Jogszabályfigyelő 2024 – 37. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/87–90. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Dr. Leskó Tamás vehette át 2018-ban a Wolters Kluwer által alapított, a jogásztársadalom kiemelkedő teljesítményeit jutalmazó díjat a már végzett jogászok részére kiírt fiatal tehetség kategóriában. Ennek apropóján beszélgettünk.
Gratulálunk a díjhoz, és köszönjük, hogy elvállaltad az interjút. Mesélj nekünk kicsit pályád kezdetéről; miért döntöttél úgy, hogy a jogi karra jelentkezel?
Valójában, amikor eljött az egyetemi jelentkezés ideje, nem igazán tudtam jobb opciót, mint a jog. A joghoz kapcsolódó tárgyakból, így magyarból és történelemből mindig is jó voltam. Azt viszont nem tudtam elképzelni, hogy egész életemben ezekkel a területekkel foglalkozzak. A jogász szak pedig egy kellően érdekes és ismeretlen területként lebegett előttem ahhoz, hogy belevágjak. Amikor Debrecenből az ELTE jogi karára kerültem, kicsit sokkoló élmény volt megtapasztalni az ottani elvárásokat. A gimit elég könnyen vettem, viszont senki nem készített fel arra, ami a jogi karon várt. Hosszú idő telt el, míg felvettem az ottani fordulatszámot. Ezt nem könnyítette meg az sem, hogy számos tárgy – az egyetemi oktatók saját bevallása alapján is – csak szórótárgynak volt beiktatva. Akkor igazolódott be, hogy jól döntöttem, amikor külföldi ösztöndíjaim után visszatérve állandó gyakornokként tudtam elhelyezkedni, és napi szinten megtapasztalni a jogalkalmazás működését.
Merre jártál ösztöndíjasként?
Erasmus ösztöndíjjal az Université de Caen Normandie egyetemen ismerkedtem meg a francia jogrendszer alapjaival, majd visszatérésem után egy hónappal Moszkvába mentem orosz nyelvet és irodalmat tanulni három hónapra. Ez egy elég intenzív időszak volt az életemben, mivel a kettő közt eltelt egy hónapban számos vizsgám is volt.
Térjünk rá a szakterületedre, mellyel elnyerted a Jogászdíjat. Pályázatod címe „Szabályozott iparágak, reszkessetek: fáradhatatlan, kreatív, poliglott ,megoldóember’ a láthatáron”. A bírálóbizottság meglátása szerint „Tamás sokoldalú, a szabályozott iparágak barátságtalan világában rekordsebességgel megszerzett, olyan elmélyült tudással rendelkezik, mely a korához képest nagy szakmai tapasztalattal párosulva képessé teszik arra, hogy a speciálisnak számító szabályozott iparágak körében folyamatosan lényegében megoldóemberré váljon az iroda ügyfelei részére.” Ezek valóban nagyon szép szavak. De mégis mik azok a szabályozott iparágak?
A szabályozott iparágak elnevezés gyűjtőfogalom. Olyan iparágakat takar, melyeket a kormányzat nemzetgazdasági vagy stratégiai érdekekre hivatkozva szigorúbb előírások betartására kötelez. Egy erős eltérítettség jellemzi őket a hagyományos szerződéses szabadság diszpozitív világától jogilag, de a piaci, közgazdaságtani törvényszerűségeik is alapvetően mások lehetnek (pl. természetes oligopol viszonyok). Ilyen szektorok különösen az energia- vagy a pénzügyi szektor, a közművek és a telekommunikáció. E szabályozott iparágak legfőbb jellemzője az eltérítettség, a vélt-valós közérdek jelenléte és a közjogias jelleg.
Leskó Tamás: A szabályozott iparágat erősen átszövik a legújabb technológiai újítások
Miért választottad ezt az ágazatot a szakterületednek?
