Jogszabályfigyelő 2018 – 27. hét

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. július 7.
Rovat:

Alábbi cikkünkben a 2018/102–106. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.   


E heti összeállításunkban egy alkotmánybírósági döntésről és a cégeljárást érintő módosításokról olvashatnak.

 

Tartalom:

Minősített adattal való visszaélés – alaptörvény-ellenes a kizárólagos feljelentési jog szabályozása

Cégjogi módosítások

 

Minősített adattal való visszaélés – alaptörvény-ellenes a kizárólagos feljelentési jog szabályozása

Ötven országgyűlési képviselő indítványára indult eljárásban az Alkotmánybíróság hivatalból megállapította, hogy alaptörvény-ellenes a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 266. § (2) bekezdésének azon szabályozása, miszerint kizárólag a minősített adat védelméről szóló törvényben az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy feljelentésére indulhat meg a minősített adattal való visszaélés bűncselekménye miatti büntetőeljárás. Az Alkotmánybíróság a fenti rendelkezéssel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, tekintettel arra, hogy álláspontja szerint nem felel meg az alkotmányos követelményeknek a jelenlegi szabályozás. Erre tekintettel felhívást intézett az Országgyűléshez, hogy 2018. december 31. napjáig tegyen eleget jogalkotói feladatának.

Határozatának indokolásában egyebek mellett kifejtette, hogy „a kizárólagos feljelentési jog meghatározása illeszkedik a Btk. szabályozási rendszerébe”, ugyanakkor a „konkrét szabályozási megoldás, vagyis az, hogy a feljelentési jog gyakorlására kizárólag a Mavtv. szerinti minősítő jogosult” nem felel meg az alaptörvényből és a jogállamiságból fakadó követelményeknek. A feljelentési kötelezettség elmulasztása esetén ugyanis a minősítő nem büntetőjogi, csupán munkajogi jogkövetkezményre számíthat, továbbá a büntetőjogi „védelem szintjét, az ahhoz kapcsolódó állami kötelezettségek teljesítését ezen felül egy másik büntetőeljárási alapelv, az önvádra kötelezés tilalma rontja le.” Senki sem kötelezhető ugyanis arra, hogy adott esetben önmagára nézve terhelő vallomást tegyen, terhelő bizonyítékot szolgáltasson, illetőleg, hogy önmaga ellen feljelentést tegyen.

A fentiekkel összefüggésben utalt az Alkotmánybíróság arra, hogy az Alaptörvény értelmében „az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője a legfőbb ügyész és az ügyészség.” [……] „Az alkotmányozó hatalom ezáltal egyértelműen kifejezésre juttatta, hogy az ügyészség alapvető feladata és joga az állam büntetőigényének tárgyilagos, pártatlan, az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése.”

Joganyag: 7/2018. (VII. 5.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 266. § (2) bekezdésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/106. (VII. 5.)

Hatályos:

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Cégjogi módosítások

Az igazságügyi miniszter az alábbiakban hivatkozott rendeletével módosította a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) és az elektronikus cégbejegyzési eljárás és cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 24/2006. (V. 18.) IM rendelet egyes előírásait. A megváltozott, illetve új rendelkezések 2018. július 6-ától hatályosak.

A Cvhr. tekintetében újdonság, hogy a jogszabály rögzíti a székhely- és lakhelyadatok változásbejegyzési kérelmen történő feltüntetésének módját, formátumát. Változik a külföldiek adóazonosító száma, illetőleg azonosítószáma feltüntetésének a szabályozása (mikor, melyik azonosítót kell a kérelemben szerepeltetni), továbbá a bejegyzett adat törlésének, új adat bejegyzésének esetén az adott rovaton belüli alszámokra vonatkozó szabályozás is.

Ezen felül módosulnak a változásbejegyzés egyéb kérdései is (pl. vagyoni részesedéssel kapcsolatos bejegyzés, végelszámolás bejegyzése). A fentiek következtében módosul a cégbejegyzési és a változásbejegyzési kérelem, továbbá a Cvhr. öt darab új, az egyszerűsített végelszámolás esetére szóló mintaokiratot tartalmazó melléklettel egészült ki (tagok gyűléséről készült jegyzőkönyv, taggyűlési jegyzőkönyv, közgyűlési jegyzőkönyv, alapítói határozat, ülés tartása nélküli írásbeli határozat, vagyonfelosztási javaslat).

Az elektronikus cégeljárási rendeletet illetően néhány pontosítás megfogalmazására került sor.

Joganyag: 21/2018. (VII. 4.) IM rendelet az egyes cégjogi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2018/105. (VII. 5.)

Hatályos: 2018. 07. 06.

Megjegyzés: több rendelet előírásait módosító jogszabály

 

Kapcsolódó cikkek:


A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén
2019. január 18.

A határidő természete az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén

Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága esetén előírt harminc napos határidő anyagi jogi igényérvényesítési és nem perindítási határidő. Annak elmulasztását az ügy érdemében kell vizsgálni, nincs mód a keresetlevél ez okból történő idézés kibocsátása nélküli elutasítására – a Kúria eseti döntése.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában
2019. január 16.

Az új Ptk. a Fővárosi Ítélőtábla gyakorlatában

Az itt közölt írás a IV. Wolters Kluwer Polgári jogi és Eljárásjogi Konferencián elhangzott előadás anyagát rögzíti. Az előadás célja az volt, hogy bemutassa: a Ptk.-ban rögzített új szabályokat miként alkalmazzák a Fővárosi Ítélőtábla tanácsai, illetve milyen újszerű megoldások jelentkeztek a gyakorlatukban. Ezek alkalmasak lehetnek további következtetések levonására is a gyakorló jogászok számára.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján
2019. január 15.

Személyiségi jogok érvényesítése az új Pp. alapján

Cikkünkben a sajtó helyreigazítás iránt indított perekről, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perekről, és a közösséghez tartozással összefüggő személyiségi jog érvényesítése iránti perekről olvashatnak.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét
2019. január 14.

Jogszabályfigyelő 2019 – 2. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.