Jogszabályfigyelő 2018 – 19. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. május 11.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2018/61–64. számú Magyar Közlönyök legfrissebb újdonságai, illetve a Hivatalos Értesítőben megjelent utasítások, valamint az adóhatósági tájékoztatók közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban a Kúria legújabb büntető jogegységi határozatairól, az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő jogszabályváltozásokról, továbbá a transzferár-nyilvántartás változásairól olvashatnak.

 

Tartalom:

ORFK utasítások módosítása, hatályon kívül helyezése az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggésben

A vád törvényessége

Gyermekpornográfai – bűncselekményegység és halmazat kérdése

Transzferár-nyilvántartás – új dokumentációs kötelezettség

 

ORFK utasítások módosítása, hatályon kívül helyezése az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggésben

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggésben az országos rendőrfőkapitány 2018. július 1-jei hatállyal számos korábbi utasítás módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezett.

Joganyag: 14/2018. (V. 10.) ORFK utasítás a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény hatálybalépésével összefüggésben egyes ORFK utasítások módosításáról, hatályon kívül helyezéséről

Módosítja:

Megjelent: Hivatalos Értesítő 2018/18. (V. 10.)

Hatályos: 2018. 07. 01.

Megjegyzés: 19 ORFK utasítás módosítása, illetve hatályon kívül helyezése

 

A vád törvényessége

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a legfőbb ügyész indítványára hozott jogegységi határozatában rögzítette, hogy törvényes a vád – a katonai büntetőeljárás kivételével – akkor is, ha azt nem az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mellett működő ügyész emelte. A katonai büntetőeljárásban ellenben a vád törvényességének feltétele, hogy azt katonai ügyész vagy a legfőbb ügyész által a katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész emelje. Ennek hiánya a vádemelési jogosultság hiányát jelenti – olvasható a jogegységi határozatban.

Az eljárás alapját az ítélkezési gyakorlatban tapasztalható megosztottság képezte. Kérdésként merült fel ugyanis, hogy törvényes-e vád akkor, ha azt nem a kizárólagos illetékességgel rendelkező járásbíróság mellett működő ügyész emelte. 

Joganyag: 1/2018. Büntető jogegységi határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/61. (V. 7.)

Hatályos:

Megjegyzés: Kúria büntető jogegységi határozata

 

Gyermekpornográfai – bűncselekményegység és halmazat kérdése

A Kúria Büntető Jogegységi Tanácsa a gyermekpornográfia bűntettével kapcsolatban a halmazat és a bűncselekményegység kérdésében foglalt állást az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában a tekintetben, ha Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 204. § (1) bekezdés a)c) pontjában felsorolt elkövetési magatartásokat több passzív alannyal vagy több felvétellel kapcsolatban fejti ki. Az eljárást a legfőbb ügyész indítványozta az ítélkezési gyakorlat megosztottságára figyelemmel. A Kúria álláspontja szerint kérdésként merült fel, hogy „amennyiben az elkövetési magatartás több felvételt érint, az (egy vagy több tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt ábrázoló) több felvétel önmagában halmazatot eredményez-e; és amennyiben nem, akkor a több felvételt érintő különböző elkövetési magatartások halmazatot vagy egységet képeznek-e. Értelmezésre szorult egyebek mellett az a helyzet is, amikor az akár egy, akár több felvételt érintő különböző elkövetési magatartások a Btk. 204. § (1) bekezdése adott pontjának keretei közül kilépnek – olvasható a jogegységi határozat indokolásából.

Joganyag: 2/2018. Büntető jogegységi határozat

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/61. (V. 7.)

Hatályos: –

Megjegyzés: Kúria büntető jogegységi határozata

 

Transzferár-nyilvántartás – új dokumentációs kötelezettség

Az OECD megújította a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási rendszert. Ennek következtében az új dokumentációs kötelezettség három különböző dokumentumot foglal magába: az országonkénti jelentést (Country-by-Country Report, CbCR), a fődokumentumot (master file), és a helyi dokumentumot (local file) – derül ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) tájékoztatójából. Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatást és automatikus információcserét az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény V/D. fejezete és 3. melléklete szabályozza. A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: 32/2017. NGM rendelet) pedig a fentiekben említett fődokumentumra és helyi dokumentumra vonatkozó szabályokat állapítja meg.

A NAV tájékoztatója 32/2017. NGM rendelettel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény vonatkozó rendelkezéseit ismerteti részletesen.

A tájékoztató teljes szövege elérhető itt.

Joganyag:

Módosítja:

Megjelent: nav.gov.hu

Hatályos:

Megjegyzés: tájékoztató

Kapcsolódó cikkek:


A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész
2018. szeptember 19.

A munkáltatói kártérítés összegének megállapítása-I. rész

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a munkáltatók kártérítési felelősségének összegszerűségével kapcsolatos joggyakorlat elemzésére. Mai cikkükben az elmaradt jövedelemre vonatkozó ítélkezési gyakorlatot ismertetjük.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét
2018. szeptember 17.

Jogszabályfigyelő 2018 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/136–139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az Országgyűlés anyagai közül válogattunk.

Ki felel a rossz harmonizációért?
2018. szeptember 14.

Ki felel a rossz harmonizációért?

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző
2018. szeptember 11.

EUB: „Scotch Whisky”, a lajstromozott földrajzi árujelző

A Whisky Association kontra Michael Klotz-ügyben született uniós bírósági döntés egy olyan szokatlan helyzetre vonatkozik, amelyben a kérdéses megnevezés semmilyen hangzásbeli vagy vizuális hasonlóságot nem mutat az oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, ám alkalmas lehet vitatható fogyasztói képzettársításra.