Jogszabályfigyelő 2018 – 35. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/130–132. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a cégeljárási törvény végrehajtási rendeltének a módosításáról és az ügyvédi véleménynyilvánítási szabadság korlátairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Változások a cégeljárás szabályaiban

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai ügyvédek esetében

 

Változások a cégeljárás szabályaiban

Szeptember ötödikével újra módosulnak a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) szabályai. Változnak a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelem adatainak a cégbírósági ellenőrzésével kapcsolatos szabályok, illetve részletesen előírások foglalkoznak a kérelemnyomtatványon feltüntetett adatok hibáival, pontosabban, hogy mely eltérések tekinthetők a cégbírósági ellenőrzés szempontjából adateltérésnek, hibának.

Fontos tudni, hogy szeptember ötödikétől ismét módosul a Chvr. szerinti kérelemnyomtatvány tartalma (1. számú melléklet), továbbá valamennyi mintaokirat esetében változik az ellenjegyzési záradék (4–12 melléklet). Az eddigiek szerinti „Ellenjegyezte/közokiratba foglalta: ……” szövegrész helyébe az „Okirati ellenjegyzés/közjegyzői okirat elemei” szöveg lép. Az ehhez kapcsolódó lábjegyzet szövegezése is változik, amely egyértelműen utal arra, hogy az ellenjegyzéshez, illetve a közokiratba foglaláshoz „szükséges tartalmi és alaki elemek teljesítése érdekében a szerződésminta bővíthető, változtatható”. Ezen felül a 8. mellékletben (zrt. mintaokirat) a 7. pont szövege (részvényátruházás korlátozása) is módosul.

Joganyag: 21/2006. (V. 18.) IM rendelet a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről

Módosította: 24/2018. (VIII. 31.) IM rendelet

Megjelent: MK 2018/132. (VIII. 31.)

Hatályos: 2018. 09. 05.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

A véleménynyilvánítás szabadságának korlátai ügyvédek esetében

Az ügyvédekkel szemben elvárás, hogy a hatóságok tagjainak adják meg a kellő megbecsülést és tiszteletet. Erre tekintettel az ügyvédnek a tevékenysége során a véleménynyilvánítási szabadsága is korlátozott. A szakma sajátosságaiból eredően „az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében” a korlátozás „szükséges és indokolt” – derül ki a Kúria alábbiakban hivatkozott ügyben született felülvizsgálati döntéséből.

A konkrét tényállás szerint a felperes egy ügyfele képviseletében ügyvédként járt el az egyik fővárosi önkormányzat családvédelmi központjában. Eljárása során átadott egy általa írt cikket, amely az intézmény vezetője és jogásza szerint a családgondozókra és a gyámhivatalokra nézve „sértő, becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, azt a látszatot keltve, hogy a családgondozók szakmailag alkalmatlanok, agresszívek, nem akarják a munkájukat elvégezni” (……), „nőként elfogultan viselkednek az ügyekben”.

A családvédelmi központ panasza alapján kamarai fegyelmi eljárás indult, amelyben első- és másodfokon is elmarasztalták az ügyvédet, aki ezt követően bírósághoz fordult. A bírósági eljárásban a keresetet elutasították, majd az ügy végül a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a Kúriához került. A felülvizsgálati döntésből az alábbi, elvi jelentőségű megállapításokat tartjuk fontosnak kiemelni:

• Nem a cikk átadását, hanem annak tartalmát minősítette mind a kamara, mind pedig az eljáró bíróságok. A cikk személyes átadása egyébiránt a tekintetben bír jelentőséggel, hogy arra egy konkrét ügyben eljárva, személyesen került sor, kvázi az adott ügyben eljáró hatósággal szembeni kritikaként.
• A fentiekben részletezett ügyvédi magatartás nem felel meg az ügyvédi normáknak, etikai elvárásoknak, az ügyvédi hivatáshoz méltatlan.
• „Az internetes tartalmakon és a közösségi oldalakon nem ritka, hogy ügyvédek vélt vagy valós sérelmeik okán kritikát fogalmaznak meg a hatóságok, bíróságok működése, tevékenysége vonatkozásában. Ezzel szemben generálisan, érzékelhetően a Kamara nem kíván fellépni. Ugyanakkor, ha ezt a magatartást az ügyvéd konkrét ügyben, kvázi ügyfele képviseletében teszi meg és ezt az érintettek panasz tárgyává teszik, az ügyvédnek viselnie kell az etikai- fegyelmi normákat sértő eljárása következményeit” – jegyzi meg a Kúria.

 Joganyag: BH2018. 236.

Módosította: –

Megjelent: Bírósági Határozatok 2018/8

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai bírósági határozat

 

---