Jogszabályfigyelő 2023 – 14. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2023/48–50. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, az elfogadásra váró törvénytervezetek közül válogattunk.

E heti összeállításunkban fogyasztóvédelmi alternatív vitarendezéssel kapcsolatos változásokról olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Új békéltető testületi eljárási szabályok várhatóak a jövő év elejétől

 

Új békéltető testületi eljárási szabályok várhatóak a jövő év elejétől

Húsvét után kezdődhet el az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról címet viselő törvényjavaslat általános vitája, amely a fogyasztóvédelmi törvény, a piacfelügyeleti törvény és a cselekvő fogyasztóvédelemről szóló, tavaly elfogadott törvény szabályait is érinti.

Az alábbiakban a törvénycsomagban szereplő legfontosabb újdonságokat emeljük az előterjesztéshez fűzött általános és részletes indokolás alapján.

„A jelenlegi módosítás alapján törvényi szintre kerül az ún. paritás elve, melynek alapján a fogyasztóvédelemért felelős miniszter a [békéltető testületi] tagok kiválasztásakor gondoskodik arról, hogy a fogyasztói és vállalkozói oldal képviselői egyenlő számban kerüljenek be az adott testületekbe. E követelményt a jövőben nem csupán országosan, hanem békéltető testületenként szükséges lesz érvényre juttatni. […] Az új szabályok alapján alapvetően online módon kerül majd sor a békéltető testületi eljárások lefolytatására, a fogyasztónak ugyanakkor lehetősége lesz kérni a személyes meghallgatást is.”

„[A]z új fogyasztóvédelmi politika négy fő területre fókuszál: a gyermekvédelemre, a digitális fogyasztóvédelemre, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételére és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatására. Jelen törvényjavaslat a fogyasztóvédelmi politikában megfogalmazott céloknak kíván megfelelni. Főbb elemei: a békéltető testületek regionális illetékességének megállapítása, a békéltető testületi elnökök és tagok kiválasztási szabályainak felülvizsgálata, az online meghallgatás bevezetése, a 200 ezer forintot meg nem haladó ügyértékű ügyekben a kötelezést tartalmazó békéltető testületi határozat meghozatala, valamint további eljárásjogi szabályok módosítása.”

A 200 ezer forint alatti ügyekben tehát a jövőben alávetési nyilatkozat hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hoz a békéltető testület, amelynek költségeit az érintett vállalkozás köteles viselni. Ezzel összefüggésben: „[a békéltető testületek] regionális illetékességgel működnek a módosítást követően. A fogyasztók számára ez az ügyintézési helyek bővülését jelenti. A vármegyeszékhely megyei jogú városai mellett ugyanis a nem vármegyeszékhely megyei jogú városokban is biztosítani kell a személyes meghallgatást (Baja, Esztergom, Érd, Dunaújváros, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Sopron).” A békéltető testületek illetékességi területét tehát a fentieknek megfelelően újraszabályozzák a fogyasztóvédelmi törvény 2. mellékletében. A kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezése jogszabálysértés esetén a törvényszéktől kérhető.

A részletes indokolás kiemeli, hogy: „A módosítás egyik legjelentősebb eleme, hogy a békéltető testület a meghallgatást elsődlegesen személyes jelenlét nélküli, hang- és képi átvitel egyidejűleg biztosító elektronikai eszköz útján online formában tartja meg, azaz az ún. online meghallgatás válik főszabállyá, amely mind a fogyasztóknak, mind a vállalkozásoknak és a békéltető testületeknek is hatékonyabb eljárást tesz lehetővé. A fogyasztónak ugyanakkor lehetősége lesz személyes meghallgatást kérni. A vállalkozások számára e lehetőség nem lesz biztosított, figyelemmel arra, hogy a cégek részére már jelenleg is kötelező az elektronikus kapcsolattartás.”

Ugyanakkor, ha a fogyasztó személyes meghallgatást kér, a vállalkozás dönthet úgy, hogy azon nem személyesen, hanem csupán online módon kíván részt venni.

További újdonság: ha a fogyasztó kizárólag kártérítés iránti igénnyel él, akkor békéltető testületi eljárás meghallgatás kitűzése nélküli megszüntetésének van helye. Ellenben a békéltető testületi egyezség és a kötelezést tartalmazó határozat végrehajtásának vagy az ajánlásban foglaltak követésének az elmaradásáról, illetve annak teljesítéséről értesítési kötelezettséget ír elő a jogalkotó a fogyasztó, illetve a vállalkozás számára rövid, tizenöt napos határidővel.

Az új előírások főszabályként 2024. január elsején lépnek hatályba a tervezet szerint.

Joganyag: T/3517. számú törvényjavaslat az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: elfogadásra váró törvényjavaslat-csomag

---