Jogszabályfigyelő 2018 – 44. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/166–168. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az új polgári perrendtartási kódexhez kapcsolódó kúriai jogértelmezési kérdések közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a Kúria konzultációs testületének szeptemberben tartott ülésén született, általunk legfontosabbnak tartott, a keresetlevéllel és a perköltséggel kapcsolatos állásfoglalásokat ismertetjük.

 

 

Tartalom:

Felperesi törvényes képviselő adatai a keresetlevélben

Keresetlevél-nyomtatvány használata esetén a hiánypótlást a jogi képviselő is teljesítheti formanyomtatványon

Az utolsó tárgyalási nap perköltségeinek a felszámítása

 

 Felperesi törvényes képviselő adatai a keresetlevélben

Ha a felperes nem természetes személy, úgy a törvényes képviselőjének az azonosító adatait fel kell tüntetni a keresetlevélben akkor is, ha egyébként a felperes érdekében meghatalmazott képviselő jár el a perben.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 170. § (1) bekezdés b) pontja szerint ugyanis a keresetlevél bevezető részében fel kell tüntetni a felperes azonosító adatait, valamint az alperes ismert azonosító adatait. Az azonosító adatok között pedig szerepelnek a törvényes képviselő adatai is [lásd a Pp. 7. § (1) bekezdés 2. pontját].

A keresetlevél bevezető és záró részére vonatkozó rendelkezés, a nem természetes személy azonosító adataira vonatkozó meghatározás, az írásbeli ellenkérelem bevezető és záró részére vonatkozó, valamint a tárgyalás kitűzésével kapcsolatos szabály, illetőleg a jogi képviselőkre és a képviseleti jogosultság vizsgálatára vonatkozó előírás, valamint a fizetési meghagyásról szóló törvény időközbeni módosítása alapján a Kúria tanácsadó testülete arra a következtetésre jutott, hogy „a nem természetes személy felek közül a felperes törvényes képviselőjének adatait akkor is fel kell tüntetni a keresetlevélben, ha a felperesnek a perben van meghatalmazott képviselője.”

Joganyag: új Pp. konzultációs testület 55. számú állásfoglalása

Módosította: –

Megjelent: http://www.lb.hu/hu/uj-pp-jogert

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai jogértelmezés

 

 

Keresetlevél-nyomtatvány használata esetén a hiánypótlást a jogi képviselő is teljesítheti formanyomtatványon

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) előírásai szerint a jogi képviselő nélkül eljáró fél a keresetlevelét kizárólag a külön jogszabály [a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2017. (XII. 22.) IM rendelet] szerinti formanyomtatványon terjesztheti elő. Ebből következően hiánypótlás elrendelése esetén a hiánypótlást ugyancsak nyomtatványon kell teljesíteni, „annak újbóli beadásával”.

A konzultációs testület véleménye szerint a Pp. nem tiltja, hogy a jogi képviselő is használja a formanyomtatványt, így ebből nem következik az, hogy a keresetlevelet hiánypótlás nélkül vissza kellene utasítani, ha azt formanyomtatványon, de már az időközben meghatalmazott jogi képviselő nyújtja be.

„A jogszabály által rendszeresített formanyomtatvány ugyanis a Pp. 170. § (1)–(3) bekezdései szerinti szerkezeti egységek szerint tagolt, a félnek az ezeken belüli tartalmi elemeket kell feltüntetnie, függetlenül attól, hogy van-e jogi képviselője. Az eltérést a jogalap, jogi érvelés és jogszabályhely kötelező megjelölésének hiánya jelentheti. Ez a hiányosság azonban a jogi képviselő bekapcsolódása után újabb hiánypótlásra nem adhat alapot.”

Joganyag: új Pp. konzultációs testület 53. számú állásfoglalása

Módosította: –

Megjelent: http://www.lb.hu/hu/uj-pp-jogert

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai jogértelmezés

 

 

Az utolsó tárgyalási nap perköltségeinek a felszámítása

A címben szereplő témakörrel kapcsolatban két elvi megállapítást tett a kúriai konzultációs testület. Az első az, hogy az utolsó tárgyalási napon (a berekesztésre vonatkozó figyelmeztetés után) a jogi képviselő az e napon felmerült költségeit a korábban elektronikusan benyújtott perköltségjegyzék-nyomtatvány „mellékleteként” (annak kiegészítéseként) papír alapon is előterjesztheti, de akár jegyzőkönyvbe is mondhatja. A másik megállapítás szerint a jogi képviselő nélkül eljáró fél mindezt attól függetlenül megteheti, hogy korábban perköltségjegyzék-nyomtatványt használt vagy sem.

Köztudott, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 81. § (5) bekezdése szerint jogi képviselő eljárása esetén a perköltség kizárólag költségjegyzék útján számítható fel, amelyet a jogi képviselő a per egyéb irataival együtt elektronikusan köteles a bíróságnak benyújtani. Kérdéses ugyanakkor, hogy az utolsó tárgyaláson felmerült perköltség felszámítása milyen formában történhet.

A Pp. 81. § (3) bekezdése szerint a költségek felszámítására legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig (ennek hiányában az eljárást befejező határozat meghozataláig) kerülhet sor. „A konzultációs testület álláspontja szerint az idézett rendelkezésből az következik, hogy ebben az esetben a tárgyalás folyamán – még a berekesztést megelőzően – mód van a tárgyaláson felmerült költségek felszámítására is.” Ez pedig papíron (a költségjegyzék-nyomtatvánnyal) vagy szóban, a költségek jegyzőkönyvbe mondásával történhet meg. E két lehetőség a jogi képviselő nélkül eljáró felet is megilleti, függetlenül attól, hogy korábban a költségeit milyen formában számította fel.

Joganyag: új Pp. konzultációs testület 46. számú állásfoglalása

Módosította: –

Megjelent: http://www.lb.hu/hu/uj-pp-jogert

Hatályos: –

Megjegyzés: kúriai jogértelmezés

 

---