Jogszabályfigyelő 49. hét
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikkünkben a 2015. november 30-ai héten megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.
Tartalom:
Ingatlan-nyilvántartási változások
Elfogadták az új polgári perrendtartást
Újabb törvénycsomag a közigazgatási bürokráciacsökkentésről
Integrált Jogvédelmi Szolgálat
Közlekedési igazgatási feladatokat ellátó szervek, hatóságok kijelölése
A földművelésügyi feladatok, földügyi eljárások új szabályai
Népegészségügyi feladatok, szervek
NEAK lesz az OEP neve, illetve változnak az egészségbiztosítási szervek is
Új fogyasztóvédelmi hatóság
Központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények megszüntetése
Háromszáznál is több kormányrendelet módosult a központi hivatalok megszüntetése okán
Ingatlan-nyilvántartási változások
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének módosítása alapvetően a zálogjog átváltoztatásával, az önálló zálogjog, az átalakításos önálló zálogjog bejegyzésével kapcsolatos szabályokat érinti. Emellett módosulnak egyebek között az épület feltüntetésével, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő előírások is.
Joganyag: 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról
Módosítja: 76/2016. (XII. 8.) FM rendelet
Megjelent: MK 2016/193. (XII. 8.)
Hatályos: 2016. 12. 09.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
Elfogadták az új polgári perrendtartást
Elfogadta a Parlament 2018. január 1-jei hatálybalépéssel az új polgári perjogi kódexet, amely 633 szakaszból áll. A Polgári Törvénykönyvhöz hasonlóan minden szakaszhoz külön cím kapcsolódik. A számos újítás közül a perkoncentrációt, az igazmondási kötelezettséget, általános törvényszéki hatáskört, és az osztott perszerkezet bevezetését emeljük ki. A törvény rendelkezéseit a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben kell alkalmazni.
A kódex szabályait megismerheti a Polgári perrendtartás könyvcsomagunkból amely A polgári perrendtartás (1952-2016) jogszabálytükör + A polgári perrendtartás magyarázatokkal (2016) című kiadványunkból áll.
Joganyag: 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/190. (XII. 2.)
Hatályos: 2018. 01.01.
Megjegyzés: új jogszabály
Újabb törvénycsomag a közigazgatási bürokráciacsökkentésről
Folytatódik a közigazgatási bürokráciacsökkentés, amelynek keretében közel félszáz törvény előírásait módosították. Az alábbiakban ezek közül emelünk ki néhányat.
A jogtanácsosokról szóló törvényerejű rendelet módosítása bővíti a jogtanácsosok tevékenységét a jogi segítő szervezet jogtanácsosaként történő eljárás lehetőségével, az illetéktörvény módosítása pedig a kormányhivatalok illetékmentességét érinti. A személyiadat- és lakcímnyilvántartással összefüggésben egyszerűsödnek az adatkérési, adatszolgáltatási szabályok, valamint a lakcím fiktíválásával kapcsolatos előírások. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a módosítás folytán az ellenkező bizonyításig a szállásadó írásbeli nyilatkozata igazolja, hogy az érintett polgár bejelentett lakcímadata nem valós. E körben tehát a szállásadót bizonyítási teher nem terheli már.
A végrehajtási törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a gépjármű lefoglalása esetén csak 30 nap elteltével kezdeményezhető a forgalomból történő kivonás, így az adósnak módja lesz ezen időtartam alatt a végrehajtóval megállapodni. Változtak az ingatlanügyi hatósági eljárások díjával kapcsolatos előírások is. Ezek közül kiemelendő, hogy a végrehajtó által kezdeményezett eljárásokban csak akkor kerülhet sor a kérelem teljesítésére, ha a jogosult a díjat a hatóság felhívására megfizette. A hiánypótlási felhívás időtartamára a kérelmet széljegyzik, majd azt a hiánypótlás eredménye függvényében intézik el. Az ingatlan-nyilvántartási törvény módosításai közül kiemeljük, hogy nem kell ezentúl okiratot csatolni a haszonélvezeti, a tartási vagy az életjáradéki jog, továbbá a használat jog törlése iránti kérelemhez, ha annak alapját a jogosult elhalálozás képezi és e tény a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatokból kétségtelenül megállapítható. Több ponton változnak társasházi törvény szabályai is, a közigazgatási hatósági eljárás szabályai közé pedig egyebek mellett bekerülnek az automatikus döntéshozatallal kapcsolatos előírások.
