Jön az állami szálláshely-minősítés és a kibővített turisztikai adatszolgáltatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az idegenforgalomban, vendéglátásban érdekelt társaságoknak újabb adminisztrációs, regisztrációs teendőkkel bővül a kötelezettségeik listája, míg a szállodák, üdülők a legújabb minősítési rendszer miatt aggódhatnak.

Az Országgyűlés még a rendes ülésszakában elfogadta a turizmus-vendéglátás ágazatra vonatkozó módosító csomagját, mely alapján változik a Kertv. és a Turizmus törvény. Míg az előbbire vonatkozó módosuló rendelkezések csak szeptember 1-jén lépnek hatályba, addig az utóbbira vonatkozó új szabályok már szinte teljes egészében július 1-től hatályosak, igaz, hogy nagyrészt csak szakaszosan alkalmazandók.  

Az új rendelkezésekre a jogalkotói indokolás szerint azért volt szükség, hogy az újrainduló magyarországi turizmust fejlesszék – összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-cal. A cél a magas minőségű szálláshelykínálat megteremtése Magyarországon, ehhez egy nemzetközileg is egységes szolgáltatási színvonalat garantáló nemzeti szálláshely-minősítési rendszer alapvető feltételeit kívánják bevezetni. Kiemelt célja még emellett a 2021. évi XCVIII. törvénynek (Módtv.) a turizmus-vendéglátás átfogó digitalizációja az adatszolgáltatás terén is, és az új technológiák bevezetése. 

Kertv. módosítása 

Mindezek alapján a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényhez bevezetésre került egy új fogalom: 

Szálláshely-minősítés: a szálláshelyek számára előírt minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata és annak alapján a szálláshelyek minőségi fokozatokba sorolása a szálláshely-minősítő szervezet által. 

A Módtv. kimondja, hogy a szálláshely-minősítés az állam hatáskörébe tartozó tevékenység, melyet kormányrendeletben kijelölt szálláshely-minősítő szervezet útján lát el (ez a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet alapján a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft.), nemzetközileg általánosan elfogadott és közzétett kritériumok alapján. Ettől kezdve szálláshely-szolgáltatás csak a kormányrendeletben meghatározott, a szálláshely-minősítésre vonatkozó szabályok betartásával és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható. 

Azok, akik nem elégedettek a minősítés eredményével, panaszt nyújthatnak be, melyet a szálláshely-minősítési eljárás lezárását és annak a szálláshely általi megismerését követő nyolc napon belül lehet előterjeszteni. A panaszt a Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. 

Maga a minősítési eljárás csak az első alkalommal ingyenes, utána a közigazgatási hatósági eljárásokért kiszabott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie a szálláshelyeknek. 

A pontos részletszabályokat kormányrendeletben fogják tisztázni. 

Nyári képzési akció

Turizmus törvény új szabályai 

Jelentős változtatás, hogy július 1-től a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény hatálya kiterjed a vendéglátóhely üzemeltetőkre, a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, a turisztikai attrakciókat üzemeltetőkre és a turisztikai attrakciókat látogató vagy igénybe vevő személyekre is. 

A régi-új definíciókkal bővül is a törvény értelmező része: 

Turisztikai attrakció: olyan turisztikai céllal hasznosított és működtetett természeti vagy ember alkotta vonzerő, illetve földrajzi terület, amely a látogatók számára élmény-, szabadidős, utazási szolgáltatásokkal, kínálati palettával, vagy szórakoztatási funkcióval rendelkezik. 

Turisztikai attrakció üzemeltetője: a turisztikai attrakció bérlője, tulajdonosa, fenntartója vagy kezelője. 

Turisztikailag kiemelt jelentőségű település: olyan település, ahol legalább egy országos, vagy nemzetközi jelentőségű turisztikai attrakció található, és amely a beutazó turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá tehető. 

Vendéglátó üzlet: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott vendéglátóhely üzlettípusok, ahol a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás tevékenységet folytatnak. 

Vendéglátó üzlet üzemeltetője: a vendéglátó üzlet bérlője vagy tulajdonosa. 

Az új szabályok alapján a szálláshely-szolgáltatók (szállodák, hotelek, üdülők stb.) mellett a vendéglátóhely üzemeltetők és turisztikai attrakció üzemeltetőknek is adatot kell szolgáltatniuk a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére, mely meghatározott adatszolgáltatási eljárás szerint összegyűjtött, személyes adatot nem tartalmazó adatkörökbe tartozó, a szálláshely-szolgáltató által a szálláshelykezelő szoftver, vendéglátó üzlet üzemeltetője által a vendéglátó szoftver, és a turisztikai attrakció üzemeltetője által a jegykezelő szoftver igénybevételével átadott adatokat tartalmazza. 

A regisztrációs kötelezettség a vendéglátóhely üzemeltetőjére és a turisztikai attrakció üzemeltetőjére is kötelező.   

A tényleges adatszolgáltatást a vendéglátó üzleteknek és a turisztikai attrakcióknak csak később kell megkezdeni: a regisztrációt 2021. november 1-gyel kell elvégezni, az adatok szolgáltatása és továbbítása csak 2022. július 1-től kötelező. Mindezeket a 2021. november 1-jén már meglévő, illetve azt követően induló szolgáltatókra kell alkalmazni. 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Elindult az E-ING képzés a Magyar Ügyvédi Kamarában

Az ügyvédség szempontjából a 2024-es év talán legnagyobb kihívása az új ingatlan-nyilvántartási eljárás bevezetésére való felkészülés. Az E-ING képzés előkészítését a MÜK koordinálja azzal a céllal, hogy az új eljárásra vonatkozó elméleti és gyakorlati ismeretekkel segítse a kollégák felkészülését – derül ki a Magyar Ügyvédi Kamara Oktatási és Akkreditációs Bizottsága tájékoztatójából.

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 17.

Szolgáltató közigazgatás – 2. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.