Jogorvoslat az új büntetőeljárásban – 1. rész

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2018. április 11.
Rovat:

Az új Be. Indokolása értelmében a jogorvoslati rendszer átalakítására nem volt szükség, ott csak kisebb pontosítások történtek. Az Alkotmánybíróság határozatában – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – megállapított követelmények továbbra is áthatják a törvényt. Ennek megfelelően a jogalkotó a jogorvoslatot a nyomozás során hozott döntések tárgya és személyekre gyakorolt hatása felől kiindulva valamennyi érdemi döntés ellen, panasz formájában biztosítja. A panasz mellett további jogorvoslatra ad lehetőséget a felülbírálati indítvány, melyet meghatározott esetekben az ügyészség panaszt elutasító határozata ellen lehet benyújtani a nyomozási bíróhoz. Utóbbi döntése ellen pedig fellebbezéssel lehet élni.


A jogorvoslatok fajtái a nyomozás során

A nyomozás folyamán a jogorvoslatok három fajtája ismert:

– panasz,

– felülbírálati indítvány,

– fellebbezés.

A panasz

A nyomozás folyamán a panasz az általános jogorvoslati mód, melyet az ügyészség és a nyomozóhatóság határozata ellen, valamint a gyanúsítás ellen lehet benyújtani főszabály szerint.

A hatályos büntetőeljárásban a fő elv, hogy az erre jogosultak, vagyis, akikre nézve az ügyész határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen panasszal élhetnek. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő nyolc nap. Ez a nyolc nap a határozat közlésétől számít.

Az új büntetőeljárási törvényből (Be.) hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatt is panasszal lehet élni. A törvény ugyanakkor az intézkedés, vagy annak elmulasztása miatti általános panasz megszüntetése mellett a tágabb értelemben vett jogorvoslatok között, kifogásként biztosítja a büntetőeljárásban résztvevők számára azt a jogvédelmi eszközt, amellyel a nyomozás során is sérelmezhetik pl. a határidő-túllépéseket – ígéri az új Be. Indokolása.

Az új szabályozás értelmében főszabály szerint – mely alól kivételeket enged a törvény – a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az ügyészség és a nyomozóhatóság vele közölt határozata ellen panasszal élhet. Feltétel, hogy a határozatot a felsorolt jogosultakkal közöljék. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő a közléstől nyílik meg, és nyolc napon belül kell az ügyészségnél vagy a nyomozóhatóságnál előterjeszteni.

A hatályos Be. értelmében a feljelentés elutasítása miatt a feljelentő csak akkor élhet panasszal, ha ő a sértett. Az új szabályozás szerint ez másképpen lesz. A feljelentő az elutasítás esetében akkor is előterjesztheti a panaszt, ha nem ő a sértett.

A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt is élhet panasszal a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban.

A panasz visszavonása

Az új Be.-ben létezik a panasz visszavonásának jogintézménye. Ez azt jelenti, hogy a panasz előterjesztője visszavonhatja a panaszt, amíg azt érdemben el nem bírálják, de újból előterjeszteni már nem tudja.

A panasz elbírálása a megszüntető határozat esetében

A megszüntető határozat esetében a panasz elbírálására nem 30 nap, hanem 1 hónap áll a jogalkalmazó rendelkezésére.

A panasz érdemi indokolás nélküli elutasítása

A panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítják, ha

– elkésett,

– törvényben kizárt,

– nem jogosulttól származik,

– korábbival azonos tartalmú, alaptalan.

A hatályos Be.-ben a panaszt a fenti esetekben „csak” indokolás és nem érdemi indokolás nélkül utasítják el.

A panasz elbírálásának mellőzése

Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség ebben az esetben a panasz előterjesztőjét tájékoztatja a sérelmezett helyzet megszűnéséről. Amennyiben viszont a panasz előterjesztője ezt kéri (nyolc napon belül indítványozza), akkor az ügyészség a panaszt elbírálja.

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni

A jogorvoslat kizárása

A főszabály mellett az új Be. egyes esetekben kivételt enged, és kizárja a jogorvoslatot. Ezt a törvény szétszórtan helyezi el a kódexben.

A kivételes esetek, amikor a nyomozás során a jogorvoslat kizárt, az alábbiak:

– A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen;

– A védő kirendelése (kijelölése) ellen;

– A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen;

– Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszüntető határozat ellen;

– A személyi védelem kezdeményezése ellen;

– A Védelmi Programban történő részvétel tárgyában hozott döntés ellen;

– Az eljárás ügyiratai megismerésének biztosítása ellen;

– Az eljárás ügyiratait érintő megismerési jog a nyomozás befejezéséig történő korlátozása ellen;

– Az elfogatóparancs kibocsátása ellen;

– Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen;

– A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint használatának elrendelése ellen;

– A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen;

– A kézbesítési kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen;

– Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen;

– Az eljárás elhúzódása miatt bejelentett kifogást elbíráló ügyészség kifogást elutasító határozata ellen;

– A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen;

– A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal egyező részleges feloldása, módosítása ellen;

– A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen;

– A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen;

– Az ügy áttételéről rendelkező határozat ellen;

– A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen (kivéve, ha az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.);

– A Legfőbb Ügyészség határozata ellen;

– A panaszt elbíráló határozat ellen;

– A felfüggesztést követő eljárás folytatását elrendelő határozat ellen;

– A megszüntetést követő eljárás folytatásáról szóló határozat ellen;

– A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelem ügyében hozott ügyészi határozat ellen;

– A vádemelés miatt;

– A rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat ellen;

– A tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat ellen;

– A megszüntetett eljárás folytatásának elrendeléséről rendelkező határozat ellen;

– A felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat ellen.

Külön nevesített panaszok az új Be.-ben

[htmlbox be_jogszabalytukor]

Az új Be. külön nevesíti a gyanúsítás elleni panaszt. Itt tulajdonképpen egy intézkedés ellen bejelentett panaszról van szó, ami azért érdekes, mert mint fentebb írtam, az új Be.-ből hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatti panasszal lehet élni.

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni. A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását viszont mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére, indítványt tesz a bíróságnak.

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz

Ebben az esetben tulajdonképpen nem is az ügyészség/nyomozóhatóság határozatáról van szó, hanem a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének a kizárást megtagadó határozatáról. Ezzel szemben a sértett, a terhelt, valamint képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet.

Amikor a közvetítő határoz az igazolási kérelem elutasításáról, akkor ezzel szemben a kérelem előterjesztője és képviselője – a vádemelést megelőzően – a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez nyújthatja be a panaszt.

Halasztó hatály

Főszabály szerint a panasznak nincs halasztó hatálya. Kivételes esetekben viszont a határozatot hozó a végrehajtást, a határozat ellen bejelentett jogorvoslat elbírálásáig felfüggesztheti.

(Cikksorozatunkat a halasztó hatályú panasszal és a felülbírálattal folytatjuk.)


Kapcsolódó cikkek:


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.