Joganyag: 2016. évi CXXVII. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentést érintő egyes törvények módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/189. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 31., 2017. 01. 01., 2017. 07. 01., 2018. 01.01.
Megjegyzés: 44 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Integrált Jogvédelmi Szolgálat
Az EMMI önálló szervezeti egységeként 2017. január elsejétől Integrált Jogvédelmi Szolgálat jön létre, amely „beteg-, ellátott-, gyermekjogokkal kapcsolatos állampolgári jogok integrált érvényesítésének érdekében működik” az erről szóló kormányrendelet szerint. A szolgálatot úgynevezett jogvédelmi biztos vezeti. A rendelet tartalmazza egyebek között a jogvédelmi képviselőkre (betegjogi és ellátottjogi képviselőkre, gyermekjogi képviselőkre) vonatkozó szabályokat is. Hatályát veszti ugyanakkor az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központról szóló 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet.
Joganyag: 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03.
Megjegyzés: új jogszabály
Közlekedési igazgatási feladatokat ellátó szervek, hatóságok kijelölése
A hivatkozott kormányrendelet tartalmazza – a későbbiekben ismertetett központi hivatalok és intézmények megszüntetésével és a kormányhivatalok feladatainak rendezésével összefüggésben – a kormányhivatalok útügyi közlekedési hatóságként történő kijelölését, a kormányhivatalok és az illetékes miniszter közúti gépjármű-közlekedéssel kapcsolatos ügyekben eljáró közlekedési hatóságként történő kijelölését, valamint a vasúti közlekedési hatóság és a vasúti igazgatási szerv, a hajózási hatóságok, a légügyi közlekedési hatóságok, az útdíjszedők és az útdíjszolgáltatók tevékenységét felügyelő szerv, az autóbuszos piacfelügyeleti és utasjogi hatóság, a közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölését, illetve egyéb közlekedési igazgatási hatóságok, szakhatóságok kijelölését. Hatályát veszti ugyanakkor a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet.
Joganyag: 382/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03.
Megjegyzés: új jogszabály
A földművelésügyi feladatok, földügyi eljárások új szabályai
A földügyi igazgatás alatt az alábbiakban elsőként hivatkozott jogszabály az ingatlan-nyilvántartással, a földhasználati nyilvántartással, földműves nyilvántartással, általánosságban a földmérési és térképészeti a földméréssel, térképészettel, távérzékeléssel, térinformatikai rendszerek működtetésével és az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségekkel, a földminősítéssel, a földvédelemmel, a földhasznosítási előírások érvényesülésével, a földtulajdoni és a földhasználati előírások érvényesülésével, a földforgalommal és a telekalakítással összefüggő feladatokat érti. A kormányrendelet tartalmazza az illetékességgel és a földművelésügyi feladatokkal kapcsolatos szervek kijelölését.
Hatályát veszti ugyanakkor a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 19/1992. (I. 28.) Korm. rendelet; az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet; a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet; a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról szóló 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet.
Az alábbiakban másodikként hivatkozott rendelet a földügyi igazgatással kapcsolatos feladatok ellátásával összefüggő eljárások szabályait rendezi. Fontosnak tekinthető az, az általános előírás, amely szerint a beadványok postai benyújtása esetén fel kell tüntetni az adott kormányhivatal (járási hivatal) érintett szervezeti egységét, amelyek listáját (a szervezeti egység adataival és feladataival) a földügyi minisztérium, a kormányhivatalok, valamint a földügyi szakigazgatási hivatal honlapján is fel kell tüntetni.
A rendelet II. fejezetében az ingatlan-nyilvántartási eljárás, a III. fejezetében a termőföld-hasznosításával, védelemével és a földminősítéssel, a IV. fejezetében a telekalakítással, az V. fejezetében pedig a termőföldszerzési-képesség igazolásával kapcsolatos eljárási szabályok szerepelnek.
Joganyag: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egyes földügyi eljárások részletes szabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03., illetve 2017. 01.01.
Megjegyzés: új jogszabály
Népegészségügyi feladatok, szervek
A kormányhivatalok (járási hivatalok) népegészségügyi feladatairól és az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szól a joganyagként hivatkozott jogszabály, amely 2017. április 1-jén lép hatályba figyelemmel az Országos Tisztifőorvosi Hivatal későbbiekben hivatkozott megszűnésére.
A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
Joganyag: 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03., illetve 2017. 01.01.