Nem tudatos döntés volt a részemről. Nem úgy történt, hogy volt előttem három kártya, egyiken, hogy „szabályozott iparágak”, másikon, hogy „nem szabályozott iparágak”, a harmadikon meg nem is tudom mi, és akkor én húztam egyet. Szerintem a gyakorló jogászok nagy része nem tudatosan választ szakterületet magának, azt kicsit a véletlen is hozza. Sok mindennel foglalkozik az ember gyakornokként, majd ügyvédjelöltként, és amelyik terület jobban tetszik neki, próbál az irányába evezni. Velem is valami ilyesmi történt. A Rátky és Társa Ügyvédi Iroda a szabályozott iparágak tanácsadói piacának élvonalába került, portfóliójában e szabályozott iparágak jelenléte kiemeltnek tekinthető. A villany, a földgáz vagy épp a közművek tekintetében az ellátási lánc teljes spektruma által kitermelt jogi kérdések jelen vannak a munkánk során. Ahogy jönnek az új, izgalmas ügyek, feladatok, úgy kerül az ember egyre inkább egy szakterület sűrűjébe.
Miért tetszett meg a szabályozott iparágak területe?
Mindegyik szabályozott iparágat erősen átszövik a legújabb technológiai újítások. Egyikre sem lehet rámondani, hogy, na, akkor ez a szektor legalább részben, de elérte a kiforrott állapotát. A villany tárolhatósága, a palagáz, az elektromos autók, a szabad gázkereskedő-váltás maga a folyamatos innováció. Ez a fajta dinamizmus megkövetel és egyben lehetővé is tesz egy speciális gondolkodás- és látásmódot. A Rátky és Társa Ügyvédi Irodában a jelentős részt nemzetközi ügyvédi irodai környezetből érkezett, professzionális szabályozási csapat állt össze Tóth Máté nemzetközileg is ismert energiajogász vezetésével, ahol elébe is megyünk a változásoknak: most is épp három ilyen innovatív, jogalkotást is előkészítő elemzésen dolgozunk. Ráadásul a közjog-magánjog határa, az állami beavatkozás (eltérítettség) és a piacra hagyott viszonyok választóvonala, a valamilyen megfontolásból kiemelt intézmények (pl. megújulók, árszabályozás) kontúrjai és tartalma folyamatos változásban vannak. Ezért ezek kreativitást, gyors reagálást, folyamatos tanulást igénylő dinamikus jogterületek. Talán pont ez teszi őket igazán vonzóvá: itt semmi sem megkövült, minden mozgásban van. Végül a szabályozott iparágakban a legjellemzőbb az EU és a nemzeti jog, illetve a nemzetközi jog és az EU-jog ütközése is, nagy nemzetközi pereket, befektetővédelmi vitákat, kötelezettségszegési eljárást, precedenseket eredményezve.
Mi vett rá arra, hogy indulj a megmérettetésen?
Az ügyvédi iroda, ahol jelenleg dolgozom – a Rátky és Társa – más kategóriában egyébként is nyújtott be pályázatot a 2018-as Jogászdíjra, így az irodai beszélgetések alkalmával is többször szóba került a díj. Végül mentorom, dr. Tóth Máté, az energetikai csoportot vezető ügyvédje beszélt rá, hogy adjuk be a nevezést. Kreatív ügyeken dolgozunk, a szokásostól nagyban eltérő jogi termékeket állítunk elő, ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes adni neki egy esélyt.
Ami végül jól alakult. Változott, vagy változik-e valami úgy, hogy az elismerés már a zsebedben van?
Természetesen a díj igen komoly megtiszteltetés és egyben megerősítés. De a napi munkám során nem sok minden fog változni. Továbbra is azzal foglalkozom majd, ami érdekel, és amit szeretek. Ami fontos, hogy a díj által kijelölt szintnek a jövőben is szeretnék megfelelni.
Az Ars Boni a Jogászvilág együttműködő partnere.
Alábbi cikkünkben a 2024/87–90. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és a Kúria honlapján megjelent közlemények közül válogattunk.
Vegyes műfajú, igen hasznos, és hiánypótló munka dr. Tercsák Tamás könyve. A vegyes műfajú minősítés azt jelenti, hogy egyszerre kommentárként, kézikönyvként, tananyagként és kismonográfiaként is olvasható, és az olvasó számára hasznosítható a kötet – írja recenziójában dr. Faludi Gábor a Wolters Kluwer Hungary gondozásában nemrégiben megjelent műről.
Az eljáró bíróságot kijelölő határozat meghozatalában részt vett bíró a felülvizsgálati eljárásból nincs kizárva – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!