Az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozat álláspontja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény kamarai jogtanácsosokra és képviseletre vonatkozó szabályai alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a kapcsolt vállalkozással nem áll közvetlenül munkaviszonyban.
Kamarai jogtanácsosok az Országos Kamarai Jogtanácsosi Tagozattól (OKJT) kértek állásfoglalást azügyben, hogy a kamarai jogtanácsosra vonatkozó jogszabályi és kamarai előírások alapján a kamarai jogtanácsos ipso iure jogosult-e a kapcsolt vállalkozások jogi képviseletére, vagy szükséges az, hogy az Üttv. és az Mt. által szabályozott több munkáltató által létesített munkaviszonyban álljon?
Az OKJT állásfoglalásában kifejtette, hogy az ügyvédi tevékenységet a kamarai jogtanácsos az Üttv. 66. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfele számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenység kamarai jogtanácsosi működési formában történő gyakorlásának elengedhetetlen eleme, hogy a tevékenységet
gyakorló jogtanácsos munkaviszonyban lássa el ezt a tevékenységet.
Az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint a kamarai jogtanácsos – kapcsolt vállalkozások kivételével – legfeljebb két nem természetes személy jogalannyal állhat ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyban.
Az Mt. szerinti több munkáltatós munkaviszonyban – az Üttv. 68. § (4) bekezdésére tekintettel – a kamarai jogtanácsos csak olyan munkáltatókkal állhat, amelyek egymás kapcsolt vállalkozásainak minősülnek, azaz az Üttv. az Mt. által létesíthető jogviszony szempontjából tartalmaz korlátozó rendelkezést. Az Üttv. fenti szabályai biztosítják a lehetőséget arra, hogy a kamarai jogtanácsos ne kizárólag egy munkáltatóval álljon munkaviszonyban (ugyanakkor az ügyvédi tevékenység folytatására irányuló munkaviszonyok számát korlátozza), továbbá az Üttv. – kapcsolt vállalkozások esetén – lehetőséget biztosít arra, hogy az Mt. szerinti több munkáltatós jogviszonyt hozzanak létre a felek, amely esetében a kapcsolt vállalkozásokkal létrehozott több munkáltatós jogviszony az Üttv. 68. § (1) bekezdése szerint egy munkaviszonynak minősül.
Az Üttv. 68. § (2) bekezdése a képviseleti jogosultság igazolására vonatkozóan határoz meg szabályt, miszerint a kamarai jogtanácsos munkáltatóját, illetve munkáltatója kapcsolt vállalkozását általános vagy külön meghatalmazással képviseli. Ezen rendelkezésből ugyanakkor nem következik, hogy a kamarai
jogtanácsosnak a munkáltatója kapcsolt vállalkozásával vagy kapcsolt vállalkozásaival is munkaviszonyban (beleértve a több munkáltatóval létesített munkaviszonyt is) kellene állnia.
A Tagozat jogértelmezése egyértelmű a tekintetben, hogy a fenti jogszabályhelyek alapján a kamarai jogtanácsos a munkáltatója kapcsolt vállalkozását akkor is képviselheti, ha a képviselt kapcsolt vállalkozással nem áll munkaviszonyban.
(a Magyar Ügyvédi Kamara 2. számú hírlevele)
Kapcsolódó cikkek:
Könnyebb lesz megszüntetni az osztatlan közös tulajdont a földek esetében
2020. július 9.
Jövő január 1-jén lép hatályba az osztatlan közös tulajdonú földek megszüntetésétől szóló törvény. A jogszabály a három megszüntetési forma mellett a hiányos tulajdonosi adatok rendezésére is tartalmaz új szabályokat, így az állam is tulajdonjogot szerezhet
Magyar öröklési jog az októberi diploma után – 4. rész
2020. július 8.
A 1872. évi Magyar Jogászgyűlés idején nagy vita támadt a kötelesrész szükségességéről. Cikkünkből a kor jogászi álláspontjait ismerhetik meg.
Megszavazták az igazságügyi tárgyú törvényeket módosító salátatörvényt
2020. július 8.
Igazságügyi tárgyú törvényeket módosít a pénteken elfogadott salátatörvény: többek között a Vht.-val, az ügyészséggel, és a közjegyzőkkel kapcsolatos szabálymódosításokra mondott igent az Országgyűlés.
Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.
A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.
A bűncselekménnyel okozott kár és a sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított per
2020. július 7.
Elfogadta a Parlament a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvényjavaslatot (T/10860.)