Megjegyzés: új jogszabály
NEAK lesz az OEP neve, illetve változnak az egészségbiztosítási szervek is
Ahogy arra az alábbiakban, a számos központi hivatal és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről szóló jogszabály ismertetésénél hivatkozunk, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) elnevezése 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) lesz. Ezzel összefüggésben rendezi a Kormány az OEP egyes feladatait is, illetve az alábbi (külön) jogszabályban rögzíti az egészségbiztosítási szervekkel kapcsolatos előírásokat. Egészségbiztosítási szervnek tekinthető ennek értelmében NEAK, az egészségbiztosítási pénztári feladatkörben eljáró kormányhivatalok, illetve azok megyeszékhelyen működő járási hivatalai, valamint a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. Kerületi Hivatala, továbbá az ONYF Központja.
Fontos tudni, hogy az OEP által beszerzett vények, nyomtatványok, hatósági igazolványok 2016. december 31. napját követően is felhasználhatóak. A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet.
Joganyag: 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az egészségbiztosítási szervekről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2017. 01.01.
Megjegyzés: új jogszabály
[htmlbox Tb_Kommentár]
Új fogyasztóvédelmi hatóság
Ahogy arra az alábbiakban, a számos központi hivatal és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről szóló jogszabály ismertetésénél ugyancsak hivatkozunk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is megszűnik a jövőben.
Fogyasztóvédelmi hatóságként a kormányhivatalok járási hivatalát, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatalt, a Pest Megyei Kormányhivatalt, valamint a fogyasztóvédelemért felelős minisztert jelölte ki a Kormány.
Fontos tudni, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatalok illetékessége az adott megye egész területére kiterjed (Pest megyében ezt a feladatot az Érdi Járási Hivatal, a fővárosban pedig az V. Kerületi Hivatal látja el.) Másodfokon országos illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár el a közigazgatósági hatósági ügyekben. Az általános fogyasztóvédelmi hatóság a járási hivatal lesz. A rendelet ugyanakkor számos speciális hatásköri szabályt tartalmaz.
Joganyag: 387/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/188. (XII. 2.)
Hatályos: 2017. 01.01.
Megjegyzés: új jogszabály
Központi hivatalok és minisztériumi háttérintézmények megszüntetése
A Kormány számos központi hivatal és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről döntött. A jogutódlásról és a közfeladatok átvételével kapcsolatos kérdésekről rendelkezik az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet, amelynek első fejezete az általános kérdéseket (jogutódlás, személyi állomány, munkáltatói kölcsönök, közbeszerzések, szerződések, projektek, perek) rendezi. A második fejezet tartalmazza az egyes hivatalok, intézmények megszüntetésével, feladatainak az átvételével kapcsolatos különös rendelkezéseket.
Eszerint – egyebek között – 2016. december 31. napjával megszüntették a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a továbbiakban: KEKKH), amelynek általános jogutódja a Belügyminisztérium, míg egyes jogok, kötelezettségek a NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságra (a továbbiakban: NISZ) szállnak át.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal elnevezése 2017. január elsejétől a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalra változik (lásd Jogszabályfigyelőnk előző számát is). Feladatainak egy része (állampolgársági, bizonyos anyakönyvi feladatok) Budapest Főváros Kormányhivatalához (a továbbiakban: BFKH) kerülnek át.
Ugyancsak megszűnik a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. Feladatainak számos kivétellel ugyan, a BFKH-hoz kerülnek át. A Nemzeti Művelődési Intézet ellenben jogutód nélkül szűnik meg, a rendelet rendezi ugyanakkor egyes feladatai más szervezetek által történő ellátását.
Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) elnevezése 2017. január 1-jétől Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) lesz, amely főszabályként ellátja azokat a feladatokat, amelyek eddig az OEP hatáskörébe tartoztak, egyes feladatok ellenben az EMMI-hez, ONYF-hez kerülnek át. Ezzel egyidejűleg „tehermentesítik” az ONYF-et is.
2017. március 31-ével megszűnik az Országos Tisztifőorvosi Hivatal is, általános jogutódja az EMMI lesz, de egyes feladatok a kormányhivatalokhoz és más egészségügyi szervhez kerülnek át.
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség ugyancsak megszűnik, ahogy az Igazságszolgáltatási Hivatal is (erről korábban ugyancsak írtunk). A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, és a Nemzeti Közlekedési Hatóság általános jogutódja a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium lesz, egyes feladatok azonban az előbbi esetében a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, utóbbi esetében pedig meghatározott szervekhez kerülnek át. Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogutódja ugyancsak a BFKH lesz.
