Jogszabályfigyelő 2019 – 39. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/157–160. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai és a Kúria közleményei közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az államtudományi képzésekről, illetve a közigazgatási peres gyakorlatot vizsgáló konzultációs testület felállításáról, továbbá a munkajogi megállapodásokról olvashatnak.  

 

Tartalom:

Államtudományi képesítések, végzettségek

Megalakult a közigazgatási perrendtartási konzultációs testület

A versenytilalmi megállapodások és a tanulmányi szerződések értelmezési kérdései

 

Államtudományi képesítések, végzettségek

Az alábbiakban hivatkozott jogszabály tartalmazza az államtudományi képzési területen a felsőoktatásban megszerezhető végzettségi szinteket, azok általános jellemzőit, az alapképzéseinek és mesterképzéseinek szakképzettségei jegyzékét, valamint e szakok képzési és kimeneti követelményeit. A rendelet rögzíti, hogy az államtudományi képzés keretében kizárólag a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott specializáció indítható.

A rendelet 2019. szeptember 30. napján lép hatályba azzal azonban, hogy az államtudományi képzési terület alap- és mesterképzési szakjainak meghatározásáról és azok képzési és kimeneti követelményeiről, valamint az azzal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 282/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet csak 2019. december 31. napján veszti hatályát.

Joganyag: 222/2019. (IX. 25.) Korm. rendelet az államtudományi képzési területen szerezhető képesítések jegyzékéről és a képzések képzési és kimeneti követelményeiről

Módosította:

Megjelent: MK 2019/157. (IX. 25.)

Hatályos: 2019. 09. 30, 2019. 12. 31.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 Megalakult a közigazgatási perrendtartási konzultációs testület

A Kúria elnökének az intézkedése nyomán 2019. szeptember 25-én a Kúrián működő közigazgatási bírák, illetve az alsóbb fokon eljáró közigazgatási bírák és szakmai vezetők részvételével megalakult a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény elemzését végző szakmai konzultációs testület – adta hírül a Kúria Sajtótitkársága.

A konzultációs testület alapvető feladata a jogalkalmazásban felmerülő kérdések vizsgálata, elemzése, azok megválaszolása. Munkája során együttműködést folytat az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott, a közigazgatási perrendtartás hatályosulását vizsgáló munkacsoporttal és a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumával. A konzultációs testület állásfoglalásait a Kúria honlapján teszik közzé.

A testület az első ülésén tisztázta, hogy „a jogsértés helyszíni elismerése és a bírság megfizetését követően van-e helye az ügyben a jogsértést vitató bírósági jogorvoslatnak” illetve, hogy „a Kp. 157. § (5) bekezdése szerint miként minősülnek a Kp. hatálybalépésekor folyamatban volt munkabiztonsági, illetve munkaügyi tárgyú közigazgatási perek”.

A sajtóközlemény teljes szövege itt olvasható el.

Joganyag:

Módosította:

Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

A versenytilalmi megállapodások és a tanulmányi szerződések értelmezési kérdései

Sajtó-háttérbeszélgetést szervezett 2019. szeptember 23-án a Kúria Sajtótitkársága a versenytilalmi megállapodásokra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó joggyakorlat-elemző csoport munkájáról. A joggyakorlat-elemzést követően a Kúria elfogadta az alábbiakban hivatkozott 1/2019. (V. 21.) KMK véleményt, illetve elérhetővé tették a joggyakorlat- elemző csoport részletes összefoglaló jelentését is.

Az 1/2019. (V. 21.) KMK vélemény a versenytilalmi megállapodások kapcsán a versenytárs fogalmának az értelmezésével, a versenytilalmi megállapodás tartalmával, így a felek szerződéskötéskori akaratával, a lényeges kérdésekben való megegyezéssel, a tiltott tevékenységi körrel és a kikötött ellenérték megfelelőségével foglalkozik. A tanulmányi szerződések kapcsán pedig rögzíti, hogy nem számít a munkáltatónál eltöltött időbe a tanulmányok befejezéséig tartó időszak, illetve a felek által érvényesen kiköthető az is, hogy ezen időszak szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a keresőképtelenség időtartamát, illetve a munkaviszony szünetelésének azon időtartamát, amelyre nem jár szabadság sem. Végezetül pedig a tanulmányi szerződés azonnali hatályú felmondásának a kérdésével foglalkozik az 1/2019. (V. 21.) KMK vélemény.

A sajtó-háttérbeszélgetés során elhangzott továbbá, hogy tanulmányi szerződés nemcsak magasabb képesítést biztosító képzésre köthető, valamint az is, hogy a megszerzett végzettségnek megfelelő munkakör csak a tanulmányi szerződés ilyen irányú előírása alapján biztosítandó.

Az összefoglaló jelentés itt érhető el. A Kúria Sajtótitkárságának a közleménye pedig itt olvasható el:

 Joganyag: 1/2019. (V. 20.) KMK vélemény a munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások: a versenytilalmi megállapodásra és a tanulmányi szerződésre vonatkozó munkajogi szabályok értelmezéséről

Módosította:

Megjelent: https://www.kuria-birosag.hu

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

 

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 38. hét
2019. szeptember 23.

Jogszabályfigyelő 2019 – 38. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/154–156. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő legújabb számának tartalmából és kúriai döntések közül válogattunk.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét
2019. szeptember 16.

Jogszabályfigyelő 2019 – 37. hét

Alábbi cikkünkben, tekintve, hogy a 2019/151–153. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a kúriai döntések és tanácsadó testületi vélemények közül válogattunk.