Jogszabályfigyelő 2019 – 13. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/49–53. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria új Pp. konzultációs testülete állásfoglalásai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a közjegyzői díjszabás hatálybalépésének ismételt elhalasztásáról, a Brexit-törvénycsomagról és a kulturális örökségvédelmi szabályok változásáról, valamint a perfelvételi tárgyalás mulasztásának jogkövetkezményéről olvashatnak.

 

Tartalom:

Harmadszor halasztották el az új közjegyzői díjszabás hatálybalépését

Elfogadta a Parlament a Brexit-törvénycsomagot

Az örökségvédelmi törvény módosítása

Permegszüntetés, ha a perfelvételi tárgyaláson – bár a jogi képviselet nem kötelező – csak a fél jelenik meg

Harmadszor halasztották el az új közjegyzői díjszabás hatálybalépését

A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet az újabb, immáron harmadik halasztás értelmében csak 2019. július 1. napján lép hatályba. Az új díjelőírásokat fő szabályként a fent hivatkozott rendelet hatálybalépése napján és azt követően megkezdett eljárásokra kell alkalmazni.

A 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet egyébként eredetileg tavaly október elsején lépett volna hatályba. Ezt a határidőt először 2019. január elsejére, majd pedig 2018 december végén 2019. április elsejére változtatták. A most kihirdetett igazságügyi miniszteri rendelet szerint ugyanakkor 2019. július 1. napja lett a végső határidő.

Az új díjrendelet legfontosabb rendelkezéseit a Jogszabályfigyelő 2018. – 34. számában ismertettük.

Joganyag: 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet közjegyzői díjszabásról

Módosította: 8/2019. (III. 28.) IM rendelet

Megjelent: MK 2019/52. (III. 28.)

Hatályos: 2019. 03. 29.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Elfogadta a Parlament a Brexit-törvénycsomagot

A 2019. március 19-ei ülésnapján elfogadta a Parlament a rendezetlen Brexit esetére szóló törvénymódosításokat. A jogszabály a foglalkoztatás elősegítéséről szóló törvény, a társadalombiztosítás ellátásairól szóló törvény, a nyugdíj-, az egészségbiztosítási és a családtámogatási törvény, a beutazási törvény, a megváltozott munkaképességűek ellátásáról szóló törvény, illetőleg az ügyvédi tevékenységről szóló törvény megváltozott szabályait tartalmazza.

Az alábbiakban hivatkozott törvény a kihirdetését követő napon, az előírásainak a többsége viszont Nagy-Britannia és Észak-Írország EU-ból történő, megállapodás nélküli kilépése időpontjában lép hatályba, amelynek a pontos naptári napját a külügyminiszter a Magyar Közlönyben közzétett határozatával állapítja meg.

 A törvényjavaslat részletes ismertetését tartalmazó cikkünket itt éri el.

Joganyag: 2019. évi XV. törvény egyes törvények Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága Európai Unióból történő rendezetlen kilépése esetére szükséges módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2019/50. (III. 26.)

Hatályos: 2019. 03. 27.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Az örökségvédelmi törvény módosítása

A módosító törvény kihirdetését követő naptól változik egyebek között a régészeti feltárások elvégzésre jogosultak köre és a feltárás egyes részletszabályai is, ugyanakkor egy új alcímmel egészül ki a törvény, amely a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra vonatkozó különös előírásokat tartalmazza.

A törvénymódosítás kihirdetésével egyidejűleg a Kormány a 62/2019. (III. 26.) Korm. rendeletével módosította a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendeletet is.

Joganyag: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről

Módosította: 2019. évi XVIII. törvény

Megjelent: MK 2019/50. (III. 26.)

Hatályos: 2019. 03. 27.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

  

Permegszüntetés, ha a perfelvételi tárgyaláson – bár a jogi képviselet nem kötelező – csak a fél jelenik meg

Az új Pp. konzultációs testület 2019. március elsejei ülésén elfogadott, alábbiakban hivatkozott állásfoglalás szerint: ha az első perfelvételi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére a felperes jogi képviselője nem, csak személyesen a felperes jelenik meg, az eljárás megszüntetésére kerülhet sor, feltéve, hogy a felperes bírósági tájékoztatás ellenére sem tesz nyilatkozatot arról, hogy áttér a jogi képviselő nélküli eljárásra az olyan perben, amelyben a jogi képviselet egyébként nem kötelező, és az alperes sem kéri a tárgyalás megtartását.

Ugyanis, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező, de mégis felperes jogi képviselővel jár el, akkor a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 244. § (1) bekezdése szerint a kötelező jogi képviselet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Így az első perfelvételi tárgyaláson kizárólag a jogi képviselője útján (valamint a jogi képviselő mellett) tehető joghatályos nyilatkozat [Pp. 74. § (1) bekezdés, 191. § (4) bekezdés.].

A kódex előírja ugyanis [Pp. 227. § (3) bekezdés], hogy a szabályszerűen idézett jogi képviselő megjelenése hiányában az első tárgyalást a fél részéről akkor is elmulasztottnak kell tekinteni, ha személyesen vagy más képviselője útján megjelent.

Az állásfoglalás szerint a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a bíróságnak az eljárást hivatalból meg kell szüntetnie a fenti esetben, ha az első perfelvételi tárgyaláson a fél a jogi képviselője nélkül személyesen jelenik meg, és az idézésben a törvényben előírt tájékoztatás szerepel, továbbá a bíróság a felet a jogi képviselő nélküli eljárásra való áttérés lehetőségéről és szabályairól, illetve az ezzel kapcsolatos jogkövetkezményekről tájékoztatta, de a fél a tájékoztatás ellenére nem tesz az áttérésre vonatkozó nyilatkozatot, feltéve, hogy az alperes sem kéri a tárgyalás megtartását.

A 66.számú állásfoglalás itt olvasható el.

Joganyag: új Pp. konzultációs testület 66. számú állásfoglalása

Módosította:

Megjelent: https://kuria-birosag.hu/

Hatályos:

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét
2019. március 25.

Jogszabályfigyelő 2019 – 12. hét

E heti összeállításunkban egy kölcsönszerződésekkel kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről ész új bírósági nyomtatványokról olvashatnak.