Emellett számos további szervezet megszüntetésről rendelkezik a hivatkozott kormányrendelet, ezért célszerű annak pontos áttanulmányozása, illetve a fentiekkel összefüggésben változnak a kormányhivatali feladat- és hatáskörök is.
Joganyag: 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet egyes központi hivatalok és költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával összefüggő jogutódlásáról, valamint egyes közfeladatok átvételéről
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03.
Megjegyzés: új jogszabály
Háromszáznál is több kormányrendelet módosult a központi hivatalok megszüntetése okán
A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggésben összesen 328 kormányrendeletet módosítottak, illetve ezek közül néhányat hatályon kívül helyeztek.
Joganyag: 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/187. (XII. 2.)
Hatályos: 2016. 12. 03., 2017.01.01., 2017. 01.16., 2018.01.01.
Megjegyzés: számos kormányrendelet módosító jogszabály
A 2016 januárjától megújuló Ügyvédvilág portál új tartalommal kívánja segíteni olvasóink munkáját.
A jogszabályváltozások világában nyújt eligazodást új prémium szolgáltatásunk, mely a legfontosabb változásokkal kapcsolatban innentől kezdve nem csupán a jogszabályhelyekhez kapcsolt változásokat mutatja meg olvasóinknak, hanem rövid szakmai összefoglalót kínálunk az adott hét legfontosabb módosításainak tartalmáról. Prémium változásfigyeltetési tartalmainkat márciusig ingyenesen olvashatja.
Tartalom:
Emelkedő nyugellátások
Közigazgatási per – a végrehajtás felfüggesztése
Közigazgatási eljárások illetékmentessége
Ingatlanközvetítés bejelentéssel
Munkaügyi ellenőrzés rövidebb határidővel
Változnak az építéshatósági eljárási határidők is
Ingatlan-nyilvántartás – határidő 30-nál több ingatlan, érdekelt esetén
Egyszerűbb adóeljárás
Sommás eljárás bevezetése, függő hatályú döntés a közigazgatási ügyekben
Bejelentés alapján folytatható kereskedelmi tevékenységek
A szövetkezet jegyzett tőkéjének a változását nem kell bejelenteni
Az adózás rendjét érintő újdonságok
Bővülő illetékmentességek
Egyszerűbb bevallási szabályok a helyi adóban
A személyi jövedelemadó 2016-2017-es változásai
Néhány módosítás a társasági adóban
Párlat adójegy magánfőzése esetén
Apróbb áfaváltozások
1. Emelkedő nyugellátások
2016. január 1-jétől 1,6 százalékkal kell emelkedjenek a nyugellátások.
A jogszabályba 2016. január elsején lép hatályba.
Joganyag: 357/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2016. január havi emeléséről
Módosította: –
Megjelent: MK 2015/187. (XII. 2.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
2. Közigazgatási per – a végrehajtás felfüggesztése
A közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében született módosítás értelmében a közigazgatási perben a támadott határozat végrehajtásának a felfüggesztése iránti kérelemben ezentúl a felfüggesztés alapjául szolgáló feltételeket – a bizonyítékok csatolásával – valószínűsíteni kell. Ellenkező esetben a bíróság a kérelmet hiánypótlás nélkül hivatalból elutasítja.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
3. Közigazgatási eljárások illetékmentessége
A közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvénymódosítás keretében az adminisztratív terhek csökkentése körében került sor az illetékszabályok módosítására. Ennek keretében illetékmentessé válik egyebek között a kizárólag a hatóság jogszabálysértő, hibás vagy elmulasztott bejegyzése miatt kezdeményezett elsőfokú közigazgatási hatósági eljárás. Emellett megteremtik a közigazgatási eljárásokban is az illeték átutalással történő megfizetésének a lehetőségét.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
4. Ingatlanközvetítés bejelentéssel
Az üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység, illetve az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység a jövőben hatósági engedély helyett bejelentés alapján folytatható. Emellett a tevékenység végzésének egyéb feltételei alapvetően nem változtak, apróbb pontosításokat tartalmaz a törvény, így a bejelentéshez a nemleges köztartozásról szóló igazolást és a büntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítványt sem kell csatolni, mivel az igazolások szerinti adatokat a hatóság hivatalból szerzi be.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1993. évi LXXVIII. törvény lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
5. Munkaügyi ellenőrzés rövidebb határidővel
A közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvénymódosítás az eddigi két hónap helyett 45 napra rövidítette le egyes munkaügyi ellenőrzési eljárások határidejét (foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat alakszerűsége, munkaszerződés lényegi tartalmi elemeinek a megléte, a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése körében stb.)
