Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat álláspontja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kamarai jogtanácsosokra és képviseletre vonatkozó szabályai alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a kapcsolt vállalkozással nem áll közvetlenül munkaviszonyban.
Kamarai jogtanácsosok az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozattól (OKJT) kértek állásfoglalást azügyben, hogy a kamarai jogtanácsosra vonatkozó jogszabályi és kamarai előírások alapján a kamarai jogtanácsos ipso iure jogosult-e a kapcsolt vállalkozások jogi képviseletére, vagy szükséges az, hogy az Üttv. és az Mt. által szabályozott több munkáltató által létesített munkaviszonyban álljon?
Az OKJT állásfoglalásában kifejtette, hogy az ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos az Üttv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfele számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenység kamarai jogtanácsosi működési formában történő gyakorlásának elengedhetetlen eleme, hogy a tevékenységet
gyakorló jogtanácsos munkaviszonyban lássa el ezt a tevékenységet.
Az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint a kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
Az Mt. szerinti több munkáltatós munkaviszonyban – az Üttv. 68. § (4) bekezdésére tekintettel – a kamarai jogtanácsos csak olyan munkáltatókkal állhat, amelyek egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek, azaz az Üttv. az Mt. által létesíthető jogviszony szempontjából tartalmaz korlátozó rendelkezést. Az Üttv. fenti szabályai biztosítják a lehetőséget arra, hogy a kamarai jogtanácsos ne kizárólag egy munkáltatóval álljon munkaviszonyban (ugyanakkor az ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyok számát korlátozza), továbbá az Üttv. – kapcsolt vállalkozások esetén – lehetőséget biztosít arra, hogy az Mt. szerinti több munkáltatós jogviszonyt hozzanak létre a felek, amely esetében a kapcsolt vállalkozásokkal létrehozott több munkáltatós jogviszony az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint egy munkaviszonynak minősül.
Az Üttv. 68. § (2) bekezdése a képviseleti jogosultság igazolására vonatkozóan határoz meg szabályt, miszerint a kamarai jogtanácsos munkáltatóját, illetve munkáltatója kapcsolt vállalkozását általános vagy külön meghatalmazással képviseli. Ezen rendelkezésből ugyanakkor nem következik, hogy a kamarai
jogtanácsosnak a munkáltatója kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival is munkaviszonyban (beleértve a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt is) kellene állnia.
A Tagozat jogértelmezése egyértelmű a tekintetben, hogy a fenti jogszabályhelyek alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a képviselt kapcsolt vállalkozással nem áll munkaviszonyban.
(a Magyar Ügyvédi Kamara 2. számú hírlevele)
Kapcsolódó cikkek:
A keresetkiterjesztés tilalma
2021. január 22.
A keresetkiterjesztés tilalmába ütközik, ha a felperes a perindítási határidő letelte után új megtámadási irányt kíván szabni a közigazgatási perben. A megelőző eljárásban nem értékelt tényre, körülményre a fél abban az esetben hivatkozhat, ha az értékelés elmaradása neki nem róható fel – a Kúria eseti döntése.
Ingatlanjog II. – Bizonyítás a jegyzői hatáskörbe tartozó birtokvédelmi eljárásban
2021. január 19.
Az alábbiakban részleteket közlünk a Wolters Kluwer gondozásában megjelent Ingatlanjog II. című könyvből. A Ptk. magánjogi sorozat kötete új területeket bont ki az ingatlanra vonatkozó szabályozásból - kövesse sorozatunkat!
Változó felnőttképzési szabályok: az adatszolgáltatási kötelezettség is érzékeny pont lehet
2021. január 18.
2021. január 1-től ismét változtak a Felnőttképzési törvény szabályai - röviden áttekintjük cikkünkben a legfontosabb módosításokat.
Jogszabályfigyelő 2021 – 2. hét
2021. január 18.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2021/6–8. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a parlamenti hírek közül válogattunk.
AB: az Alkotmánybíróság is jogosult előzetes döntéshozatalt kezdeményezni
2021. január 18.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria bírósági jogkörben okozott kártérítés tárgyában hozott Pfv.III.22.500/2017/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt.