Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről és az új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.

 

Tartalom:

Elutasította az AB a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos indítványt

Változnak a polgári peres és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványok

 

Elutasította az AB a fogyasztói kölcsönszerződések elszámolásával kapcsolatos indítványt

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel kapcsolatos elszámolás szabályait tartalmazó 2014. évi XL. törvény 37. §-a, valamint a Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. számú végzésének az alaptörvény-ellenessége megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt.

Az indítvány alapjául szolgáló ügyben a felperes kölcsönszerződés semmissége megállapítása iránt indított pert (részben forint alapú, részben deviza alapú kölcsönszerződés) Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében a fent hivatkozott, 2014. évi XL. törvény 37. §-a szerinti elszámolás csatolására hívta fel a felperest, majd végzésével a pert megszüntette. A permegszüntető végzést a Fővárosi Törvényszék másodfokon eljáró bíróságként helybenhagyta.

A szóban forgó törvényi előírás értelmében a „félnek a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenie”. A bíróság álláspontja szerint ennek megfelelően a felperes köteles tételes számítást és határozott kérelmet előterjeszteni.

Az indítványozó – egyebek mellett – hivatkozott arra, hogy a banki elszámolás alapján nyújtotta be a kérelmét. Szerinte nem szükséges másik elszámolást készítenie, a számításnak a kamatokra pedig azért nem kell kiterjednie, mert érvénytelen szerződés esetében nem jár kamat. Véleménye szerint azt kell megjelölnie, hogy milyen összeggel tartozik, „ennél több nem várható el tőle.” Rámutatott arra is, hogy az elsőfokú bíróság azt hiányolta, hogy nem jelölte meg, hogy a szerződés hatályossá nyilvánítását milyen tartalommal kéri. Úgy vélte, ilyen kötelezettség nem terhelte, mert „a hatályossá nyilvánítással a szerződés tartalma nem változik meg.”

Az AB előre bocsátotta, hogy az eljárásjogi szabálysértések vizsgálata nem tartozik a hatáskörébe. Álláspontja szerint a 2014. évi XL. törvény 37. §-ának a jelentősége – egyebek mellett – abban áll, hogy: „Ha a fél nem kéri konkrétan meghatározott jogkövetkezmény levonását, és nem terjeszt elő az elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet, a keresetlevél érdemi elbírálására nincs lehetőség.” Az indítvánnyal támadott törvény rendelkezései értelmében nem kérhető a szerződés érvénytelenségének a megállapítása az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazása nélkül, és nem kérhető az eredeti állapot helyreállítása sem. Az AB megállapította továbbá azt is, hogy a 2014. évi XL. törvény 37. §-a nem tekinthető visszaható hatályú szabályozásnak.

Joganyag: 6/2019. (III. 20.) AB határozat a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 37. §-a, valamint a Fővárosi Törvényszék 57.Pkf.638.942/2016/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről

Módosította:

Megjelent: MK 2019/47. (III. 20.)

Hatályos:

Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elutasítása

  

Változnak a polgári peres és közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványok

2019. április 2-ai hatállyal változnak a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban a jogi képviselő nélkül eljáró felek számara előírt, kötelezően alkalmazandó nyomtatványok, illetve további nyomtatványok bevezetésére is sor kerül.

Az alábbiakban hivatkozott rendelet mellékletében szereplő új nyomtatványok strukturáltabbak és jobban áttekinthetők a korábbiakban bevezetett nyomtatványoknál, és ezáltal bizonyára könnyebben is kitölthetők lesznek a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró felek számára.

A jogszabály melléklete tartalmazza az összesen 21 darab különféle nyomtatványt, amelyeket az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) a honlapján elsősorban letölthető formában tesz közzé. Ezen felül a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy szerkeszthető formában is elérhetővé tegyék a blankettákat.

A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, azzal, hogy az abban szereplő nyomtatványokat a hatálybalépést követően előterjesztett beadványok esetében kell használni. A polgári perben a rendelet hatálybalépését megelőzően elrendelt, de azt követően előterjesztett hiánypótlást az új hiánypótlási nyomtatvány benyújtásával kell teljesítenie, „kivéve, ha a hiánypótlást elrendelő végzés a keresetlevél, a keresetet tartalmazó irat, a viszontkereset-levél, a beszámítást tartalmazó irat vagy az írásbeli ellenkérelem nyomtatvány benyújtását rendelte el.”

A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról szóló 21/2017. (XII. 22.) IM rendelet.

Joganyag: 6/2019. (III. 18.) IM rendelet a polgári perben és a közigazgatási bírósági eljárásban alkalmazandó nyomtatványokról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/45. (III. 18.)

Hatályos: 2019. 04. 02.

Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 9. hét
2019. március 4.

Jogszabályfigyelő 2019 – 9. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/28–32. számú Magyar Közlönyök újdonságai és a Kúria honlapján megjelent tájékoztatók közül válogattunk.