Jogszabályfigyelő 2020 – 10. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/34–36. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a börtönzsúfoltság megszüntetéséről, a földtulajdonnal kapcsolatos elővásárlási jog megsértése esetén történő igényérvényesítés egyes kérdéseiről, továbbá a közfoglalkoztatási garantált bér megváltozott szabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Megszületett a börtönzsúfoltság megszüntetéséről szóló törvény

A föld tulajdonjogával kapcsolatos elővásárlási jog megsértése esetén történő igényérvényesítés

Változtak közfoglalkoztatási garantált bér szabályai

 

Megszületett a börtönzsúfoltság megszüntetéséről szóló törvény

Elfogadta a parlament a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről szóló törvényt, amelynek értelmében a Kormány 2020. május 15-éig köteles egy új szabályozási rendszert kidolgozni a fenti cél megvalósítása érdekében. Ugyanezen jogszabály rendelkezik a börtönzsúfoltsági kártalanítások kifizetésének a felfüggesztéséről.

Részletes olvashat a témáról a Jogszabályfigyelő 2020 – 8. heti számában:

Joganyag: 2020. évi IV. törvény a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében szükséges haladéktalan intézkedésekről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/36. (III. 6.)

Hatályos: 2020. 03. 07.

Megjegyzés: új jogszabály

 

 

A föld tulajdonjogával kapcsolatos elővásárlási jog megsértése esetén történő igényérvényesítés

A Kúria alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata értelmében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó földtulajdon (hatósági jóváhagyástól mentes) átruházása esetén az elővásárlásra jogosult az elővásárlási joga megsértéséből fakadó igényét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:223.  § (2) bekezdése alapján érvényesítheti. „Keresetében annak megállapítását kell kérnie, hogy az adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan és a szerződés az elfogadó nyilatkozata folytán közte és az eladó között jött létre.”

Kérdésként merült fel ugyanis a bírósági gyakorlatban, hogy a Földforgalmi tv. 22. § (2) bekezdésének a rendelkezése (vevő helyébe az elfogadó nyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult lép) a Ptk. szerinti relatív hatálytalanságként értelmezhető-e. Bizonyos bírósági álláspont szerint ugyanis: „[…] a Földforgalmi tv.-nek a Ptk.-tól eltérő szabályozása folytán az adásvételi szerződés az elővásárlásra jogosulttal szemben nem hatálytalan, ezért neki nem hatálytalansági keresetet kell előterjesztenie, hanem a szerződésbe való belépése megállapítását kell kérnie a bíróságtól.”

A Kúria rögzítette, hogy a jogegységi határozatban foglaltak csak a hatósági jóváhagyástól mentes adásvételi szerződések esetében alkalmazandó, mivel: „Hatósági jóváhagyáshoz kötött adásvételi szerződés esetében az ilyen igény érvényesítése közigazgatási hatósági, illetve közigazgatási bírósági útra tartozik [Földforgalmi tv. 30. § (4)–(5) bekezdések.]”

A Kúria jogegységi határozata kimondja a fentieken túl azt is, hogy a jogosultnak az elővásárlási jog megsértéséből fakadó igénye nem a szerződéskötésről való tudomásszerzéssel keletkezik, hanem akkor, amikor tudomást szerez az elővásárlási joga megsértéséről, azaz „arról, hogy az eladó nem fogadja el, figyelmen kívül hagyja az elfogadó nyilatkozatát, és a felek az általuk kötött szerződést teljesítik.”

Mivel a földforgalmi törvény az elővásárlási jog megsértése, az abból fakadó igény érvényesítése tekintetében nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, így ebben az esetben is a Ptk. fent hivatkozott szabálya irányadó a Kúria alábbi jogegységi határozata értelmében, természetesen „az igényérvényesítési határidő kezdő időpontjára vonatkozó előbbiekben említett eltéréssel”.

Az elővásárlásra jogosult által indított perben az alperesek (eladó és vevő) által kötött szerződésnek a felperessel (elővásárlásra jogosult) szembeni hatálytalansága megállapítására kerülhet sor. Ennek következtében a jogosultnak kötelmi igénye keletkezik „a szerződés teljesítésének követelésére is, amelyhez azonban – akár már a hatálytalansági perben – további marasztalásra irányuló kereseti kérelmek előterjesztése szükséges, amelyek elemzése nem tárgya a jogegységi eljárásnak.” – olvasható a kúriai határozatban.

Joganyag: 1/2020. Polgári jogegységi határozat

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/36. (III. 6.)

Hatályos: –

Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

Változtak közfoglalkoztatási garantált bér szabályai

2020 szeptember elsejétől közfoglalkoztatási garantált bér illeti meg azt az állami szakképesítést igénylő munkakörben dolgozó közfoglalkoztatottat is, aki nem rendelkezik középfokú iskolai végzettséggel, ellenben a közfoglalkoztatási jogviszonya alatt állami szakképesítést szerzett, feltéve, hogy annak megszerzése és a közfoglalkoztatási garantált bérre jogosító munkakör létesítése között keresőtevékenységet nem folytatott.

Joganyag: 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról

Módosította: 37/2020. (III. 5.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/35. (III. 5.)

Hatályos: 2020. 09. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---