Jogszabályfigyelő 2017 – 45. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. november 11.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2017/177–183. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban két salátatörvényről, illetve a kilakoltatási moratóriumról, valamint a társaságiadó-törvény újabb végrehajtási rendeletéről olvashatnak.

 

Tartalom:

Belügyi salátatörvény

Kilakoltatási moratórium

Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások

Korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vétele

 

Belügyi salátatörvény

Több mint két tucat törvény módosítása bújik meg a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról címet viselő salátatörvényben, így egyebek mellett az illetéktörvény, a vízgazdálkodási törvény, az ingatlan-nyilvántartási törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény, a szabálysértési törvény, a körözési nyilvántartásról szóló törvény, a földforgalmi és a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvények, továbbá az elektronikus ügyintézési törvény, valamint az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvény is. A módosítások egy része a vízgazdálkodási feladatokkal és hatósággal függ össze.

Joganyag: 2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)

Hatályos: 2017. 12. 01., 2018. 01. 01., 2018. 05. 10., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: 26 törvény módosítását tartalmazó jogszabály

 

Kilakoltatási moratórium

A lakóingatlanok végrehajtási eljárás keretében történő kiürítésére november 15-étől április 30-nem kerülhet sor magánszemély kötelezettek esetében, kivételt képeznek: az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése, illetve azon eljárások, amelynek során a kötelezettekkel szemben korábban már rendbírságot szabtak ki.

Joganyag: 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Módosítja: 2017. évi CXXXV. törvény

Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)

Hatályos: 2017. 11. 11.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az új ügyvédi törvény hatálybalépésével összefüggő módosítások

Több mint félszáz törvény módosítását tartalmazza az alábbiakban hivatkozott salátatörvény, amelynek elfogadására az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépése szolgáltatott okot.

A módosítások túlnyomó többsége szövegcserés módosításnak tekinthető az új ügyvédi törvény fogalmainak és szóhasználatának való megfelelés érdekében. Terjedelmesebb változás érinti ugyanakkor a végrehajtási törvényt, a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényt, a jogi segítségnyújtásról szóló törvényt, a hagyatéki eljárásról szóló törvényt, a bírósági szervezeti törvényt, az új polgári perrendtartási törvényt, valamint magát az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt is. Ezek közül az alábbi érdekességeket emeljük ki.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. szóló törvény kiegészül a „polgári és közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt hirdetményi kézbesítések bírósági nyilvántartása”szabályaival. Ennek értelmében a hirdetményi kézbesítésekről a bíróságok számítógépes nyilvántartást vezetnek, amelyeknek az országosan összekapcsolt közhiteles nyilvántartását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kezeli. Az adatokról az OBH elnöke meghatározott költségtérítés ellenében felvilágosítás ad a kérelmezőnek a saját személyére vonatkozóan. Másnak ellenben – a bíróságok, hatóságok kivételével – csak akkor adható felvilágosítás, ha a törvényben biztosított jogai gyakorlásához szükséges. A törvényes jogcímet valószínűsíteni kell.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybelépés előtti módosítása körében felhívjuk a figyelmet a képviselet szabályait érintő módosításokra, illetve az okiratokat érintő szabályozás változására, de több ponton módosul a kódex egyéb, az ügyvédi törvénnyel összefüggésben nem álló kérdés tekintetében is.

Érdekesség továbbá, hogy a salátatörvény módosítja magát ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt is. Egyes rendelkezéseknek az eltérő szöveggel történő hatálybalépését rendeli el, illetve több helyen kiegészíti a már kihirdetett törvényszöveget.

Joganyag: 2017. évi CXXXVI. törvény az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/182. (XI. 10.)

Hatályos: 2017. 11. 18., 2018. 01. 01., 2019. 01. 01.

Megjegyzés: 52 törvény módosítását tartalmazó salátatörvény

 

Korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vétele

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2017. január elsejétől hatályos módosítása állapította meg a korai fázisú vállalkozás fogalmát és az arra vonatkozó speciális szabályokat. Az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet a korai fázisú, valamint az azokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos szabályokat határozza meg.

A nyilvántartás vezetése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala hatáskörébe tartozik. A jogszabály részletesen meghatározza mind a korai fázisú, mind pedig a támogató vállalkozások nyilvántartásba vételi kritériumait, a kérelem tartalmát és az eljárási szabályokat.

Fontos kiemelni, hogy az a kérelmező is jogosult a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtani, amelynél legkorábban 2017. január 1 elsején fennálltak a kormányrendelet szerinti előfeltételek.

A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Joganyag: 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/181. (XI. 09.)

Hatályos: 2017. 12. 09.

Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.