Jogszabályfigyelő 2017 – 25. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. június 24.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/93–97. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban az ügyvédi tevékenységről szóló új törvénnyel, a civil szervezetek külföldi támogatásának átláthatóságát biztosító törvénnyel, valamint az adómódosításokkal foglalkozunk.

 

Tartalom:

Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt

A külföldről támogatott szervezetek átláthatósága

Adótörvény-módosítások

 

Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt

Az Országgyűlés június 13-ai ülésnapján fogadták el képviselők az ügyvédi tevékenység folytatásáról szóló törvényt, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenység-gyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal – derül ki a javaslathoz fűzött általános indokolás szerint – mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.

Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúlyozását, valamint az önképzés és kötelező továbbképzés előírását.

A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó). Ennek kapcsán kell megemlíteni az egyik legfontosabb változást, miszerint az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosokat (jogi előadókat) integrálták az ügyvédi kamarákba. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet munkaviszony keretei között, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, a munkáltatójának a kapcsolt vállalkozása, vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv mint ügyfél számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenységek meghatározott körét jogosult a jogtanácsos folytatni, ezeket azonban kizárólag kamarai jogtanácsosként végezheti. A kamarai jogtanácsosi felvételi kérelmek 2017. október 1-jétől terjeszthetők elő, de a jogtanácsosokat legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszik kamarai nyilvántartásba.

A további újdonságokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze:

– 15 millió forintra emelkedik az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, amely fokozatosan emelkedik 2023-ig.

– Az ügyvédnek lehetősége nyílik arra, hogy a területi kamara működési területén kívül ún. fiókirodát létesítsen.

– Az egyéni ügyvéd akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet köteles megbízni. A helyettes ügyvéd személyét, megbízását a kamarai nyilvántartásba való bejegyzés véget be kell jelenteni.

– Pontosították az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek szabályozását, külön felsorolás rögzíti, hogy mely tevékenységek nem esnek korlátozás alá.

– Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit maga az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.

– Sikerdíj kikötése nem tilos, nem kikényszeríthető ki azonban bíróság előtt „az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj” annyiban, amennyiben, annak teljes összege az ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.

– Az ügyfél-azonosítás a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelező. Az ügyvéd a törvény erejénél fogva jogosulttá a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton bizonyos adatok igénylésére.

– Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.

– Részletes szabályozza a törvény egyebek mellett a külföldi jogi tanácsadó és az ún. ügyvédasszisztens személyére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát kvázi adminisztratív ügyekben (meghatározott keretek között és kivételekkel).

– A törvény szabályozza az ügyvédi társulást és az ügyvédi irodaközösséget.

Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek hatályba, egyes rendelkezések ellenben már a kihirdetéstől, illetve 2017 októberétől, mások viszont csak 2018. július 1-jétől alkalmazhatók.

2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is.

Bővebben olvashat a témáról alábbi cikkeinkben.

Megszavazták az új ügyvédi törvényt

Lényeges változások a fegyelmi eljárásban

Új szereplők az ügyvédi törvényben

Joganyag: 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/95. (VI. 21.)

Hatályos: 2017. 06. 29., 2017. 10. 01., 2018. 01. 01., 2018. 07. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A külföldről támogatott szervezetek átláthatósága

Külföldről támogatott szervezetnek minősülnek az alábbiakban hivatkozott törvény értelmében azok az egyesületek és alapítványok, amelyeknek a külföldről érkező (közvetett vagy közvetlen) támogatásának összege adóévenként a 7 200 000 forintot eléri (az uniós támogatások kivételével). Nem terjed ki a törvény hatálya a civil szervezetnek nem minősülő egyesületre és alapítványra, a sporttörvény szerinti egyesületre, a vallási szervezetre és meghatározott nemzetiségi szervezetekre.

A fent megjelölt összeghatár elérése esetén az adott szervezetet bejelentési kötelezettségek terhelik, amelyek teljesítésének az elmulasztása esetén meghatározott szankciókkal sújtható.

Bővebben itt olvashat erről.

Joganyag: 2017. évi LXXVI. törvény a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/93. (VI. 19.)

Hatályos: 2017. 06. 27.

Megjegyzés: új törvény

 

Adótörvény-módosítások

A közelmúltban fogadta el az Országgyűlés, és a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény, amely számos jogszabályt, egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló törvényt, a társaságiadó-törvény, az eva-törvényt, az ekho-törvényt, a kata/kiva és a regisztrációs adó szabályait, az áfatörvényt és a jövedékiadó-törvényt, a helyiadó-törvényt, a gépjárműadó szabályait, a társadalombiztosítási törvényt, az eho-törvényt, valamint az adózás rendjéről szóló törvényt is érinti.

Részletesn olvashat erről az adó.hu alábbi cikkében:

Adótörvények 2018

Joganyag: 2017. évi LXXVII. törvény egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/93. (VI. 19.)

Hatályos: 2017. 06. 20., 2017. 06. 26., 2017. 07. 01., 2017. 07. 20., 2017. 08. 01., 2017. 11. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: számos törvényt módosító jogszabálycsomag

 

 

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.