Jogszabályfigyelő 2024 – 38. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/91–93. számú Magyar Közlönyökben megjelent szakmai újdonságok és az Alkotmánybíróság friss döntései közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a készülő új fizetésképtelenségi törvényről és egy önkormányzati rendelettel alapított elővásárlási joggal kapcsolatos alkotmánybírósági döntésről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. Új fizetésképtelenségi törvény készül
2. Elővásárlási jog alapítása önkormányzati rendelettel

 

Új fizetésképtelenségi törvény készül

A Kormány tervei szerint a fizetésképtelenségi eljárásokat érintően új szabályozás készül. A hitelezői érdekek védelmét segítő rendszer megalkotását tűzték ki célul, amely rugalmas, egységes, korszerű és az európai uniós elvárásoknak is megfelelő, szigorúbb felelősségi rendszeren alapul, biztosítja továbbá a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő, fizetésképtelen, illetve törvénysértően működő gazdálkodó szervezetek reorganizációját vagy a gazdasági életből, az állami nyilvántartásokból történő gyors és költséghatékony kivezetésüket. Az új jogszabállyal szemben az is kormányzati elvárás, hogy növelje a számviteli tudatosságot, fejlessze az e-beszámoló rendszert, továbbá a fizetésképtelenné válás felismerését lehetővé tevő állami jelzőrendszert hozzon létre. További célkitűzés a digitális ügyintézés elősegítése és az adminisztratív terhek csökkentése, az új fizetésképtelenségi rendszerhez kapcsolódó hatósági nyilvántartások, szakrendszerek és adatbázisok összekapcsolása, az államot terhelő költségek mérséklése, sikeres reorganizáció esetén a vagyonvesztés csökkentése, szükségképpeni állami tulajdonszerzés esetén pedig a tehermentes szerzés biztosítása – olvasható az alábbiakban hivatkozott kormányhatározatban.

A törvénytervezet elkészítésére az illetékes szaktárcák 2025. június 30-áig kaptak határidőt. 

• Joganyag: 1284/2024. (IX. 19.) Korm. határozat az új fizetésképtelenségi eljárásról szóló törvény megalkotásához szükséges intézkedésekről
• Módosította: –
• Megjelent: MK 2024/93. (IX. 19.)
• Hatályos: 2024. 09. 19.
• Megjegyzés: új jogszabály

  

Elővásárlási jog alapítása önkormányzati rendelettel

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) elutasította a budakalászi helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt – derül ki az AB honlapján közzétett közleményből. A fenti önkormányzati rendelet támadott rendelkezései elővásárlási jogot alapítottak az indítványozók tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában, amelyről a tulajdonosok „a postaládájukba értesítés nélkül bedobott határozatból értesültek”. E határozatot keresettel támadták meg, mivel álláspontjuk szerint „a bármiféle kártalanítás nélküli elővásárlási jog alapítása kisajátítási eljárás nélkül fosztja meg az indítványozókat a tulajdonukhoz fűződő rendelkezési joguktól és az ingatlanok forgalmi értékétől, így a sérelmezett rendelkezések ellentétesek az Alaptörvényben foglalt tulajdonhoz való joggal.” Keresetük elutasítása folytán a tulajdonosok (felperesek) az Alkotmánybírósághoz fordultak.

„Az Alkotmánybíróság határozatában kifejtette, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. A kisajátítás minden esetben tulajdonváltozást jelent, az indítványozók esetében azonban tulajdonváltozásról nincs szó, hiszen ingatlanjuk nem került át másik személy tulajdonába. Ennélfogva az Alkotmánybíróság szerint jelen ügyben fogalmilag sem lehet szó kisajátításról, így pedig az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdésében foglalt kisajátítási szabály sérelme nem merül fel. Az Alkotmánybíróság gyakorlata »a tulajdonkorlátozás egyik válfajaként« különíti el azokat az állami beavatkozásokat, amelyek ugyan nem szüntetik meg teljes mértékben a tulajdonosnak a dologhoz fűződő jogosítványait, de mégis lényeges – akár a kisajátításhoz mérhető – módon érintik a tulajdon tárgyát, korlátozzák a tulajdonos jogait. Az Alkotmánybíróság elé tárt iratokból azonban sem az érintett ingatlanok forgalmi értéke, azok piacon való „elértéktelenedése” nem volt megállapítható, sem az, hogy az indítványozók rendelkezési jogát [a támadott rendelkezések] bármilyen módon »kiüresítették volna«.” (Lásd az Alkotmánybíróság IV/180/2024 döntését ismertető közleményt).

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította. 

• Joganyag: –
• Módosította: –
• Megjelent: alkotmanybirosag.hu
• Hatályos: –
• Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elutasítása

---