Jogszabályfigyelő 2018 – 28. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/107–110. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró, illetve közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabálytervezetek közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az építési törvény változó szabályairól, a szabálysértési törvény tervezett módosításáról, valamint a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanításról olvashatnak.

Tartalom:

Magasház-építés szabályai

Életvitelszerű közterületi tartózkodás általános tilalma

Büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítás

Magasház-építés szabályai

Az építési törvény módosítása értelmében 90 métert meghaladó magasságú toronyház építésére, meglévő építmény toronyházzá alakítására főszabályként nem kerülhet sor. Kivételt képeznek azon területek, amelyeknek a beépítési szabályait – az építési törvényben foglaltak szerint – a Kormány külön rendeletben állapítja meg. Ezen felül speciális előírások vonatkoznak a 65 métert meghaladó magasságú épületek engedélyezésére is.

Joganyag: 2018. évi XXVI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek a magasházak építésének szabályozásával kapcsolatos módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2018/110. (VII. 12.)

Hatályos: 2018. 07. 13.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Életvitelszerű közterületi tartózkodás általános tilalma

A Parlament előtt lévő törvénymódosítás értelmében módosul az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megsértése elnevezésű szabálysértés. A módosítás lényege: általánosan tilalmazottá válik az életvitelszerű közterületi tartózkodás (e szabálysértés jelenleg csak meghatározott területek vonatkozásában valósulhat meg), az elkövetővel szemben a jövőben pénzbírság, helyszíni bírság nem szabható ki, a szabálysértés kizárólag közérdekű munkával szankcionálható, amelynek elmaradása esetén a büntetés elzárásra változtatható át.

Nem valósul meg a szabálysértés akkor, ha az érintett a helyszínt felszólításra tekintettel önként elhagyja, illetve az eljáró szerv, hatóság felajánlott segítségét elfogadva hajléktalanok számára biztosított ellátást vesz igénybe.

A Törvényalkotási Bizottság által készített összegző módosító javaslat értelmében az eredeti tervezet annyiban módosul, hogy amennyiben a rendőr  90 napon belül három alkalommal felszólítja az elkövetőt a helyszín elhagyására (a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel), úgy az „újabb elkövetés esetén a közterületen életvitelszerűen tartózkodó személlyel szemben a szabálysértési eljárást le kell folytatni. Annak érdekében, hogy a helyszínen eljáró rendőr elkövetés helyének elhagyására irányuló felszólítása rögzítésre kerüljön és kimutatható legyen, ha valaki ennek a felszólításnak 90 napon belül már három alkalommal eleget tett, de ismételten életvitelszerűen a közterületen tartózkodik, egy új nyilvántartás fejlesztése szükséges.”

A módosított rendelkezések többsége a tervek szerint 2018. október közepén léphet hatályba.

A tervezetről itt olvashat bővebben.

Az összegző módosító javaslat itt érhető el:

Joganyag: T/708. számú törvényjavaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosításáról

Módosítja: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat

Büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítás

Közigazgatási egyeztetés alatt áll a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 851. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályaira vonatkozó kormányrendelet tervezetének a szövege. A Be. bevezette ugyanis az ún. „osztott szerkezetű” kártalanítást, amely azt jelenti, hogy kétféle eljárás megindítására nyílik lehetőség, az ún. egyszerűsített kártalanításra és a kártalanítási perre.

Az újdonságnak tekinthető egyszerűsített kártalanítással elkerülhető a sokszor évekig elhúzódó polgári peres eljárás. Ennek során ugyanakkor „a személyi szabadság alaptalan korlátozásának vagy elvonásának naptári napjai szerint meghatározott fix összeg jár a kártalanítást igénylőnek a jogalap fennállása esetén”. A jelenlegi tervek szerint az egyszerűsített kártalanítás összege 7000 forint/nap (bűnügyi felügyelet esetén 3500 forint/nap). Ha az érintett az új, egyszerűsített kártalanítási eljárás választja, akkor olyan megállapodás jöhet létre a kártalanítást igénylő és az igazságügyért felelős miniszter között, amely a további igényérvényesítést kizárja.

Az eljárás megindítását a rendelettervezet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével kell kérelmezni. A kérelem megalapozottsága esetén az igazságügyi miniszter tájékoztatást küld egyebek mellett a kártalanítási összegről. A felajánlott kártalanítás a tájékoztatáshoz mellékelt nyilatkozattervezet kitöltésével fogadható el. Az elfogadó nyilatkozat miniszterhez való megérkezésével pedig létrejön a felek között a fentiek szerinti megállapodás. A kérelem megalapozatlansága esetén ugyanakkor az igénylőnek két hónap áll a rendelkezésére a peres eljárás megindítására.

A tervezet jelenlegi szövege, amely itt érhető el, a közigazgatási egyeztetés eredményeképpen még akár jelentősen is módosulhat.

Joganyag: …/2018 (… . … .) Korm. rendelet a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyszerűsített kártalanítási eljárás részletes szabályairól

Módosítja: –

Megjelent: www.kormany.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló jogszabálytervezet

---