Jogszabályfigyelő 2017 – 14. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. április 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben néhány fontos jogszabálytervezetet ismertetünk, miután a 2017/49–52. számú Magyar Közlönyök anyagai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg.


E heti összeállításunk a közjegyzői törvény tervezett módosításával, a hirdetményi kézbesítés büntetőeljárási szabályaival kapcsolatos előterjesztéssel, illetve a civil szervezetek átláthatóságáról szóló, parlament előtt lévő javaslattal foglalkozik.

 

Tartalom:

Megszűnik a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötöttsége

A hirdetményi kézbesítés szabályai a büntetőeljárásban

Törvényjavaslat a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

 

Megszűnik a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötöttsége

Európai Bizottság közel egy évtizeddel ezelőtt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert úgy ítélték meg, hogy a közjegyzői tevékenység magyar állampolgársághoz kötése ellentétes a letelepedés szabadságát biztosító uniós előírásokkal. A közjegyzői tevékenység nem tekinthető a közhatalom gyakorlásában való részvételnek, így nem alkalmazható rá az Unió speciális, állampolgársághoz kötött különbségtételt megengedő szabálya. Mivel a kötelezettségszegési eljárás bizottsági szempontból nem zárult eredménnyel, az ügyet az Európai Uniós Bírósága elé vitték, amely a fentiekre hivatkozással elmarasztalta Magyarországot. Éppen ezért szükségessé vált a közjegyzői törvény módosítása, a közjegyzői tevékenység állampolgársághoz kötöttsége tekintetében. A közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet értelmében a jövőben közjegyzővé az, az uniós állampolgár, EGT-tagállami állampolgár, illetve ez utóbbival azonos jogállású személy nevezhető ki, aki

– „nem áll a közügyektől eltiltás hatálya alatt,

– olyan okleveles jogász szakképzettséggel rendelkezik, amely a jogi szakvizsga előfeltételének megfelel,

– a jogi szakvizsgát letette,

– legalább 3 éves közjegyzőhelyettesi gyakorlatot igazol,

– nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt,

– eredményes közjegyzői vizsgát tett,

– az eljárás nyelvének az eljárás lefolytatásához szükséges mértékű ismeretét igazolta”.

A fentiekkel összhangban módosulnának a közjegyzőjelölt és közjegyzőhelyettes kinevezésének a feltételei is, illetve változnának a nem közjegyző, közjegyzőhelyettes vagy közjegyzőjelölt természetes személy közjegyzői iroda tagjává válásának a feltételei is.

A fentieken túlmenően a tervezet pontosítja a közjegyzői illetékességi szabályokat is. Jelenleg ugyanis a fővárosban élők megválaszthatják az eljáró közjegyzőt, más települések esetében ellenben a polgárok kizárólag a lakóhely szerint illetékes közjegyző „tevékenységét vehetik igénybe”. Ezen kíván változtatni a javaslat, amikor előírja, hogy a közjegyző illetékességi területe a székhelye szerinti megye törvényszékének az illetékességi területére terjed ki.

Az Európai Bíróság fent hivatkozott ítéletéről bővebben olvashat itt:

Joganyag: 2017. évi … törvény a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI törvény módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

 

A hirdetményi kézbesítés szabályai a büntetőeljárásban

Hirdetmény útján lehet az értesítést kézbesíteni az alábbiakban részletezett jogszabálytervezet értelmében, ha az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi (azaz ilyenkor nem kell címzettenként külön-külön kézbesíteni.)

„Ugyanolyan típusú eljárási résztvevők nagy száma esetén sem minden esetben indokolt a hirdetmény útján történő értesítés lehetővé tétele” olvasható a miniszteri indokolásban. Így kizárttá tennék a hirdetményi kézbesítést a terhelt, a védő, a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője, a fogva tartott büntetőeljárásban részt vevő személy, a különösen védett tanú, a tanúvédelmi program hatálya alatt álló tanú és sértett, az ügyész, valamint a katona esetében.

A rendelettervezet részletesen előírja, hogy mely adatokat lehet a nagy nyilvánosság számára is hozzáférhető hirdetményben feltüntetni. A hirdetményt a kibocsátó honlapján, a kibocsátó hirdetőtábláján és az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt címzett esetén a helyi önkormányzat hirdetőtábláján lehet közzétenni.

Joganyag: …/2017. (…. ….) IM rendelet a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő kézbesítés szabályairól

Módosítja:

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos:

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

kTörvényjavaslat a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

A Parlament honlapján elérhetővé vált a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló T/14967 számú törvénytervezet. Az előterjesztés szerint a törvény alapvető célja, hogy meghatározza, mely szervezetek minősülnek külföldről támogatott szervezetnek. Az általános indokolás szerint a törvény „megfelelő egyensúlyt teremt az egyesületek és alapítványok szabad működése és a transzparencia, mint társadalmi elvárás között.” Mindezt speciális bejelentési szabályokkal és beszámoló-készítési mechanizmussal kívánják megvalósítani. A bírósági nyilvántartás és a Civil Információs Portál pedig megteremtheti a fentiekkel összefüggésben a hatékony társadalmi kontrollt.

Bővebben olvashat erről.

Joganyag: 2017. évi ….. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: T/14967 számú törvénytervezet

Kapcsolódó cikkek:


AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés
2018. október 15.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a kölcsönös és egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát minden szerződő fél aláírta. Ha nincs olyan egy vagy több okirat, amely a vétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozóan a felek egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza, a vevő érvényes szerződés hiányában tulajdonjogot a vitás tulajdoni hányadon nem szerezhet – a Kúria eseti döntése.

Munkahelyi baleset: mikor felelős a munkáltató?
2018. október 12.

Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.