Jogszabályfigyelő 2024 – 36. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a válsághelyzet meghosszabbításáról, valamint a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről, illetve a csatlakozó fellebbezés feltételeiről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása
2. A bírósági fogalmazók joggyakorlata és képzése
3. A csatlakozó fellebbezés feltételeinek vizsgálata

 

 

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítása

További hat hónappal, 2025. március 7-éig meghosszabbította a Kormány a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet Magyarország egész területére nézve. 

• Joganyag: 41/2016. (III. 9.) Korm. rendelet a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet Magyarország egész területére történő elrendeléséről, valamint a válsághelyzet elrendelésével, fennállásával és megszüntetésével összefüggő szabályokról
• Módosította: 265/2024. (IX. 2.) Korm. rendelet
• Megjelent: MK 2024/85. (IX. 2.)
• Hatályos: 2024. 09. 06.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

A bírósági fogalmazók joggyakorlata és képzése

A módosítás a bírósági fogalmazók írásbeli és szóbeli versenyvizsgáját, az önállóan ellátható feladatköröket és joggyakorlati beosztással kapcsolatos rendelkezéseket érinti – derül ki a végső előterjesztői indokolásból. A módosítások 2024. november 2-tól hatályosak. 

• Joganyag: 11/1999. (X. 6.) IM rendelet a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról és képzéséről
• Módosította: 13/2024. (IX. 2.) IM rendelet
• Megjelent: MK 2024/85. (IX. 2.)
• Hatályos: 2024. 11. 02.
• Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás 

 

A csatlakozó fellebbezés feltételeinek vizsgálata

A csatlakozó fellebbezés feltételei körében a bíróság elsődlegesen azt vizsgálja, hogy az alperes fellebbezésében az ítélet mely részét támadja. Ha a fellebbezésben az ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérik, akkor az szükségképpen érinti az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezéseket is, így a perköltség vonatkozásában akkor is lehet csatlakozó fellebbezést előterjeszteni, ha a fellebbezés a perköltség összegét nem kifogásolja – olvasható a Kúria Kpkf. 45.028/2024/2. számú határozatán alapuló, közzétett eseti döntésben.

„A Kúria hangsúlyozza, hogy csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint, ezért a csatlakozó fellebbezés előterjeszthetősége feltételeinek körében […] elsődlegesen nem azt kell vizsgálni, hogy az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét milyen jogi érvelés alapján, hanem azt, hogy annak melyik részét támadja.”

• Joganyag: BH2024. 197.
• Módosította: –
• Megjelent: Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. (augusztus)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

 

---