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1996. évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
6. Változnak az építéshatósági eljárási határidők is
Az általános közigazgatási ügyintézési határidő módosítására tekintettel volt szükség az építésügyi engedélyezési eljárásokban alkalmazandó határidők pontosítására, újraszabályozására. Bizonyos esetekben ugyanis indokolt ezekben az eljárásokban hosszabb határidő fenntartása, egyes engedélyi ügyekben ugyanakkor a jelenlegi határidő csökkentésére kerül sor.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
7. Ingatlan-nyilvántartás – határidő 30-nál több ingatlan, érdekelt esetén
Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot – az általános ügyintézési határidőtől eltérően – az eddigi három hónap helyett a jövőben 70 napon belül kell meghozni.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 1997. évi CXLI. törvény ingatlan-nyilvántartásról
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
8. Egyszerűbb adóeljárás
A közigazgatási bürokráciacsökkentésről szóló törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy az adóazonosító számot az állampolgárok elektronikus úton igazolják (adóigazolvány benyújtásával egyenértékű az elektronikus igazolás pl. e-kártya).
A kormányhivatalokat megillető köztartozásokat a jövőben az illetékes állami adóhatóság hajtja be.
A módosítás értelmében az adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet folytatásához engedélyezés csupán bejelentést kell tenni a nyilvántartását vezető szervezetnek. A bejelentéshez a jövőben nem kell hatósági erkölcsi bizonyítványt csatolni, a büntetlen előélettel kapcsolatos adtok ugyanis elektronikus úton az illetékes hatóság rendelkezésére állnak.
Joganyag: 2003. évi XCII. törvény adózás rendjéről
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
9. Sommás eljárás bevezetése, függő hatályú döntés a közigazgatási ügyekben
Minden olyan kérelemre induló, ellenérdekelt fél nélküli eljárás esetében, amikor a döntés meghozatalához szükséges valamennyi feltétel a hatóság rendelkezésére áll, legkésőbb 8 napon belül döntést kell hozni, a feltételek hiányában pedig végzéssel áttérhet a hatóság az eljárás az általános szabályok szerinti – teljes eljárásként való – lefolytatására – foglalja össze a sommás eljárás lényegét a jogintézmény bevezetéséről szóló, a közigazgatási bürokráciacsökkentés címet viselő törvénymódosítás. Jellemzően az okmányokkal, nyilvántartásokkal kapcsolatos ügyeikben, így például a jelenlegi 21 nap helyett 8 nap lenne az ügyintézési határidő.
A módosítás pontosítja a hatósági eljárások felfüggesztésének lehetőségével kapcsolatos szabályokat.
Eltérő rendelkezés hiányában, ha az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul és nincs ellenérdekű fél, úgy az ügyfelet a kérelmezett jog gyakorlása megilleti abban az esetben, ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye (hatóság hallgatása).
Újdonság továbbá, hogy a kérelemre induló eljárásokban az ügyfél 8 napon belül kap egy függő hatályú döntést arról, hogy – amennyiben a két hónapon belül eltérő érdemi döntést nem hoz – akkor az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot fizet a hatóság az ügyfélnek (kvázi visszafizeti az eljárási illetéket, díjat), a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól, továbbá – meghatározott kivételektől eltekintve – a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti – derül ki a tervezethez fűzött indokolásból. Értelemszerűen nem kerül sor függő hatályú döntésre egyebek között abban az esetben sem, ha a hatóság 8 napon belül érdemi döntést hoz.
Változik a jogorvoslatok szabályozása is. A legfontosabb újdonság, hogy amennyiben a másodfokú hatóságnak nem lesz lehetősége a jövőben az eljárás megismétlésének az elrendelésére (nem utasíthatja új eljárásra az első fokon eljárt hatóságot), hanem ún. a kiegészítő bizonyítási eljárást folytat le és ennek alapján maga dönt.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
10. Bejelentés alapján folytatható kereskedelmi tevékenységek
A nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási, utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység a jövőben hatósági engedély helyett bejelentés alapján folytatható a közigazgatási bürokráciacsökkentés jegyében született módosítás értelmében.
