Keretmegállapodások a közbeszerzési eljárásban – 9. rész


A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Az alábbiakban a mű keretmegállapodásokra vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) törvény hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek a keretmegállapodásokra vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője dr. Perczel Zsófia.

A keretszám előírása

Több ajánlattevő esetén továbbra is meg kell adni a keretszámot, amelynek felső határáig terjedő számú ajánlattevővel köt majd az ajánlatkérő megállapodást. A keretszám meghatározásának szabályai nem változtak: a keretszámnak a közbeszerzés tárgyához, az eljárás sajátos jellemzőihez kell igazodnia, és minden körülmény között biztosítania kell a valódi versenyt; a keretszámnak legalább három ajánlattevőt kell magában foglalnia, de csak akkor kell a keretmegállapodást legalább három ajánlattevővel megkötni, ha legalább három érvényes ajánlat volt. A szabályozásból egyértelmű, hogy a keretszámnak elegendő három ajánlattevőt magában foglalnia, ugyanakkor, álláspontunk szerint, keretmegállapodás esetén indokolt lehet az ötös keretszám előírása, annak érdekében, hogy a keretmegállapodás alapján megvalósuló beszerzések során ténylegesen valódi verseny jöhessen létre. Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogyha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérőnek nem kötelező az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel a keretmegállapodást megkötni, a nyerteseket az azonos ajánlatok értékelésére vonatkozó általános szabály szerint is kiválaszthatja [Kbt. 77. § (5) bekezdés].

A beszerzési igény, tárgy, mennyiség meghatározása

A beszerzési igény meghatározása körében a Hatóság keretében működő Tanács a keretmegállapodások tárgyában kiadott útmutatójában felhívja a figyelmet arra, hogy keretmegállapodás alkalmazása esetén különösen fontos, hogy az ajánlatkérő a beszerzési igényét – a beszerzése előkészítése körében – alaposan vizsgálja meg, és annak mentén kellő körültekintéssel állapítsa meg közbeszerzésének tárgyát és mennyiségét. Ennek keretében az ajánlatkérőnek fel kell mérnie, hogy a közbeszerzési eljárása, illetve a sajátos beszerzési módszer alkalmazása nyomán ténylegesen milyen beszerzést [szolgáltatást, árubeszerzést, építési beruházást] milyen tartalommal fog megvalósítani, mivel a közbeszerzés feltételrendszere adott beszerzés tárgyához kötöttsége követelményének [Kbt. 65. § (3) bekezdés és 76. § (6) bekezdés a) pont] érvényesítése érdekében a ténylegesen megvalósítandó feladatok mentén kell az ajánlatkérőnek meghatároznia az alkalmassági és az értékelési szempontokat. A beszerzési igényének felmérése során az ajánlatkérőnek vizsgálnia szükséges a részajánlattétel lehetőségének biztosítását is annak érdekében, hogy a minél szélesebb körű versenyt biztosítsa. A beszerzés tárgya megállapításának kötelezettsége attól függetlenül terheli az ajánlatkérőt a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban, hogy a keretmegállapodás megkötését követően kötendő egyedi szerződések konkrét tárgya csak a keretmegállapodás megkötését követően kerül meghatározásra. Ennek körében az ajánlatkérőnek már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásában meg kell határoznia a közbeszerzése tárgyát, tipikusan az alábbiak szerint:

– építési beruházásnál legalább munkanem pontossággal;

– szolgáltatásmegrendelés esetén az egyes (fő)tevékenységek szerint;

– árubeszerzés esetén a beszerezni kívánt áru főbb tulajdonságai alapján.

Alkalmassági követelmények előírása

A Kbt. 65. § (3) bekezdésében foglalt, az alkalmassági követelmények meghatározására vonatkozó általános szabály a keretmegállapodás megkötésére és teljesítése során is irányadó, erre tekintettel állapítja meg a Hatóság keretében működő Tanács a keretmegállapodások tárgyában kiadott útmutatójában, hogy a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban a keretmegállapodás második részében felmerülő tényleges teljesítést szükséges az ajánlatkérőnek mérlegelnie, és figyelembe kell vennie az alkalmassági követelmények, illetve értékelési szempontok meghatározása során.

