Jogszabályfigyelő 2017 – 10. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. március 13.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/32–34. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságát dolgoztuk fel.

 


E heti összeállításunk a választási eljárással, a titkos információgyűjtéssel és a közjegyzői körzetek változásával foglalkozik.

 

Tartalom:

Mulasztásos alaptörvény-ellenesség a választási eljárásban

Törvény készül a titkos információgyűjtésről

Új közjegyzői körzet Szigetszentmiklóson

 

Mulasztásos alaptörvény-ellenesség a választási eljárásban

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy mulasztásos alaptörvény-ellenesség helyzet áll fenn annak következtében, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény nem tartalmazza azokat a szabályokat, „amelyek biztosítják, hogy a másodfokú választási bizottság és a felülvizsgálati bíróság közölje a határozatát mindazokkal, akikre a választási jogorvoslati eljárás során hozott határozat rendelkezést tartalmaz.”

Az Országgyűlés 2017. június 30-áig köteles a hiányzó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak alapján megalkotni.

Joganyag: 6/2017. (III. 10.) AB határozat a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvénnyel kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/34. (III. 10.)

Hatályos: 2017. 03. 07

Megjegyzés: jogalkotási feladat teljesítésének az előírása

 

Új közjegyzői körzet Szigetszentmiklóson

Szigetszentmiklósi Járásbíróság illetékességi területén 2017. április 1-jétől egy újabb (második) közjegyzői álláshelyet létesítettek (a Ráckevei Járásbíróság illetékességi területén működő 2. sz. közjegyző áthelyezésével és ezen álláshely megszűnésével). A jövőben tehát a Ráckevei Járásbíróság területén egy, míg a Szigetszentmiklósi Járásbíróság területén két közjegyző működik majd.

Joganyag: 15/1991. (XI. 26.) IM rendelet a közjegyzői állások számáról és a közjegyzők székhelyéről

Módosítja: 1/2017. (III. 7.) IM rendelet

Megjelent: MK 2017/33. (III. 7.)

Hatályos: 2017. 04. 01

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Törvény készül a titkos információgyűjtésről

Az új büntetőeljárási törvény koncepciójával való összhang megteremtése érdekében módosítás előtt állnak a titkos információgyűjtést szabályozó ágazati törvények, így az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény, a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény. Az erről szóló tervezet közigazgatási egyeztetés alatt áll.

Az előterjesztő által csatolt ún. hatásvizsgálat szerint az új büntetőeljárási törvény tervezete átalakítja a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés szabályait, átfogóan szabályozva a bűnüldözési célú titkos információgyűjtést. A nyomozati szervekre vonatkozó ágazati törvények alapján tisztán bűnüldözési célú titkos információgyűjtés nem folytatható, ezért az ágazati törvények rendelkezéseit az új büntetőeljárási törvény tervezetével összhangba kell hozni.

A módosítás emellett érinti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt is a bűncselekmények sértettjeinek kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A tervezet szerint a végrehajtási kielégítési sorrend akként módosulna, hogy a sértett kártérítési igényének a kielégítése megelőzze az állami igényeket, így például a bűnügyi költség behajtását is.

Az előterjesztés a Kormány honlapján érhető el.

Joganyag: 2017. évi … törvény a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló, nyilvánosságra hozott előterjesztés

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.