény volt megtapasztalni az ottani elvárásokat. A gimit elég könnyen vettem, viszont senki nem készített fel arra, ami a jogi karon várt. Hosszú idő telt el, míg felvettem az ottani fordulatszámot. Ezt nem könnyítette meg az sem, hogy számos tárgy – az egyetemi oktatók saját bevallása alapján is – csak szórótárgynak volt beiktatva. Akkor igazolódott be, hogy jól döntöttem, amikor külföldi ösztöndíjaim után visszatérve állandó gyakornokként tudtam elhelyezkedni, és napi szinten megtapasztalni a jogalkalmazás működését.

Merre jártál ösztöndíjasként?

Erasmus ösztöndíjjal az Université de Caen Normandie egyetemen ismerkedtem meg a francia jogrendszer alapjaival, majd visszatérésem után egy hónappal Moszkvába mentem orosz nyelvet és irodalmat tanulni három hónapra. Ez egy elég intenzív időszak volt az életemben, mivel a kettő közt eltelt egy hónapban számos vizsgám is volt.

Térjünk rá a szakterületedre, mellyel elnyerted a Jogászdíjat. Pályázatod címe „Szabályozott iparágak, reszkessetek: fáradhatatlan, kreatív, poliglott ,megoldóember’ a láthatáron”. A bírálóbizottság meglátása szerint „Tamás sokoldalú, a szabályozott iparágak barátságtalan világában rekordsebességgel megszerzett, olyan elmélyült tudással rendelkezik, mely a korához képest nagy szakmai tapasztalattal párosulva képessé teszik arra, hogy a speciálisnak számító szabályozott iparágak körében folyamatosan lényegében megoldóemberré váljon az iroda ügyfelei részére.” Ezek valóban nagyon szép szavak. De mégis mik azok a szabályozott iparágak?

A szabályozott iparágak elnevezés gyűjtőfogalom. Olyan iparágakat takar, melyeket a kormányzat nemzetgazdasági vagy stratégiai érdekekre hivatkozva szigorúbb előírások betartására kötelez. Egy erős eltérítettség jellemzi őket a hagyományos szerződéses szabadság diszpozitív világától jogilag, de a piaci, közgazdaságtani törvényszerűségeik is alapvetően mások lehetnek (pl. természetes oligopol viszonyok). Ilyen szektorok különösen az energia- vagy a pénzügyi szektor, a közművek és a telekommunikáció. E szabályozott iparágak legfőbb jellemzője az eltérítettség, a vélt-valós közérdek jelenléte és a közjogias jelleg.

Jogászdij 2018 - Leskó Tamás

Leskó Tamás: A szabályozott iparágat erősen átszövik a legújabb technológiai újítások

Miért választottad ezt az ágazatot a szakterületednek?

Nem tudatos döntés volt a részemről. Nem úgy történt, hogy volt előttem három kártya, egyiken, hogy „szabályozott iparágak”, másikon, hogy „nem szabályozott iparágak”, a harmadikon meg nem is tudom mi, és akkor én húztam egyet. Szerintem a gyakorló jogászok nagy része nem tudatosan választ szakterületet magának, azt kicsit a véletlen is hozza. Sok mindennel foglalkozik az ember gyakornokként, majd ügyvédjelöltként, és amelyik terület jobban tetszik neki, próbál az irányába evezni. Velem is valami ilyesmi történt. A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda a szabályozott iparágak tanácsadói piacának élvonalába került, portfóliójában e szabályozott iparágak jelenléte kiemeltnek tekinthető. A villany, a földgáz vagy épp a közművek tekintetében az ellátási lánc teljes spektruma által kitermelt jogi kérdések jelen vannak a munkánk során. Ahogy jönnek az új, izgalmas ügyek, feladatok, úgy kerül az ember egyre inkább egy szakterület sűrűjébe.

Miért tetszett meg a szabályozott iparágak területe?

Mindegyik szabályozott iparágat erősen átszövik a legújabb technológiai újítások. Egyikre sem lehet rámondani, hogy, na, akkor ez a szektor legalább részben, de elérte a kiforrott állapotát. A villany tárolhatósága, a palagáz, az elektromos autók, a szabad gázkereskedő-váltás maga a folyamatos innováció. Ez a fajta dinamizmus megkövetel és egyben lehetővé is tesz egy speciális gondolkodás- és látásmódot. A Rátky és Társa Ügyvédi Irodában a jelentős részt nemzetközi ügyvédi irodai környezetből érkezett, professzionális szabályozási csapat állt össze Tóth Máté nemzetközileg is ismert energiajogász vezetésével, ahol elébe is megyünk a változásoknak: most is épp három ilyen innovatív, jogalkotást is előkészítő elemzésen dolgozunk. Ráadásul a közjog-magánjog határa, az állami beavatkozás (eltérítettség) és a piacra hagyott viszonyok választóvonala, a valamilyen megfontolásból kiemelt intézmények (pl. megújulók, árszabályozás) kontúrjai és tartalma folyamatos változásban vannak. Ezért ezek kreativitást, gyors reagálást, folyamatos tanulást igénylő dinamikus jogterületek. Talán pont ez teszi őket igazán vonzóvá: itt semmi sem megkövült, minden mozgásban van. Végül a szabályozott iparágakban a legjellemzőbb az EU és a nemzeti jog, illetve a nemzetközi jog és az EU-jog ütközése is, nagy nemzetközi pereket, befektetővédelmi vitákat, kötelezettségszegési eljárást, precedenseket eredményezve.

Mi vett rá arra, hogy indulj a megmérettetésen?

Az ügyvédi iroda, ahol jelenleg dolgozom – a Rátky és Társa – más kategóriában egyébként is nyújtott be pályázatot a 2018-as Jogászdíjra, így az irodai beszélgetések alkalmával is többször szóba került a díj. Végül mentorom, dr. Tóth Máté, az energetikai csoportot vezető ügyvédje beszélt rá, hogy adjuk be a nevezést. Kreatív ügyeken dolgozunk, a szokásostól nagyban eltérő jogi termékeket állítunk elő, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes adni neki egy esélyt.

Ami végül jól alakult. Változott, vagy változik-e valami úgy, hogy az elismerés már a zsebedben van?

Természetesen a díj igen komoly megtiszteltetés és egyben megerősítés. De a napi munkám során nem sok minden fog változni. Továbbra is azzal foglalkozom majd, ami érdekel, és amit szeretek. Ami fontos, hogy a díj által kijelölt szintnek a jövőben is szeretnék megfelelni.

Az Ars Boni a Jogászvilág együttműködő partnere.

Kapcsolódó cikkek:


Mikor kezdődik a munkaidő?
2019. január 22.

Mikor kezdődik a munkaidő?

Mit jelent a reggel nyolcórai munkakezdés? Ekkor a munkavállalónak már „harca készen” kell állnia a munkahelyén, vagy ekkor csak a munkavégzésre való felkészülés veszi kezdetét? Része a munkaidőnek, amíg a munkavállaló beöltözik a munkavédelmi ruhába, vagy amíg telepíti a napi frissítéseket a számítógépére?

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.

A Földtörvény változásai
2019. január 21.

A Földtörvény változásai

Január 11-i hatállyal ismét változott a földforgalmi törvény, amellyel a jogalkotó a helybenlakó szomszédokat, a kertészeti tevékenységet végzőket és a vetőmagelőállítókat kívánta kedvezőbb helyzetbe hozni.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.