Ki jár el a Facebook-on elkövetett becsületsértés esetén?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetésének helye a weboldalt működtető szerver helye – a Kúria eseti döntése.

 


Ami a tényállást illeti, a sértett fél, mint magánvádló feljelentést tett a terhelt ellen. A magánvádló álláspontja szerint a terhelt a Facebook-on becsületsértést követett el ellene.

Az illetékességi vita

A magánvádló a feljelentést a saját lakóhelyén (G) az illetékes rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen terjesztette elő, ami azt továbbküldte G járásbíróságnak. Az elrendelt nyomozás hatására fény derült az elkövető személyére. Miután a bíróság megállapította illetékességének hiányát, az ügyet M Járásbíróságra tette át, kimondva, hogy a sértett lakóhelye nem illetékességi ok, és a terhelt lakóhelye is csak abban az esetben alapozná meg a bíróság illetékességét, ha a magánvádló eredetileg is ott emelt volna vádat, ez azonban jelen esetben nem így történt. A bíróság érvelése szerint ezért ilyenkor csak az elkövetés helyére alapítható a bíróság illetékessége, ami interneten keresztül elkövetett becsületsértés és rágalmazás esetén „valószínűsíthetően” a terhelt lakóhelye, vagyis M.

M Járásbíróság szintén illetékessége hiányát állapította meg, és az ügyet a T Járásbíróságra tette át, mivel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény értelmében a polgár lakcímadatának részét alkotja a tartózkodási helye is (T), a terhelt ténylegesen is ezen a címén tartózkodik, így az elkövetés helyeként feltételezhető lakóhely a terhelt bejelentett tartózkodási helye.

 

T Járásbíróság ugyancsak illetékességének hiányát állapította meg, és az eljáró bíróság kijelölése céljából a Kúriához fordult.

A problémás jogszabályhely

A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 17. § (1) bekezdése szerint az eljárás lefolytatására az a bíróság az illetékes, amelynek területén a bűncselekményt elkövették. A 17. § (3) bekezdése szerint az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pótmagánvádló ott emel vádat.

A Kúria megállapításai

A Kúria meglátása szerint, mivel a terhelt lakóhelye szerinti bíróság csak akkor lett volna illetékes az eljárás lefolytatására, ha a magánvádló eleve ott emelt volna vádat, márpedig ez nem így történt, ezért az ügy elbírálására a magánindítvány benyújtása után kizárólag az elkövetés helye szerinti bíróság lett volna illetékes. Mindebből következően G Járásbíróságnak az ügy érkezésekor egyáltalán nem volt illetékessége, a tárgyalás megkezdése előtt akkor járt el volna helyesen, ha megállapítja illetékessége hiányát, és az ügyet elbírálás végett az elkövetés helye szerint illetékes bíróságra teszi át. A bíróság azonban nyomozást rendelt el, majd személyes meghallgatást és érdemi tárgyalást is tartott, és csak utána rendelkezett az ügy áttételéről. A Be. szabályai szerint azonban [308. § (1) bekezdés] a tárgyalás megkezdését követően illetékességének hiánya okán csak akkor teheti át az ügyet, ha az eljárás lefolytatására más bíróság lenne kizárólagosan illetékes, ezért a bíróságnak már illetékesség hiányában is le kellett volna folytatnia az eljárást.

A Kúria szerint bár M Járásbíróság helyesen érvelt a tényleges tartózkodási hely mellett, nem vette azonban figyelembe, hogy mivel volt tárgyalás az ügyben, G Járásbíróság illetékessége rögzült. Akkor járt volna el helyesen, ha saját illetékessége hiányának megállapítása mellett a Kúriához terjeszti fel az iratokat az eljáró bíróság kijelölése végett, ahogy azt T Járásbíróság tette.

Kitérés az elkövetés helyére

A Kúria döntésében kitért az elkövetés helyének kérdésére is. A tárgyalás megkezdése előtt az eljárásra kizárólag az elkövetés helye szerinti bíróság lett volna illetékes. Hibásnak tartotta azonban azt a bírósági logikát, miszerint az elkövetés helye az a hely, ahol az elkövető a vád tárgyává tett kijelentéseket a számítógépén leírta, vagyis feltehetően a terhelt lakása. Kiemelte, hogy a technika fejlődésével ma már széles körben elérhetővé váltak és elterjedtek azok a mobil technikai eszközök, melyek az internet elérésére (wifi, mobilnet) és az azon való kommunikációra szinte bárhonnan (akár közintézményekből, üzletházakból, közlekedési eszközökről), egyszerűen alkalmazhatók, és könnyen hordozhatók. Így lényegében bárhonnan, nem csak otthonról érhető el az internet. Mindezek alapján még csak nem is valószínűsíthető, hogy az internetre közlést eljuttató személy azt a lakóhelyéről teszi meg, így konkrét tény hiányában erre illetékesség nem alapítható.

Tévesnek tartotta a Kúria azt a megállapítást is, miszerint az elkövetés helye azt a hely, ahol az elkövető a számítógépén a feljelentésben sérelmezett kijelentéseit megszerkesztette, és ahonnan azt az üzemeltető szerverére küldte. Az elkövetés helye ugyanis a tényállásszerű magatartás kifejtésének, illetve kifejtése megkezdésének a helye. Mivel a rágalmazást más előtt, a becsületsértést pedig mással szemben kell megvalósítani, a becsületcsorbító tényállításnak vagy kifejezésnek a számítógépen való megszövegezésével, anélkül, hogy arról bárki tudomást szerzett volna, objektíve nem valósul meg. Ilyen esetekben, emelte ki a Kúria, a közzététel helye az elkövetés helye. Tehát az interneten és egyúttal nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás, illetve becsületsértés esetén a weboldalt működtető szerver helye jelenti az elkövetés helyét. Külföldön lévő szerverrel működő weboldalaknál a külföldön történt elkövetésre vonatkozó szabályokat (Be. 18. §) kell alkalmazni. Ilyenkor elsődlegesen a terhelt lakóhelye szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel a cselekmény elbírálására. Jelen esetben, mivel a terhelt lakóhelye ismert, az eljárás lefolytatására a tárgyalásnak a G Járásbíróság általi megkezdését megelőzően T Járásbíróság lett volna illetékes, de nem a Be. 17. § (1) vagy (3) bekezdése, hanem a Be. 18. § (1) bekezdése alapján. Mindezekre tekintettel a Kúria G Járásbíróságot jelölte ki az eljárás lefolytatására.

Az ismertetett döntés (Kúria Bkk. III. 336/2016.) a Kúriai Döntések 2016/7. számában 167. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.

2022. június 24.

Heti pihenőidő

Az a 40 órát el nem érő időszak, melyre nem osztották be a munkavállalót munkavégzésre, nem tekinthető heti pihenőidőnek, mivel nem alkalmas a heti regenerálódáshoz szükséges időtartam funkcióját betölteni. Heti pihenőidőnek csupán a heti 40 órát elérő vagy ezt meghaladó időtartam minősül, így a munkaidőkeret átlagában is csak a 48 órát egybefüggően kitevő időtartam vehető figyelembe – a Kúria eseti döntése.

2022. június 23.

A metaverzum jogi kérdései – 2. rész

A metaverzum egy megosztott, virtuális világ, amit a felhasználók bármilyen platformról képesek elérni az interneten keresztül, és ahol a virtuális avatárjaikkal tudnak kapcsolatba lépni egymással. Az alábbi, kétrészes sorozat az e sajátos világgal kapcsolatban felmerülő sokféle jogi kérdést veszi górcső alá.