Kamarai jogtanácsos többes foglalkoztatása

Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat álláspontja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kamarai jogtanácsosokra és képviseletre vonatkozó szabályai alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a kapcsolt vállalkozással nem áll közvetlenül munkaviszonyban.


Kamarai jogtanácsosok az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozattól (OKJT) kértek állásfoglalást azügyben, hogy a kamarai jogtanácsosra vonatkozó jogszabályi és kamarai előírások alapján a kamarai jogtanácsos ipso iure jogosult-e a kapcsolt vállalkozások jogi képviseletére, vagy szükséges az, hogy az Üttv. és az Mt. által szabályozott több munkáltató által létesített munkaviszonyban álljon?

Az OKJT állásfoglalásában kifejtette, hogy az ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos az Üttv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfele számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenység kamarai jogtanácsosi működési formában történő gyakorlásának elengedhetetlen eleme, hogy a tevékenységet
gyakorló jogtanácsos munkaviszonyban lássa el ezt a tevékenységet.

Az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint a kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.

Az Mt. szerinti több munkáltatós munkaviszonyban – az Üttv. 68. § (4) bekezdésére tekintettel – a kamarai jogtanácsos csak olyan munkáltatókkal állhat, amelyek egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek, azaz az Üttv. az Mt. által létesíthető jogviszony szempontjából tartalmaz korlátozó rendelkezést. Az Üttv. fenti szabályai biztosítják a lehetőséget arra, hogy a kamarai jogtanácsos ne kizárólag egy munkáltatóval álljon munkaviszonyban (ugyanakkor az ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyok számát korlátozza), továbbá az Üttv. – kapcsolt vállalkozások esetén – lehetőséget biztosít arra, hogy az Mt. szerinti több munkáltatós jogviszonyt hozzanak létre a felek, amely esetében a kapcsolt vállalkozásokkal létrehozott több munkáltatós jogviszony az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint egy munkaviszonynak minősül.

Az Üttv. 68. § (2) bekezdése a képviseleti jogosultság igazolására vonatkozóan határoz meg szabályt, miszerint a kamarai jogtanácsos munkáltatóját, illetve munkáltatója kapcsolt vállalkozását általános vagy külön meghatalmazással képviseli. Ezen rendelkezésből ugyanakkor nem következik, hogy a kamarai
jogtanácsosnak a munkáltatója kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival is munkaviszonyban (beleértve a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt is) kellene állnia.

A Tagozat jogértelmezése egyértelmű a tekintetben, hogy a fenti jogszabályhelyek alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a képviselt kapcsolt vállalkozással nem áll munkaviszonyban.

(a Magyar Ügyvédi Kamara 2. számú hírlevele)



Kapcsolódó cikkek:


A Fidesz adatkezelését vizsgálta a NAIH
2021. április 14.

A Fidesz adatkezelését vizsgálta a NAIH

A NAIH megállapította, hogy a Fidesz a szimpatizánsi adatbázissal kapcsolatos adatkezelése során nem tett eleget maradéktalanul a GDPR rendelkezéseinek.

Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei
2021. április 13.

Az Európai Unió koncessziós irányelvének előkészületei

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében az Európai Unió koncessziós irányelvének az előkészületeiről olvashatnak egy részletet. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása
2021. április 13.

AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása

Az Alkotmánybíróság szerint a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszere kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez, ezért sérti a jogállamiság elvét.