Jogszabályfigyelő 2020 – 37. hét

Alábbi cikkünkben tekintettel arra, hogy a 2020/202–204. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a bírósági szervezet közleményei közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az áprilisban bevezetett, valójában azonban csak júliustól alkalmazható bírósági jogorvoslati forma szabályairól olvashatnak.

 

Tartalom:

Jogegységi panasz eljárás – július 1-jén vagy azt követően hozott jogerős ítélet, érdemi végzés ellen

  

Jogegységi panasz eljárás – július 1-jén vagy azt követően hozott jogerős ítélet, érdemi végzés ellen

A Kúria 2020 augusztus végén megjelent sajtóközleményében adott tájékoztatást arról, hogy jogegységi panasz eljárásban hozott határozatot a legfőbb bírói fórum. A konkrét ügyben előterjesztett panaszt a Kúria visszautasította, mivel az eljárásnak a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 197/B. § (5) bekezdése szerint a 2020. július 1-jén és az azt követően meghozott jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen van helye.

Az ítélkezési szünet lejártával megkezdték a munkájukat a bíróságok, így hamarosan bizonyosan indul olyan jogegységi panasz eljárás, amely a fent hivatkozott törvényi előírás szerint már nem ütközik akadályba.

A jogegységi panasz – mint „utolsó jogorvoslati forma” – intézményét az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvény vezette be, annak szabályait a bíróságok szervezetéről szóló törvény rendelkezései közé illesztve. „A jogegységi panasz eljárásban a Kúria bíráiból álló, az ügyelosztási rendben meghatározott összetételű panasz-tanácsok járnak el, kizárólag a felek valamelyikének jogorvoslati indítványára, kontradiktórius eljárásban” – olvasható a törvénymódosítás végső előterjesztői indokolásában.

Jogegységi panasz a Kúriának az alábbi határozatai ellen terjeszthető elő:

  • a felülvizsgálati kérelem, indítvány vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozat,
  • felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozat,
  • a felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozat

feltéve, hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.

Jogegységi panasz a fentieken túlmenően előterjeszthető akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el egy közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.

Amennyiben a jogegységi panasz ügyében eljárva a Kúria tanácsa megállapítja a „közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, dönt a bíróságokra kötelező értelmezésről” is. „Ezekben az esetekben a jogegységi panasz tanács határozata jogegységi határozat hatályú, azt a jogegységi határozatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint a Magyar Közlönyben közzé kell tenni” – olvasható az indokolásban, amely utal arra is, amellett, hogy a jogegységi panasz tanács az utolsó bírósági jogorvoslati forma, az eljárás során a Kúria „a jogegység kérdésében is állást foglal: vagy a korábbi gyakorlatot tartja fenn, vagy pedig az attól eltérő döntéshez fűz általános kötelező erőt a jövőre nézve.”

Erre tekintettel és „a felek közreműködése nélküli jogegységesítő módszerek visszaszorítása érdekében” 2020 áprilisától megszüntették az elvi döntés és az elvi határozat kiadásának lehetőségét.

A Kúria hivatkozott sajtóközleménye itt érhető el.

 

Joganyag: 2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

Módosította: 2019. évi CXXVII. törvény

Megjelent: MK 2019/212. (XII. 19.)

Hatályos: 2020. 04. 01. (módosítás)

Megjegyzés: figyelemfelhívás (új jogorvoslati forma lehetősége)

 

Kapcsolódó cikkek: