Jogosítvány-bevonás versus próbára bocsátás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A próbára bocsátás a feltételes elítélés egyik formája. Jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbára bocsátás próbaideje nem telik el eredményesen. Ezért törvénysértő próbára bocsátás mellett a járművezetéstől eltiltás egyidejű alkalmazása – a Kúria, az ügyészség felülvizsgálati indítványára, eseti, a vádhatósággal egyetértő döntést hozott, s megváltoztatta a járásbíróság törvénysértő ítéletét.


Az alább ismertetendő eset tényállása szerint a terhelt 2013. augusztus 17-én este ittas állapotban (0,83 mg/l-es alkoholszinttel) közlekedett személygépkocsijával az egyik település közútján; ezzel megsértette a KRESZ előírásait, miszerint járművet csak az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

A terheltet a járásbíróság bűnösnek találta ittas járművezetés vétségében, ezért egy évre próbára bocsátotta, valamint három hónapra eltiltotta a közúti járművezetéstől. (Ennek időtartamába beszámította az elkövetés napjától eltelt időt). Az ítélet jogorvoslat hiányában jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

Az ügyész a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt nyújthat be a bíróság jogerős, ügydöntő határozata ellen, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. A megyei főügyészség törvénysértőnek találta a próbára bocsátás alkalmazását, mivel a járásbíróság által kiszabott büntetés a járművezetéstől eltiltás volt.

„Ön dönt…” – aztán pedig a bíróság, majd a főügyészség és végül a Kúria

A vádhatóság álláspontja szerint ez utóbbi önállóan is kiszabható büntetési nem, amelynek alkalmazása – a járművezetés ittas állapotban bűncselekmény elkövetése esetében – kizárólag különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Ezzel szemben a próbára bocsátás olyan intézkedési forma, mely kizárólag önállóan, büntetés helyett alkalmazható. Mindezek alapján az ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a járásbíróság határozatát változtassa meg, és a próbára bocsátást kimondó rendelkezés mellőzésével hozzon a törvénynek megfelelő határozatot.

A Kúria megállapításai

A Kúria vizsgálata során osztotta az ügyészség álláspontját és megállapította, hogy a büntetésként kiszabott járművezetéstől való eltiltás és a próbára bocsátás egymás mellett történő alkalmazása sérti a büntető anyagi jog rendelkezéseit. A legfőbb bírói fórum hangsúlyozta, hogy a próbára bocsátás, mint intézkedés a feltételes elítélés egyik formája. A bíróság megállapítja ugyan a bűncselekmény elkövetését és az elkövető büntetőjogi felelősségét, azonban úgy dönt, hogy az elkövető újabb bűncselekmény elkövetésétől való visszatartása érdekében nem szükséges büntetést kiszabni, hanem elegendő az ezzel való közvetlen fenyegetés, ezért a büntetés kiszabását próbaidőre elhalasztja.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András

Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet!

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

Ha a próbaidő eredményesen telik el, az elkövető a magatartási szabályokat betartja, büntethetősége megszűnik, míg ellenkező esetben a bíróság a büntetést kiszabja. Vagyis jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem telik el eredményesen.

Ezzel szemben a járművezetéstől eltiltás önállóan és más büntetés mellett is kiszabható büntetés. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) alapján el kell tiltani a járművezetéstől azt, aki ittas vezetés következtében bűncselekményt követ el, az eltiltást pedig csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet mellőzni.

A Kúria álláspontja szerint mindezek alapján jogszabálysértő a próbára bocsátást, mint intézkedést és a járművezetéstől eltiltást, mint büntetést egyidejűleg alkalmazni, ezért megváltoztatta a felülvizsgálattal támadott járásbírósági határozatot, mellőzve belőle a próbára bocsátást.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 55/2014.) a Kúriai Döntések 2014/9. számában 260. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 16.

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.