Jogszabályfigyelő 2022 – 16. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2022/67–69. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a perújítással kapcsolatos szabályok bíróságokra nézve kötelező erővel bíró kúriai értelmezéséről olvashatnak.

Tartalom:

1. Nem kérhető perújítás az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata alapján

Nem kérhető perújítás az EUB előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozata alapján

A Kúria az alábbiakban hivatkozott határozatával jogegységi panasz eljárás keretében (bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben) eljárva a bíróságokra nézve kötelező jogértelmezésként megállapította, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatra hivatkozással perújításnak nincs helye.

A jogegységi panasz alapjául szolgáló, a Kúria által megállapított tényállás szerint a felperes a Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: KDB) döntése ellen keresettel élt, amelyet az elsőfokú közigazgatási bíróság elutasított. A másodfokú eljárás során a bíróság a per tárgyalását felfüggesztette és az EUB-hoz fordult előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezve. Ezt követően az elsőfokú ítéletet és a KDB határozatát részben megváltoztatta. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A felperes a felülvizsgálati eljárásban született döntést követően perújítást kezdeményezett arra hivatkozással, hogy az EUB döntés az alapügyben el nem bírált határozatnak tekintendő. Az elsőfokú bíróság a perújítási kérelmet elutasította, e végzést a másodfokú bíróság helybenhagyta.

A felülvizsgálati bíróság végzése (a továbbiakban: Végzés) ellen (amely a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezve a másodfokot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította) az alperes nyújtott be jogegységi panaszt, tekintettel arra, hogy az abban foglaltak jogkérdésben eltérnek a Kúria közzétett határozataitól.  „Az alperes a jogegységi panaszban azt állította, hogy a Végzés azért sérti a jogegységet, mert eltér az általa megjelölt kúriai döntésekben foglaltaktól a perújítás megengedhetősége kérdésében. […] Figyelemmel arra, hogy a Végzésben a Kúria felülvizsgálati ügyben eljáró tanácsa az uniós jog eltérő értelmezésére tekintettel látta megengedhetőnek az alapperben a perújítást, a […] az eltérés megállapítása érdekében a Kúriának azt kellett [tehát] vizsgálnia, hogy a perújítás alapvető jellemzői és az  uniós jog természete alapján a  fenti döntésben vázolt jogértelmezéstől eltért-e, azaz a perújítást jogi alapon megengedhetőnek látta-e, ezt követően pedig azt, hogy az uniós jog alapján ez a jogértelmezés indokolható vagy az EUB által elvárt-e.”

A Kúria Jogegységi Panasz tanácsa megállapította, hogy: „Az EUB az előzetes döntéshozatali eljárás során a másodlagos uniós jog értelmezéséről és érvényességéről, továbbá a Szerződések, vagyis az elsődleges uniós jog értelmezéséről dönt. Az EUB előzetes döntéshozatali eljárás során hozott határozata – az érvénytelenség kérdésében hozott döntések kivételével – csak az ügyben érintett felekre terjed ki, relatív hatályú, tehát az uniós jog értelmezése körében hozott határozatnak főszabály szerint nincs az ügyön túlmutató, mindenki másra kiterjedő, úgynevezett erga omnes hatálya. [A]zt a megállapítást, hogy egy uniós jogi rendelkezésnek más a tartalma és az értelme annál, mint amire korábban egy tagállami bíróság jutott, nem lehet ténybeli kérdésnek értelmezni. Nincs ez másként akkor sem, ha közvetetten abban a kérdésben kell dönteni, hogy egy tagállami rendelkezés összeegyeztethető-e az uniós joggal. Az EUB jogértelmező tevékenysége során hozott ítélete éppen ezért nem igazolhat új tényt. A kifejtettek értelmében az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban hozott határozatában – akár az uniós jog értelmezéséről, akár érvényességéről dönt – minden esetben jogkérdésben és nem ténybeli kérdésben foglal állást, így perújítási okként sem a korábbi, sem a jelenleg hatályos magyar szabályok szerint nem alkalmazható. […] Az uniós jogszabályok értelmezését érintő kérdések jellegükből adódóan olyan jogkérdések, amelyek felülvizsgálati kérelem tárgyai lehetnek. Nincs annak jogszabályi akadálya, hogy a fél a jogerős ítéletet azért támadja felülvizsgálattal, mert az eljárt bíróságok az uniós jogot tévesen alkalmazták vagy figyelmen kívül hagyták. Abban az esetben azonban, ha a felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló – a perújítási határidőtől kétségtelenül rövidebb – határidő eltelik, a jogbiztonság fenntartására figyelemmel, eltérő jogértelmezés okán nem indokolt további lehetőséget adni egy már jogerősen befejezett ügy újratárgyalására.”

A konkrét ügyben a korábban hatályos polgári perrendtartási szabályok alkalmazására került sor, ugyanakkor a Kúria a jogegységi panasz eljárásban született határozatában utalt arra, hogy a szabályozás tartalmi azonossága okán ez a jogértelmezés a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 393. § a) pontjára alapított perújítási kérelem elbírálása során is irányadó.

Joganyag: Jpe.II.60.027/2021/8. számú jogegységi hatályú határozat

Módosította: –

Megjelent: MK 2022/69. (IV. 22.)

Hatályos: –

Megjegyzés: Kúriának a közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést megállapító és a bíróságokra kötelező értelmezést megállapító, jogegységi határozat hatályú döntés