Jogszabályfigyelő 2017 – 41. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/164–167. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban a bírósági nemperes eljárások új szabályairól, a hagyatéki eljárást érintő módosításokról, valamint az Alkotmánybíróság földforgalmi törvénnyel kapcsolatos döntéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

A bírósági nemperes eljárások új szabályai

A hagyatéki eljárást érintő módosítások

Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont

 

A bírósági nemperes eljárások új szabályai

Elfogadta az Országgyűlés az új polgári perrendtartási kódex hatálybalépésére tekintettel szükségessé vált új bírósági nemperes eljárási szabályokat. A törvény első fejezete a bírósági nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket, illetve a későbbiekben szabályozott nemperes eljárások közös szabályait, míg a második fejezete a holtnak nyilvánítási eljárás, a halál tényének megállapítása iránti eljárás, az eltűntnek nyilvánítási eljárás, az apaság vélelmének megdöntése iránti eljárás, a házassági életközösség alatt a házastársi vagyonközösség közös kérelemre történő megszüntetése és helyreállítása iránti eljárás tekintetében alkalmazandó különös szabályokat tartalmazza.

A törvény 2018. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni. Hatályát veszti ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában elfogadott 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet, valamint a holtnak nyilvánítási, valamint a halál tényének megállapításával kapcsolatos eljárásról szóló 1/1960. (IV. 13.) IM rendelet.

Bővebben olvashat erről itt.

Joganyag: 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A hagyatéki eljárást érintő módosítások

A Végrendeletek Országos Nyilvántartásával, illetve házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásával kapcsolatos a hagyatéki eljárásról szóló törvénynek azon módosítása, amely a közjegyzőket és az egyes igazságügyi törvényeket érintő, alábbiakban hivatkozott törvénycsomagban került elfogadásra.

A módosítás értelmében a közjegyző a hagyatéki eljárásban mindkét fent említett nyilvántartást megkeresi az örökhagyó esetleges vagyonjogi rendelkezéseinek a beszerzése érdekében. Ezen felül a törvénymódosítás szerint az ügyvédi kamarai irattárban elhelyezett végintézkedések adatait a Magyar Ügyvédi Kamara átadja Végrendeletek Országos Nyilvántartása részére, valamint adategyeztetést írnak elő a kamara és a Végrendeletek Országos Nyilvántartása számára az ügyvéd által készített vagy letétbe vett végintézkedéseknek a Végrendeletek Országos Nyilvántartásába bejegyzett adatai tekintetében, annak érdekében, hogy ezen iratok a kamarai irattárban kerüljenek elhelyezésre.

Joganyag: 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

Módosítja: 2017. évi CXIX. törvény

Megjelent: MK 2017/166. (X. 12.)

Hatályos: 2017. 12. 01., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Megváltás a végrendeleti örökösnek, ha az állam szerzi meg a földtulajdont

Egy, az Alkotmánybíróság elé került ügyben az örökhagyó külterületi, szántó művelési ágú földterületei vonatkozásában alaki szempontból kifogástalan végrendeleti intézkedést tett. A végrendelet tételét követően néhány évvel került sor a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) azon módosítására, amely a végrendeleti úton történő földtulajdon-szerzés tekintetében korlátozásokat állapított meg a földművesnek nem minősülő tulajdonszerzők esetében (birtokszerzési maximum). A végrendeleti öröklés esetén a tulajdonszerzés hatósági jóváhagyáshoz kötött, amelynek megtagadásához a végrendelet érintett rendelkezésének az érvénytelensége fűződik jogkövetkezményként, azaz e körben a törvényes öröklés rendje, végső soron pedig az állam szükségképpeni öröklése érvényesül. A jogszabály azonban nem tartalmaz rendelkezéseket a végrendeleti örökös kompenzációja tekintetében.

E helyzet következett be egy konkrét ügyben, melyre tekintettel a végrendeleti örökös alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg a tekintetben, hogy Földforgalmi tv.-ben nem szerepel olyan szabály, amely „a végintézkedésen alapuló tulajdonszerzés jóváhagyásának megtagadása esetére, amennyiben a törvényes öröklés rendjén az állam öröklése áll be, a végrendeleti örökös javára megváltást állapít meg.”

E mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség kiküszöbölésére az Alkotmánybíróság az év végéig adott határidőt az Országgyűlés számára. Ezzel egyidejűleg a Földforgalmi tv. 34. § (3) bekezdése utolsó mondatát – miszerint „ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a végrendelet ezen rendelkezését érvénytelennek kell tekinteni” – 2017. október 11-ei hatállyal megsemmisítette.

Joganyag: 24/2017. (X. 10.) AB határozat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 34. § (3) bekezdése utolsó mondata alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/165. (X. 10.)

Hatályos: 2017. 10. 11.

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.