A Döntőbizottság D.161/2018. és D.163/2018. számú határozataiban, illetve az említett határozatok felülvizsgálata nyomán született, a Fővárosi Törvényszék 103.K.700.690/2018/18. és 103.K.700.688/2018/18. számú ítéletében foglaltak alapján, ha a szakember bemutatása az alkalmasság igazolása körében történt, és az egyedi szerződés szerinti feladat érinti a keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárásban előírt, a szakemberrel kapcsolatos alkalmassági feltételt, a szakember teljesítésbe való tényleges, érdemi bevonásától nem lehet eltekinteni az egyedi szerződés kapcsán.

Amennyiben az ajánlatkérő nem képes a beszerzése tárgyára tekintettel olyan alkalmassági követelményt meghatározni a teljesítéshez szükséges szakemberek tekintetében, amely az adott szakember minden egyedi szerződésbe történő bevonását garantálja (mivel nem szükséges az adott szakember minden, a keretmegállapodás alapján kötendő, egyedi szerződés teljesítéséhez, vagy a valamennyi egyedi szerződésbe történő bevonás bizonyosan nem lesz lehetséges), akkor a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban – az egyedi szerződések teljesítésével összefüggésben felmerülő esetleges későbbi jogsértésekkel kapcsolatos kockázatok minimalizálása céljából – nem javasolt ilyen alkalmassági követelmény előírása. Ha pedig az ajánlatkérő olyan alkalmassági követelményt határoz meg a teljesítéshez szükséges szakemberek tekintetében, amely az adott szakember minden egyedi szerződésbe történő bevonását garantálja, az ajánlatkérő ennek során az egyidejűleg teljesítésre kerülő egyedi szerződések várható mennyiségére is figyelemmel köteles eljárni, mivel egyazon adott szakember kötelező bevonása minden egyidejűleg teljesítés alatt lévő egyedi szerződésbe a reális fizikai teljesítőképesség korlátai miatt vezethet adott esetben jogsértés megállapításához.

A referenciakövetelmények meghatározása során az ajánlatkérőnek tekintettel kell lennie arra, hogy a Kbt. 65. § (9) bekezdés alapján egy adott tevékenységre vonatkozó referenciát igazoló szervezetet az adott tevékenységet tartalmazó egyedi szerződés teljesítésébe az ajánlattevőnek be kell vonnia.

Referenciakövetelmény előírása esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a Kbt. 65. § (5) bekezdés szerint az ajánlatkérő tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követelheti meg, továbbá arra is, hogy az alkalmassági követelmények tartalmának meghatározásakor elsősorban mennyiségi és műszaki-szakmai követelmények előírására kell törekedni, az ellenszolgáltatás összegének előírása – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (3a) bekezdése alapján – csak kivételesen indokolt esetben lehetséges.

A referenciakövetelményt legfeljebb az írásbeli konzultációt vagy verseny újranyitását követően egy időben megvalósítandó külön szerződések várható nagyságrendje szerint a teljesítéshez ténylegesen szükséges mértékig lehet előírni. Az ajánlatkérőnek a referenciakövetelményt a Kbt. 65. § (5) bekezdésében foglalt maximális mértéket betartva, azonban a teljesítési képességről való meggyőződéshez szükséges minimális mértékhez igazítva az objektíven elegendő szintben kell meghatároznia, ami adott esetben jóval a 75%-os maximum alatt is elhelyezkedhet. Ezzel összefüggésben – a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 21. § (4) bekezdés 2021. február 3-ától hatályos rendelkezésének első mondata szerint – ha az egy keretmegállapodáson alapuló szerződéseket a verseny újbóli megindítását követően ítélik oda, akkor a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, a referenciákra vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

Az árbevétellel kapcsolatos alkalmassági követelmények előírását a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 19. § (9) bekezdése akként konkretizálja, hogy a Kbt. 65. § (5) bekezdésében említett, az éves árbevételre vonatkozó maximális követelményt az egy időben teljesítendő külön szerződések várható nagyságrendje alapján kell kiszámítani, vagy ha ez nem ismert, a keretmegállapodás becsült értéke alapján.

A fentiekre tekintettel az eljárást megindító felhívásban javasolt meghatározni az egy időben teljesítendő szerződések várható nagyságrendjét.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2022. január 24.

Nem teljesítette az oltásokkal kapcsolatos adatigénylést az EMMI

A NAIH többek között azt állapította meg, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma törvényes működésének veszélyeztetésére, illetve üzleti titokra hivatkozva nem tagadhatja meg a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatos közérdekű adatok kiadását.