Jogszabályfigyelő 2019 – 5. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/11–14. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az elővezetés költségeinek a megtérítéséről, valamint a közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos, közelmúltban született két kúriai jogegységi határozat tartalmáról olvashatnak.

 

Tartalom:

A közigazgatási hatósági eljárásban elrendelt elővezetés költsége

Polgári peres és nemperes, illetve közigazgatási peres és egyéb bírósági eljárásokban elrendelt elővezetés költsége

Közigazgatási eljárásban jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés hatályossága

A közigazgatási döntés semmissége

 

A közigazgatási hatósági eljárásban elrendelt elővezetés költsége

A közigazgatási hatósági eljárásokban a rendőrség által foganatosított elővezetés költségeinek a megállapítása, megtérítése során „a büntetőeljárásban, a szabálysértési eljárásban, valamint a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés és előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet” vonatkozó előírásait kell alkalmazni az alábbiakban hivatkozott jogszabály hatálybalépését követő elővezetések esetében.

Hatályát veszti ugyanakkor az elővezetés végrehajtásával, valamint a terhelt elfogatóparancs alapján történő elfogásával és előállításával felmerült költség mértékéről, valamint megtérítésének részletes szabályairól szóló 35/2008. (XII. 31.) IRM–PM együttes rendelet.

 Joganyag: 3/2019. (I. 31.) BM rendelet az egyes közigazgatási hatósági eljárásokban elrendelt elővezetés végrehajtása során felmerült költség mértéke megállapításának, valamint megtérítésének részletes szabályairól

Módosította:

Megjelent: MK 2019/13. (I. 31.)

Hatályos: 2019. 02. 02.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Polgári peres és nemperes, illetve közigazgatási peres és egyéb bírósági eljárásokban elrendelt elővezetés költsége

A polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási perekben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások során elrendelt rendőrségi elővezetés esetén a fentiekkel egyezően ugyancsak a „büntetőeljárásban, a szabálysértési eljárásban, valamint a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés és előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet” vonatkozó előírásait kell alkalmazni azzal, hogy, amennyiben az államot kötelezik a költségviselésre, úgy annak összegét az elővezetést elrendelő bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal fizeti ki.

Joganyag: 2/2019. (I. 31.) IM rendelet a polgári peres és nemperes eljárásokban, a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban elrendelt elővezetés végrehajtása során felmerült költség mértéke megállapításának, valamint megtérítésének részletes szabályairól

Módosította:

Megjelent: MK 2019/13. (I. 31.)

Hatályos: 2019. 02. 02.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Közigazgatási eljárásban jogi képviselővel eljáró ügyfél részére történő kézbesítés hatályossága

Az alábbiakban hivatkozott határozat alapjául szolgáló jogegységi eljárásra az adott alapot, hogy a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának tanácsa el kívánt térni az EBH.2009. 2109. határozattól. A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácsa véleménye szerint ugyanis jogbizonytalanság alakult ki abban a kérdésben, hogy miként értékelendő, ha a jogi képviselővel eljáró ügyfél esetén nem történik meg a joghatályos – a jogi képviselő részére történő – kézbesítés, ugyanakkor az ügyfél a döntésről értesül és a jogorvoslatra nyitva álló határidőn belül jogorvoslati kérelmet terjeszt elő.

Az egyik álláspont szerint a jogi képviselőnek történő kézbesítés elmaradása nem tekinthető olyan súlyos eljárásjogi szabálysértésnek, amely a határozat hatályon kívül helyezését indokolná. Ellenben az EBH.2009. 2109. határozat szerint a szóban forgó esetben a jogi képviselőnek történő kézbesítés hiányában a határozat nem emelkedik jogerőre, így azzal szemben jogorvoslat sem terjeszthető elő, azaz az ügyfél által benyújtott keresetlevelet a jelenlegi terminológia szerint vissza kell utasítani.

Az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozat kimondja, hogy kizárólag a jogi képviselő részére történő kézbesítés minősül joghatályosnak. Ennek hiányában a jogorvoslati határidők sem kezdődnek meg. Ellenben, ha az ügyfél tudomást szerez a határozat tartalmáról és keresetlevelet terjeszt elő azzal szemben, úgy „a bíróság vizsgálhatja, hogy a joghatályos közlés elmaradása milyen módon érintette az ügyfél jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jogát, valamint a jogbiztonság követelményét.” Tehát a kézbesítés hiányára nem eredményez automatikus visszautasítást.

A fentiekre tekintettel a jogegységi tanács az EBH.2009. 2109. közzétett határozat elvi bírósági határozatként való fenntartását megszüntette.

Joganyag: 1/2019. KMJE jogegységi határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2019/12. (I. 30.)

Hatályos: 2019. 01. 30.

Megjegyzés: Kúria jogegységi határozata a jogalkalmazás egységesítése érdekében

A közigazgatási döntés semmissége

A közigazgatási döntés semmisségét eredményező semmisségi okokat törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, valamint külön törvény) állapítja meg, amely semmisségi okok köre jogértelmezéssel nem bővíthető – rögzíti a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi-Polgári Jogegységi Tanácsa az alábbiakban hivatkozott jogegységi határozatában. A kiadmányozással (aláírással) kapcsolatos hiba, hiányosság pedig eljárási jogszabálysértés, és nem eredményez semmisséget.

A jogegységi határozat kimondja továbbá, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban a semmisség megállapítására hivatalból nem folytathat le bizonyítást, de a nyilvánvaló semmisséget (amikor külön bizonyításra nincs szükség) azonban hivatalból észlelheti, illetve megállapítja, hogy a közigazgatási perben az elsőfokú hatósági döntés semmissége esetén a másodfokú hatóság döntését hatályon kívül kell helyezni, és az elsőfokú döntést meg kell semmisíteni.

Joganyag: 1/2019. KMPJE jogegységi határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2019/12. (I. 30.)

Hatályos: 2019. 01. 30.

Megjegyzés: Kúria jogegységi határozata a jogalkalmazás egységesítése érdekében


Kapcsolódó cikkek

2019. január 28.

Jogszabályfigyelő 2019 – 4. hét

Alábbi cikkünkben a 2019/8-10. számú Magyar Közlönyök újdonságai, illetve a Kúria által létrehozott polgári perrendtartási konzultációs testület állásfoglalásai közül válogattunk.
2019. január 21.

Jogszabályfigyelő 2019 – 3. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/4–7. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent anyagok közül válogattunk.