Jóhiszeműség valótlan hatósági bizonyítvány esetén

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. március 9.
Rovat:

Amennyiben a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a visszavonása iránt kell intézkedni, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat a hatósági bizonyítvány visszavonása nem érintheti – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a kérvényező azzal a kérelemmel fordult az Önkormányzati Hivatalhoz, hogy adjon ki számára az életvitelszerű lakóhelyéről hatósági igazolást, hogy fel tudja azt használni a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek nyilvános árveréssel történő eladásának eljárásában. A jegyző hatósági bizonyítványt állított ki, amelyben igazolta a népesség-nyilvántartás adatai alapján, hogy a kérvényező a hatósági bizonyítvány kiadásának napján helyben lakónak minősül, mert életvitelszerű lakóhelye a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján ezen a településen van. A kérvényező a hatósági bizonyítvány alapján a Nemzeti Földalapba tartozó egyes földterületek vonatkozásában tartott árverésen az egyik földterület vételi jogához jutott.

A jegyző később hivatalból eljárást indított a hatósági bizonyítvány tartalmának vizsgálatára, mivel két másik gazdálkodó jelezte, hogy értesüléseik alapján a kérvényező életvitelszerűen külföldön él. Az eljárás eredményeként a jegyző a korábbi hatósági bizonyítványát visszavonta, mivel a tanúk meghallgatását követően megállapítást nyert, hogy a kiadott hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a kérvényező életvitelszerű lakóhelye nem azon a településen található.

 

A fellebbezés

A kérvényező fellebbezése során eljárt alperes a visszavonó határozatot megsemmisítette. Megállapította, hogy a kérvényező rendelkezett életvitelszerű helyben lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal, ami alapján az árverésen megjelent és licitált. A jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása az árverésen való részvétellel beállt. Az árverésen a hatósági bizonyítvány tartalmával kapcsolatban kifogás nem merült fel. Meglátása szerint a kérvényező az eljárás során rosszhiszemű magatartást nem tanúsított, nem tett valótlan nyilatkozatot, nem próbálta meg a hatóságot félrevezetni. Mivel az ügyfél rosszhiszeműsége az eljárásban nem nyert bizonyítást és a joggyakorlás bekövetkezett, a hatósági bizonyítvány módosításának, visszavonásnak törvényi feltételei nem állnak fenn.

 

A bírósági eljárás

A felperesek keresetükben az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú határozat helyben hagyását kérték. Érvelésük alapján mivel a hatósági bizonyítvány kiállítása téves volt, ezért jóhiszeműséget az ügyben nem is kellett volna vizsgálni.

A bíróság alaptalannak ítélte meg a keresetet és elutasította. Kiemelte, hogy a jogszabályi rendelkezésből következően kizárólag a hatósági nyilvántartásba, hatósági igazolványba felvett téves bejegyzés, valamint az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása körében nem kell vizsgálni a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jog sérelmét [Ket. 114. § (3) bekezdés]. Úgy vélte, helyesen állapította meg az alperes, hogy az árverésen való részvétellel a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása beállt, továbbá hogy az árverésen a hatósági bizonyítvány tartalmával kapcsolatosan nem merült fel kifogás. A jóhiszemű joggyakorlás megvalósulását követően pedig a döntést abban az esetben sem lehet visszavonni, amennyiben jogszabályt sért.

 

A felülvizsgálati kérelem

Felülvizsgálati kérelmükben a felperesek az ítélet megváltoztatását kérték.

[htmlbox akr]

 

A Kúria megállapításai

A Kúria álláspontja szerint a bíróság alapvetően téves következtetést vont le a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekből. Hangsúlyozta, hogy a földárverést követően tett bejelentés nyomán a jegyző bizonyítási eljárást folytatott le, amelynek eredményeként megállapította, hogy a kérvényező nem él életvitelszerűen az adott településen, tehát a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan volt.

A Ket. 83. § (7) bekezdése szerint, ha a hatósági bizonyítványt kiállító hatóság megállapítja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, a hatóság a hatósági bizonyítványt kijavítja, visszavonja vagy módosítja. Emiatt jogszerűnek ítélte a jegyző eljárását a hatósági bizonyítvány visszavonása terén. A vonatkozó szabályok alapján az árverési vételhez az életvitelszerű helyben lakást kell a vevőnek igazolnia. A jegyző által kiállított hatósági bizonyítvány a lakcímnyilvántartás adatain alapult, amely azonban ebben az eljárásban nem volt alkalmas a tényleges helyben lakás tényének alátámasztására. Mivel a bizonyítási eljárás lefolytatását követően megállapítást nyert, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan, ezért a Ket. 83. § (7) bekezdése szerinti intézkedés megtétele kötelező volt.

Azt is kiemelte a Kúria, hogy az alperes és a bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a hatósági bizonyítvány visszavonása jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene. A hatósági bizonyítvány tény, állapot vagy egyéb adat igazolására szolgál, itt a helyben lakás tényét igazolta. A hatósági bizonyítványból nem származtak jogok, így a hatósági bizonyítvány kiállítása sem tekinthető jogszerzésnek, pusztán egy tény, állapot igazolásának. Ebből következően a hatósági bizonyítvány visszavonásával nem sérülnek a fél jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogai, nincs jogszerzés, amely védelmet élvezhetne.

Azt sem tartotta helytállónak, hogy a hatósági bizonyítvány árverésen történő felhasználásával a jóhiszeműen szerzett jog gyakorlása beállt. A hatósági bizonyítványból nem fakadnak jogok, így a hatósági bizonyítvány felhasználása sem tekinthető joggyakorlásnak. A hatósági bizonyítvány pusztán egy eszköze annak, hogy a felhasználás szerinti eljárásban jogot lehessen szerezni. Végezetül még hangsúlyozta, hogy a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat a hatósági bizonyítvány visszavonása nem érintheti.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte.

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.001/2017.) a Kúriai Döntések 2018/2. számában 62. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.