Joganyag: 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
11. A szövetkezet jegyzett tőkéjének a változását nem kell bejelenteni
Európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke (illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg) változását – a változások számától függetlenül – évente legalább egy alkalommal kötelező a cégbíróságnak bejelenteni. A szövetkezet, európai szövetkezet esetében azonban ezentúl a jegyzett tőke változását már nem kell bejelenteni.
A módosítás 2016. január elsején lép hatályba azzal, hogy a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban alkalmazható.
Joganyag: 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
Módosította: 2015. évi CLXXXVI. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
12. Az adózás rendjét érintő újdonságok
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítását a tervezethez fűzött miniszteri indokolás segítségével ismertetjük, a legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó újdonságokat kiemelve.
A módosítás az állami adóhatóság és a vámhatóság által külön-külön vezetett folyószámlákat egy közös folyószámla-nyilvántartásba integrálja (folyószámla integráció).
Kimondja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény függő hatályú döntésre vonatkozó (fent ismertetett) rendelkezései az adóigazgatási eljárásokban nem alkalmazandók.
Az ügyintézési határidő bizonyos eljárások esetében a jövőben indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható.
2016-tól bevezetik az adózóknak a megbízható és a kockázatos adózók csoportjai szerinti megkülönböztetését (adózói minősítés). A jogkövető, és így megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a mulasztó, jogsértést elkövető, és így kockázatosnak minősülő adózók szigorúbb elbírálásban részesülnek (eljárási határidők, adóvisszaigénylés teljesítése, szankciók, kedvezmények alkalmazása szempontjából). A fenti megkülönböztetés, besorolás kizárólag a cégjegyzékbe bejegyzettekre és az áfaregisztrált adózókra vonatkozik (így pl. az egyéni vállalkozókra nem). A megbízható és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokról a törvénytervezetet ismertető korábbi számunkban részletesen írtunk.
Változtak az adóügyi képviseleti szabályok, illetve az adóregisztrációs eljárással összefüggő – adótartozásra vonatkozó – összeghatárok 15-, illetve 30 millió forintról 5 és 10 millió forintra csökkentek.
Azon adózók esetében, akik a munkáltatójuk felé ún. bevallási nyilatkozatot tesznek arról, hogy az adóévben egyéb más jövedelmet nem szereztek, semmilyen kedvezményt nem vesznek igénybe és az adójukról nem kívánnak rendelkezni (ide nem értve az adó 1+1%-ának felajánlását), azoknak az állami adóhatóság 2016. május 20-ig elkészíti a személyi jövedelemadó bevallását (adóhatósági adómegállapítást) – olvasható a miniszteri indokolásban.
A jövőben (2017. január elsejétől) lehetőség nyílik arra, hogy annak a magánszemélynek, aki munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az adóhatóság készíti el küldi meg elektronikus úton a személyi jövedelemadó bevallási tervezetét (bevallási tervezet).
A vámhatóság hatáskörébe és az Art. hatálya alá tartozó fizetési kedvezménnyel kapcsolatos kérelmek elbírálása 2016-tól az állami adóhatóság hatáskörébe került a fémkereskedelemről szóló törvényben meghatározott bírság és egyéb költség végrehajtásával együtt.
A folyószámla-integrációra tekintettel megszűnik az együttes adóigazolás, a jövőben ún. általános adóigazolás kérhető az adóhatóságtól.
Megszűnik a végelszámolás alatt állók kötelező adóhatósági ellenőrzése, ez csupán a kockázatos adózók végelszámolása esetén marad meg.
A személyi jövedelemadó kapcsán az eddig 150 000 Ft-ról 200 000 Ft-ra emelkedik a pótlékmentes részletfizetés engedélyezési összeghatára. Fontos továbbá, hogy e kedvezményt egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség kapcsán is lehet majd alkalmazni.
Kiemelendő végezetül, hogy a bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztása esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül – határidő tűzésével – először a teljesítésre hívja fel az adózót. Csak ennek sikertelensége esetén kerülhet sor bírság kiszabására.
Joganyag: 2003. évi XCII. törvény adózás rendjéről
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2015.11.28, 2016.01.01., 2017.01.01., 2018.01.01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
13. Bővülő illetékmentességek
Az elektromos meghajtású járművek mellett az egyéb környezetkímélő járművek visszterhes megszerzése is illetékmentes lett 2016. január elsejétől, akárcsak az autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű gazdálkodó szervezet általi megszerzése.
