Jogszabályfigyelő 2017 – 40. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. október 7.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2017/160-163. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai, az elfogadásra váró törvénytervezetek, illetve a közzétett bírósági határozatok közül válogattunk.


E heti összeállításunkban Csongrád megye elnevezésének a megváltozásáról, az elfogadásra váró termékdíj-módosításokról és egy adóhatósági határozat felülvizsgálatáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Megváltozik Csongrád megye elnevezése

Parlament előtt a termékdíjról szóló törvény módosítása

Kellő körültekintés hiányában nem élhet a számlabefogadó az adólevonási jogával

 

Megváltozik Csongrád megye elnevezése

Két és fél év múlva, 2020 nyarán lép hatályba az alábbiakban hivatkozott országgyűlési határozat 1. pontja, amely szerint Csongrád megye elnevezése Csongrád-Csanád megye elnevezésre változik.

Joganyag: 67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről

Módosítja: 19/2017. (X. 5.) OGY határozat

Megjelent: MK 2017/162. (X. 5.)

Hatályos: 2018. 10.06., 2020. 06. 04.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Parlament előtt a termékdíjról szóló törvény módosítása

Részletes vitára vár a Kormány által T/17569. számon előterjesztett, a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítását tartalmazó javaslat. A módosítás alapvető és elsődlegesen deklarált céljai között az adminisztratív egyszerűsítéseket, a vállalkozói terhek csökkentését, a jogértelmezés egységesítését, továbbá az uniós szabályokhoz való igazodást jelölte meg az előterjesztő. A tervezet elfogadása esetén a műanyag zacskók és a reklámhordozó papírok termékdíj-mértékének az emelése várható, ugyanakkor a teljes felület 50 százalékát meg nem haladó mértékű gazdasági reklámot tartalmazó, és a közhasznú szervezet, állami, önkormányzati szerv alapfeladata körében kiadott reklámhordozó papír után nem kell majd termékdíjat fizetni – derül ki a javaslathoz fűzött előterjesztői indokolásból.

Az áruosztályozási szabályok alkalmazása szempontjából a tárgyév január 1-jén hatályos időállapot lesz releváns. A jogalkalmazás elősegítése céljából meghatározták továbbá a reklámhordozó papír, az irodai papír és az elkülönített hulladék gyűjtésére szolgáló zsák fogalmát. Uniós előírások folytán változhatnak az elektromos, elektronikai berendezések kategóriái, illetve csökkenhet az egyes berendezéseket terhelő termékdíj.

Joganyag: 2017. évi ….. törvény a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosításáról

Módosítja:

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos:

Megjegyzés: parlament előtt lévő törvénymódosítási tervezet

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Kellő körültekintés hiányában nem élhet a számlabefogadó az adólevonási jogával

Szabályszerűen tagadja meg az adóhatóság az adólevonási jog gyakorlását attól a számlabefogadótól, aki/amely annak ellenére, hogy az ügylet tekintetében szabálytalanságra utaló körülmények merültek fel, nem teszi meg az észszerűen elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy áfacsalás részesévé ne váljon – olvasható az Adó- és Vámértesítőben közzétett AVÉ 2017/10. számú határozatban.

Az adóhatóság szerint a konkrét ügyben semmilyen tény, körülmény nem támasztotta alá a számlakibocsátó valós gazdasági tevékenységét (a számla szerinti munkák elvégzéséhez szükséges feltételekkel nem rendelkezett, a gazdasági eseményeket nem teljesítette), ezen felül a számlát befogadó vállalkozás sem járt el kellő körültekintéssel. Ennek kapcsán az adóhatóság egyebek között arra hivatkozott, hogy a számlabefogadó „nem rendelkezett adatokkal a munkákon dolgozókról, nem ellenőrizte, hogy a számlakibocsátó székhelyén megtalálható-e, alkalmazotti létszám adatait az adóhatóság honlapjáról nem kérdezte le”.

Az érintett számlák áfatartalmának a levonásba helyezését az adóhatóság az ellenőrzés folytán megtagadta, „adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel” a számlabefogadó terhére.

Az ügy végső soron a Kúriához került. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy az adott gazdasági esemény nem a számla szerinti tartalommal, illetve nem a számlán szereplő felek között jött létre, amely a számla hitelességének a megdöntését vonta maga után.

A Kúria egyetértett az elsőfokú ítéletben foglaltakkal egyebek mellett abban is, hogy a számlabefogadónak a kibocsátó jogszerű működése iránt ismételten (tehát nemcsak a gazdasági kapcsolat létesítésekor, hanem a számla befogadása kapcsán is) érdeklődnie kellett volna. Különösen azért, mert „a számlakibocsátó új tulajdonosa és ügyvezetője egy új bankszámlát jelölt ki a teljesítésre, hónapokkal a kapcsolatfelvétel után és hónapokkal a teljesítését megelőzően”, annak ellenére, hogy a korábbi tulajdonos állítólagos munkavállalója készpénz átvételére is jogosult lett volna.

A szóban forgó esetben a megrendelő a szerződéskötés során intézkedett ugyan a cégre vonatkozó információk, adatok, iratok beszerzése végett, ezt követően azonban hónapok teltek el a teljesítésig. Ezen időtartam alatt pedig a számlabefogadónak a hozzá érkezett „kérelem” alapján tudnia kellett, hogy az érintett cég tekintetében változások következtek be, ezért ismételten ellenőriznie kellett volna többek között a számlakibocsátó adószámát is.

Joganyag: AVÉ 2017/10.

Módosítja:

Megjelent: Adó- és Vámértesítő

Hatályos:

Megjegyzés: közzétett határozat

 

 


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.