Jogsértő a chatüzenet tartalmának közzététele


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy szülő jogszerűtlenül készített felvételt egy óvodai beszélgetésről és azt az interneten jogszerűtlenül osztotta meg a többi szülővel, amellyel különleges személyes adatokat jogalap nélkül kezelt -állapította meg a NAIH.

Az alapügy

A Kérelmező képviseletében a Képviselő a Hatósághoz január 28-án érkezett levelében adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Kérelmezettel szemben, amelyben sérelmezte, hogy a Kérelmezett titokban készített, majd egy Facebook csoportban közzétett egy felvételt egy beszélgetésről, amelyen a Kérelmező személyes és különleges adatainak minősülő információk hangoztak el.

A kérelemben a Kérelmező kifogásolta, hogy. a Kérelmezővel kapcsolatos – az óvodavezető által jelzett – probléma megbeszélése céljából szerveztek egy találkozót, amelyen a Képviselő és az óvodavezető mellett részt vett a Kérelmezett is, aki az egyik óvodai csoporttárs édesanyja (a továbbiakban: Szülő).

A kérelemben foglaltak szerint a Szülő a megbeszélés első 46 percéről mobiltelefonjával titokban videofelvételt készített, amely inkább hangfelvételnek tekinthető, mivel a felvétel készítésekor az eszköz a zsebében volt, így az csak hangot rögzített.

GDPR

A Kérelmező előadta, hogy Szülő „a hangfelvételt feltöltötte a Facebook közösségi oldalra egy, az óvodai szülők számára létrehozott csoport oldalára, vagyis azt a nyilvánosság számára közvetlenül hozzáférhetővé tette,”. A kérelemben foglaltak szerint a felvételen a Kérelmező személyes és különleges személyes adatainak minősülő információk hangzanak el, ennek ellenére a Szülő a Kérelmező személyét illetően nem kérte a Képviselő – azaz Kérelmező törvényes képviselője – hozzájárulását a hangfelvétel készítéséhez, továbbá sem az elkészítése tényéről, sem annak felhasználásáról, vagyis nyilvánosságra hozataláról nem tájékoztatta a Képviselőt.

A Kérelmező egy újabb pendrive megküldésével – az azon található képernyőmentésekkel – igazolta a szóban forgó felvétel több személy által használt Facebook csoportban való közzétételét, annak időpontját és a közzétevő személyét, valamint annak tényét, hogy a csoportban a felvételen hallható beszélgetéssel kapcsolatos diskurzus olvasható.

A Szülő a NAIH felhívására előadta, hogy a hanganyag 2021. január 21-én készült, amelynek oka az volt, hogy egy ilyen beszélgetésen szakmai indokok is elhangzanak, amit később nehezen tud felidézni. A Szülő kifejtette, hogy nem volt rossz szándéka, és ezen a beszélgetésen lett világos számára, hogy a gyerekek veszélyben vannak, és sem az óvodavezető, sem a Képviselő nem kívánnak érdemi lépéseket tenni. A Szülő előadta továbbá, hogy tudomása szerint rajta kívül egy szülő sem volt tisztában azzal, hogy „egy súlyos idegrendszeri problémával küzdő kisgyerek jár a csoportba”, és féltette a gyerekeket.

Állítása szerint ezért tette közzé a hanganyagot az óvodások szülei – összesen 23 fő – által használt messenger csoportban. Hangsúlyozta, hogy a célja a tájékoztatás volt, és hogy akkor döbbent rá, hogy ezt így nem lett volna szabad, amikor az óvodavezető a közzététel napján 10 óra 7 perckor írt neki, hogy távolítsa el a felvételt, mert nem járult hozzá.

A Szülő ezért 10 óra 15 perckor eltávolította a felvételt a csoportból. Álláspontja szerint, mivel a közzététel időpontjában sok szülő dolgozik, és a felvétel nagyon kevés ideig volt elérhető, „szinte senki nem tudta meghallgatni.” A nyilatkozata alapján a felvételt is rögtön törölte a beszélgetésből. Továbbá idézte a csoportban történt beszélgetéseket, valamint nyilatkozatához csatolta is az ezt igazoló képernyőfotókat.

A beszélgetés során többek között elhangzanak a Kérelmezőre vonatkozó következő információk: a neve ([…]), a lakhelye, az, hogy nem tartozik az adott óvodai körzethez, valamint az a magánszféra különösen érzékeny területét érintő megállapítás is, miszerint a családjában a közelmúltban három haláleset is történt. Hallható továbbá a felvételen számos olyan információ, amely a Kérelmező magatartását, viselkedésbeli problémáit hivatott bemutatni, legyen az akár egy konkrét konfliktus említése, vagy a probléma fennállásának időtartama.

Ezenfelül a hangfelvételen a Kérelmező egészségi állapotára vonatkozó következő információk is hallhatók: […]hoz járnak vele; „[…] ható” gyógyszert szed; […]vizsgálata lesz ([…] probléma miatt); heti két alkalommal fejlesztésre jár, valamint a vele kapcsolatos, betegség tényére utaló kijelentések (pl. a Kérelmezett által a Képviselőhöz intézett megállapítás: „Nem látom rajtad azt, hogy elismernéd, hogy […].”).

A NAIH döntése

A felvétel rögzítésével kapcsolatban a NAIH megállapította, hogy az mindaddig, amíg tisztán magáncélt szolgál, azaz, ahogyan arra a Kérelmezett is hivatkozott, a beszélgetésen elhangzottak felidézését segíti a Kérelmezett számára, addig a felvétel elkészítése az úgynevezett „háztartási adatkezelés” kategóriájába tartozik, és a GDPR – a 2. cikk (2) bekezdés c) pontja értelmében – nem alkalmazandó rá. Emellett azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy a felvétel titokban való elkészítése – figyelemmel a megbeszélés témájának érzékenységére – etikai szempontból aggályos és nem elfogadható.

A NAIH szerint a két gyermek közötti konfliktus rendezése céljából kettejük között létrejött beszélgetésen elhangzottakról az összes szülő tájékoztatása nem tekinthető a GDPR szerinti jogszerű célnak.

A felvétel messenger csoportban történő megosztása viszont szükségtelen mértékű beavatkozás volt az érintett, vagyis a Kérelmező magánszférájába azzal, hogy a személyes és különleges személyes adatai ezáltal hozzáférhetővé váltak több személy számára.

Az eset konkrét körülményeit figyelembe véve a NAIH megállapította, hogy mind a Kérelmező személyes adatainak, mind a különleges személyes adatainak kezelése jogalap nélkül történt, ezért a Szülő megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését és 9. cikkét.

A fentiek alapján a NAIH megállapította, hogy a Szülő megsértette a GDPR 5. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tisztességes adatkezelés elvét, mert egy olyan helyzetben döntött a Kérelmező számára kellemetlen, őt az óvodástársaival szemben hátrányosan feltüntető, az ő betegségét előtérbe helyező, és őt a többiektől megkülönböztető beszélgetést tartalmazó felvétel továbbítása mellett, amikor egyáltalán nem lett volna szükség személyes és különleges személyes adatok kezelésére.

A NAIH a fenti jogsértések miatt a Szülőt figyelmeztetésben részesítette.

(naih.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.