Illetékmentessé vált a lakás magánszemély bérlő vagy annak magánszemély örököse általi megvásárlása, ha korábban a lakás bérlő tulajdonában állt, és a tulajdonjogot a lakásbérleti szerződés megkötése érdekében adták át a bérbeadónak ((visszavásárlás).
Ugyancsak illetékmentes a lakásszerzés akkor, ha azt a vagyonszerző a lakásvásárlásról szóló adásvételi szerződésben legalább 5 évre a vételár 7 százalékát meg nem haladó éves bérleti díj ellenében bérbe adja a korábbi lakástulajdonosnak. További feltétel az 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot létesítése meghatározott vételár fejében.
Illeték-visszatérítés kapcsolódik a (öröklési és a visszterhes vagyonátruházási) a műemlékként védetté nyilvánított vagy helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása esetén.
A módosítások 2016. január elsején lépnek hatályba.
Joganyag: 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
14. Egyszerűbb bevallási szabályok a helyi adóban
Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében nem kell iparűzésiadó-bevallást benyújtaniuk azoknak, akiket az önkormányzati adórendelet mentességi, kedvezményi szabálya alapján az adóévre adófizetési kötelezettség nem terhel.
2017-től az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton az adóhatóság felé is teljesítheti. Az állandó jellegű iparűzési adóban – különösen a több (száz/ezer) telephellyel rendelkező – adózók számára adminisztrációs többletterhet okoz ugyanis, hogy a bevallást többnyire papír alapon és egyenként nyújtsák be minden egyes önkormányzati adóhatósághoz.
A módosítások 2016. január elsején és 2017. január elsején lépnek hatályba.
Joganyag: 1990. évi C. törvény a helyi adókról
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01., 2017.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
15. A személyi jövedelemadó 2016-2017-es változásai
A módosítás rögzíti, hogy 2017. január 1-jétől milyen módon lehet a bevallási kötelezettséget teljesíteni (munkáltatói adómegállapítás, bevallási nyilatkozat, önadózás keretében bevallás, ide értve az adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallást és bevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallást is).
Az szja-törvény rögzíti a bevallási nyilatkozat megtételének a feltételeit is, amely első alkalommal a 2015-ben megszerzett jövedelmekről 2016. január 31-éig tehető meg.
Adókötelezettséget írtak elő a vadon gyűjthető termékek (gyógy- és fűszernövények, vadon termő gyümölcsök és gombák, éti csiga) értékesítésre történő gyűjtése esetére.
A módosítás kifejezetten rögzíti, hogy bevallási nyilatkozat első alkalommal a 2015. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában nyújtható be. Bevallási tervezetet pedig az állami adóhatóság első alkalommal a 2016. évi jövedelmekről készít.
Joganyag: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01., 2017.01.01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
16. Néhány módosítás a társasági adóban
A társasági adót érintő módosítások közül több előírás érinti az adóalap növelő és csökkentő jogcímek szabályait, de változott egyebek között a filmalkotás és az előadó-művészeti szervezetek támogatásának adókedvezményére vonatkozó, a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályozás is.
Joganyag: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2015.11.28., 2016.01.01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
17. Párlat adójegy magánfőzése esetén
A magánfőzés esetében párlat adójegy alkalmazásán keresztül megvalósuló adózást vezetnek be 2016. január 1-jétől. Egy párlat adójegy egy liter párlat előállítására jogosít. A párlat adójegy 700 forint értéket képvisel. A magánfőzőnek a tárgyévi első adójegy-beszerzéskor legalább 5 párlat adójegyet kell beszereznie és évente legfeljebb 86 párlat adójegyet szerezhet be. A magánfőző legfeljebb a beszerzett mennyiségű adójegyek által képviselt mennyiségű párlatot állíthat elő – derül ki a miniszteri indokolásból.
Egyebek mellett változnak a bérfőzés szabályai is.
Joganyag: 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
18. Apróbb áfaváltozások
A módosítás lehetővé teszi, hogy az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhassanak csoportos adóalanyiságot – derül ki a törvénymódosítás indokolásából.
Kismértékben változik a számlakibocsátási kötelezettség szabályozása.
A módosítások 2016. január elsején lépnek hatályba.
Joganyag: 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról
Módosította: 2015. évi CLXXXVII. törvény
Megjelent: MK 2015/183. (XI. 27.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
