Jogi kisokos – Elektronikus ügyintézési szolgáltatások

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jelen cikkben az eIDAS-rendelet és a bizalmi törvény rendelkezéseinek a figyelembe vételével az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz kapcsolódó egyes részterületek áttekintő jellegű bemutatására és fogalmi meghatározására koncentrálunk.

A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó és hatályosuló jogi aktus révén közös alapokra helyezte az e-ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó jogi szabályozást. Ennek következtében kikristályosodott és letisztult az elektronikus ügyintézési szolgáltatások egyes típusaihoz kapcsolódó jogi terminológia – új fogalmi megközelítéseket is bevezetve. A rendelethez tagállami végrehajtó szabályok kapcsolódnak, amelynek a magyar jogalkotó a 2015. évi CCXXII. törvény elfogadásával tett eleget.

A továbbiakban az elektronikus ügyintézési szolgáltatásokhoz kapcsolódóan – az előbbiekben említett európai uniós és hazai jogforrás tárgyi hatályát is szem előtt tartva – az újonnan meghonosodó szakkifejezések rövid fogalmi bemutatását szeretnénk megtenni.[1]

Elektronikus azonosítás nélküli kapcsolatok

E-peres kérdés-válasz szolgáltatás
Kérje szakértőnk segítségét, ha kérdése van az e-peres eljárásról! Ügyfélkapu, Perkapu, Hivatali kapu * Dokumentumok érkeztetése * Bírósági portál * Formanyomtatványok * Beadvány hitelesítése * Illeték megfizetése További információ >>

Az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szervek (például államigazgatási szervek, helyi önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek, közjegyzők, közüzemi szolgáltatók, stb.) előtt ebben az esetben akként jogosult elektronikus formában az ügyintézésre, ebből fakadóan elektronikus úton nyilatkozat megtételére, hogy személyazonosító adatainak a megadása nem szükséges. Ide olyan eljárási cselekmények és nyilatkozatok tartoznak, amelyek nem elektronikus formában történő megtétele személyes megjelenés esetén a személyazonosító adatok megadása és ellenőrzése nélkül zajlik, így nem követelhető meg szigorúbb szabályok alkalmazása pusztán arra tekintettel, hogy a nyilatkozatot vagy információkérést az ügyfél elektronikus úton teszi meg.

Elektronikus azonosítási kötelezettséggel járó kapcsolatok

Ha az adott eljárási cselekmény vagy nyilatkozat megtételéhez személyes megjelenés esetén a személyazonosság ellenőrzése szükséges, akkor követelmény, hogy a nyilatkozat elektronikus megtétele során valamilyen formában sor kerüljön az ügyfél azonosítására. A bizalmi törvény három formáját különbözteti meg az elektronikus azonosításnak: elektronikus azonosítási szolgáltatás (vö. elektronikus aláírás), elektronikus azonosító eszköz használata (vö. elektronikus személyazonosító kártya – eID-kártya; ld. hazánkban 2014. évi LXXXIII. törvény), azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatás (AVDH-szolgáltatás az Ügyfélkapuhoz kapcsolódó belépési azonosító és jelszó megadásával).

Elektronikus kapcsolattartás

Az ügyfél és az e-ügyintézést biztosító szervek közötti kapcsolattartás, nyilatkozat- vagy eljárási cselekmény megtétele, illetve az állami, hatósági, bírósági szervek részéről a meghozott döntés kiadmányozása és megküldése elektronikusan zajlik. Jogszabály kötelezővé teszi az e-kapcsolattartást az ügyfél és a fentiekben felsorolt elektronikus ügyintézést biztosító szervek között, ha az ügyfél gazdálkodó szervezet vagy jogi képviselővel jár el. Ezen felül az ügyfél választása szerint élhet az elektronikus kapcsolattartás lehetőségével.

Gazdálkodó szervezet esetén a szervezet köteles hivatalos elektronikus elérhetőségét az erre a célra kiépített központi elektronikus nyilvántartásban bejelenteni; a nyilvántartás az alábbi linken érhető el: https://rendelkezes.kekkh.gov.hu/rny-public/.

EFER – Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszer

A törvény alapvető tételként rögzíti, hogy az ügyfél jogosult (a gazdálkodó szervezet pedig köteles) a kötelező közterheket, illetékeket, adminisztratív díjakat elektronikus úton is megfizetni. Az EFER-rendszer a fizetési és elszámolási folyamatok egységes államigazgatási háttérrendszerét hivatott biztosítani. Előnye, hogy a fizetési művelet megindítását követően nem szükséges megvárni a banki tranzakció teljes végrehajtását, hanem a forrás-bankszámla terhelése már elegendő az úgynevezett fizetési ígérvény kiállításához. Ez a pénzügyi szolgáltató által kiállított, a fizetés visszavonhatatlan megindításáról szóló igazolás, melyet bírósági vagy más hatósági eljárásokban speciális „.fizig” állományban lehet felcsatolni az elektronikus úton benyújtott kérelemhez. Az EFER-rendszer elérhetősége: https://fizetes.im.gov.hu/.

Elektronikus aláírás és bélyegző

Az eIDAS-rendelet új fogalmi meghatározásokat vezetett be az elektronikus aláírások rendszerében. E-aláírással csak természetes személy rendelkezhet, míg jogi személyek és gazdálkodó szervezetek részére elektronikus bélyegző kiállítására van lehetőség. Akár természetes, akár jogi személyről van szó, mindkettőn belül meg kell különböztetni a minősített és a nem minősített (korábban fokozott biztonságú) elektronikus aláírást/bélyegzőt.

Elektronikus kézbesítési szolgáltatás

Az eIDAS-rendelet és a bizalmi törvény megnyitja a piaci szereplők felé azt az utat, hogy elektronikus levelezésük tekintetében olyan kézbesítési szolgáltatást vegyenek igénybe, melynek keretében hiteles formában, e-aláírással ellátott dokumentumba foglalt igazolással lehet bizonyítani az elektronikus küldemény címzett részére történő továbbítását, rendelkezésre tartását, átvételét vagy a küldemény sikertelen kézbesítésének tényét. A bizalmi törvény 14. § (4) bekezdése további kézbesítési vélelmet állít fel a gazdálkodó szervezetek hivatalos elérhetőségére érkező küldemény tekintetében.

Kapcsolódó jogszabályok:

Az Európai Parlament és Tanács 910/2014/EU-rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról

2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

2014. évi LXXXIII. törvény az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről

Kapcsolódó cikkek:

https://jogaszvilag.hu/rovatok/szakma/a-maganszektort-is-varja-az-eidas-rendelet

https://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/uj-alapokon-az-e-alairassal-kapcsolatos-szolgaltatasok

https://jogaszvilag.hu/rovatok/napi/az-elektronikus-alairas-uj-idoszamitasa

Lábjegyzet:

[1] Jelen cikk nem tér ki az e-közigazgatással kapcsolatos speciális rendelkezések tárgyalására.

---