Jövőre indul az elektronikus közbeszerzés

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2017. november 16.
Rovat:

A kormány az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat szerint az Európai uniós kötelezettségeknek megfelelően jövő áprilistól kívánja bevezetni az elektronikus közbeszerzési rendszert.


A Javaslattal a jogalkotó az Európai Unió koncessziós szerződésekről szóló irányelvéből, a közbeszerzésről szóló irányelvéből és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről szóló irányelvéből eredő jogharmonizációs kötelezettségét teljesíti. Az EU fenti irányelvei kiemelt hangsúlyt helyeznek az elektronikus kommunikáció és az elektronikus közbeszerzés bevezetésére.

Az irányelveknek való megfelelés érdekében biztosítani kell az elektronikus úton történő kommunikációt valamennyi magyarországi közbeszerzési eljárásban. A kötelezettségnek a jogalkotó egy központi, egységes, állami, elektronikus közbeszerzési rendszer felállítása útján kíván eleget tenni.

Az elektronikus közbeszerzési rendszer (továbbiakban: EKR) felállításának és alkalmazásának kiemelt célja a közbeszerzési eljárások átláthatóságának fokozása, az eljárások gyorsabb lefolytatása, az eljárási cselekmények egyszerűbb véghezvitele, az adminisztrációs terhek csökkentése, valamint a közbeszerzési eljárások ellenőrzésének támogatása.

Az irányelvi rendelkezések alapján kötelező biztosítani:

– a hirdetmények elektronikus formában történő feladását,

– a közbeszerzési dokumentumok elektronikus formában való rendelkezésre bocsátását,

– az eljárás menetében a teljes körű elektronikus kommunikációt.

A teljes körűség értelmében az eljárás valamennyi szakaszában elektronikus úton kell majd folytatni a kommunikációt.

Az elektronikus kommunikáció és dokumentumcsere esetében a közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérők és az ajánlattevők, illetve részvételi jelentkezők közötti interakciók során kizárólag elektronikus út vehető igénybe a hagyományos papíralapú kommunikáció helyett. Így például az ajánlat benyújtásakor, kiegészítő tájékoztatás kérésekor vagy a válasz megadásakor, a hiánypótlás során, az eredmény közlésekor az érintett szereplőknek a dokumentumokat elektronikus úton kell a másik fél számára eljuttatniuk.

A jelenlegi magyarországi közbeszerzési eljárásokban azonban elsősorban a papír alapú kommunikáció érvényesül, amelyet a Javaslat alapján az EKR fog áprilistól felváltani.

A közbeszerzési eljárásokban érintett szereplők – így különösen az ajánlattevők, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (továbbiakban: MKIK) – oldaláról felmerült igényként az e-közbeszerzés kötelező bevezetésének elhalasztása és ezzel együtt az EKR önkéntes alkalmazási időszakának meghosszabbítása, a rendszer jobb megismerhetősége, az elektronikus kommunikációra való áttérés megkönnyítése érdekében.

Az MKIK a kormány elé terjesztett tervezet véleményezése során kifejtette, hogy az ajánlatkérők és ajánlattevők részére túl rövid felkészülési idő állt rendelkezésre az e-közbeszerzési rendszer megismerésére, amely a közbeszerzési eljárások lebonyolítását is lassíthatja. Az MKIK kérte a jogalkotót, hogy a rendszer bevezetését 2018. április közepéig halassza el, mivel az irányelvek ezt a határidőt szabják az ún. Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (EEKD) elektronikus benyújtásának bevezetésére. Ezzel a jogalkotó egyrészt megfelel az Európai Unió előírásainak, egyúttal segíti a közbeszerzési eljárásban érintetteket a rendszer alkalmazására való felkészülésben.

Tekintettel arra, hogy a hatályos közbeszerzési törvény alapján a főszabály továbbra is a papír alapon történő eljárás, ezért 2017. december 31-ig még egy teszt időszakot biztosít a kormány a közbeszerzési eljárásban résztvevők számára, amely idő alatt az EKR-t és a papír alapú kommunikációt párhuzamosan használhatják. Az kormány egyetértett az MKIK javaslatával, ezért az EKR 2018. április 15-éig még önkéntesen, alkalmazható az éles rendszer bevezetéséig. A jogalkotó ezzel kívánja elősegíteni az EKR jogalkalmazók általi megismerését és az elektronikus közbeszerzésre való könnyebb, hatékonyabb átállást

A hatályos Kbt. módosítását a jogalkotó azzal indokolja, hogy csak meghatározott eljárások körében van jelenleg lehetőség az elektronikus kommunikáció kötelező alkalmazására, ezért a Miniszterelnökség által üzemeltetett EKR rendszer működése során nem lenne lehetőség az elektronikus kommunikáció kötelezettség előírására, hanem az eljárásokat párhuzamosan papír alapon is szükség lenne lebonyolítani, amely szükségtelen adminisztratív terhet jelentene mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára.

A jogalkotó szerint az EKR jogalkalmazók általi megismerését és az elektronikus közbeszerzésre való könnyebb, hatékonyabb átállást is szolgálja az, hogy 2018. január 1-jétől az ajánlatkérők önkéntesen alkalmazhatják a rendszert.

[htmlbox Közbesz_szemle]

Kapcsolódó cikkek:


AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés
2018. október 15.

Ingatlan adásvétel: nem számít a felek szándéka, ha nincs róla írásbeli szerződés

Az ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha a kölcsönös és egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát minden szerződő fél aláírta. Ha nincs olyan egy vagy több okirat, amely a vétel tárgyát képező ingatlan tulajdoni hányadára vonatkozóan a felek egybehangzó szerződéses jognyilatkozatát tartalmazza, a vevő érvényes szerződés hiányában tulajdonjogot a vitás tulajdoni hányadon nem szerezhet – a Kúria eseti döntése.

Munkahelyi baleset: mikor felelős a munkáltató?
2018. október 12.

Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.