Jogszabályfigyelő 2017 – 15. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. április 16.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/53–55. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.


E heti összeállításunkban a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok tekintetében mérföldkőnek számító új nemzetközi magánjogi törvénnyel, illetve a büntetőeljárási kódex kisebb módosításával foglalkozunk.

 

Tartalom:

Új nemzetközi magánjogi kódex

A büntetőeljárási törvény módosítása

 

Új nemzetközi magánjogi kódex

A parlament 2017. április 4-én fogadta el az új nemzetközi magánjogi kódexet. A törvény átfogó jelleggel szabályozza a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok esetében az alkalmazandó jog kérdését, a magyar bíróságok joghatóságát és eljárási szabályait, valamint a külföldi bíróságok határozatainak az elismerésével kapcsolatos előírásokat, továbbá azok végrehajthatóságának feltételeit. Alapelvi szintű előírása értelmében a rendelkezései kizárólag akkor alkalmazhatók, ha az adott kérdés nem tartozik az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés hatálya alá. A tizenhárom fejezetből és 134 szakaszból álló törvény a természetes személyek és a vállalkozások jogviszonyait egyaránt rendezi és összhangot teremt a Polgári Törvénykönyv, valamint a közelmúltban elfogadott új polgári perrendtartási kódex szabályaival is.

Az általános rendelkezések között újdonságnak tekinthető egyebek mellett az úgynevezett általános kitérítő klauzula, amely szerint, ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az ügy a törvény szerint irányadó jognál lényegesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, akkor kivételesen ezt a másik jogot lehet alkalmazni.

A kódex rendelkezései szűkebb körben módosították többek között a közjegyzői törvény, a végrehajtási törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályait is.

A jogszabály 2018. január elsején lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet. Az átmeneti rendelkezések értelmében a 31–33. alcím rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, míg a 38–40. alcím rendelkezései kizárólag a törvény hatálybalépése után hozott határozatokra alkalmazhatók. Bizonyos (személyi állapotot, családjogi jogviszonyt érintő) külföldi határozatokat, feltéve, hogy meghatározott előírásoknak megfelelnek, akkor is el kell ismerni, ha azokat a törvény hatálybalépése előtt hozták meg.

A magánjogi törvény szabályozási koncepciójáról korábbi számunkban olvashat bővebben:

Joganyag: 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/54. (IV. 11.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály, átfogó szabályozás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A büntetőeljárási törvény módosítása

Az alábbiakban hivatkozott módosítás a nyomozási bíró kizárása mellett a hirdetményi kézbesítés, illetve az előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének részletszabályait érinti. Hirdetményi úton kell kézbesíteni ezentúl a hivatalos iratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére, és az értesítést is, ha azt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi. Új címként kerültek a kódexbe a rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlésének a szabályai, illetve változtak a katonai büntetőeljárás, illetve a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti eljárások egyes szabályai. A módosítás a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A hirdetményi kézbesítés részletszabályairól szóló IM rendelettervezetről itt írtunk:

Joganyag: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Módosítja: 2017. évi XXIX. törvény

Megjelent: MK 2017/54. (IV. 11.)

Hatályos: 2017. 04. 19.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.