Kihirdették a költségvetési salátatörvényt: jogegységesítés a Pp.-ben, lényeges változások a cégtörvényben

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény számos lényeges változást hozott nem csupán a pénzügyi tárgyú törvények tekintetében, érdemi módosításokat irányozott elő a jogalkotó a cégtörvény és a polgári perrendtartási törvény esetében is. Az alábbiakban ezeket a változásokat mutatjuk be részletesen. Korlátozott számban lesz lehetőség ingyenes céginformáció igénybevételére Fontos változást hoz a módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény esetében, amikor is újragondolja az állam által biztosított bárki…

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény számos lényeges változást hozott nem csupán a pénzügyi tárgyú törvények tekintetében, érdemi módosításokat irányozott elő a jogalkotó a cégtörvény és a polgári perrendtartási törvény esetében is. Az alábbiakban ezeket a változásokat mutatjuk be részletesen.

Korlátozott számban lesz lehetőség ingyenes céginformáció igénybevételére

Fontos változást hoz a módosítás a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény esetében, amikor is újragondolja az állam által biztosított bárki számára elérhető ingyenes céginformációt, amely azt a célt szolgálja, hogy a céginformációt kérő megbizonyosodhasson arról, hogy a cég létezik, továbbá, hogy megismerhesse e cég legfontosabb adatait. A változás indokaként az indokolásban arra hivatkoznak, hogy a gyakorlati tapasztalatok szerint az ingyenes céginformációt biztosító állami szolgáltatást nem a szabályozási célnak megfelelően veszik igénybe. Így a jövőben az ingyenes céginformáció nem az úgynevezett tárolt cégkivonat megismerését jelenti, hanem online, valósidejű céginformáció biztosítására kerül sor. Ingyenes céginformációként ismerhető meg a cég neve, székhelye, cégjegyzékszáma, esetleges európai egyedi azonosítója (EUID), főtevékenysége, képviseletére jogosult személyek adatai, továbbá arra vonatkozó adatok, hogy a cég végelszámolás, felszámolás, kényszertörlés alatt áll. Azon jogalkotói érdek érvényesítése érdekében, hogy az internetről elérhető ingyenes céginformációs szolgáltatást ne lehessen visszaélésszerűen igénybe venni, a jövőben a céginformációt igénylő azonosítását követően igényel információt. Az ingyenes céginformáció igénybevételére havonta – végrehajtási rendeletben – meghatározott alkalommal kerülhet sor. A módosítás ezért a megismert személyes adatok kezelését egy hónapig lehetővé teszi, így a céginformációs szolgálat minden hónapban ellenőrizni tudja az adatigényléseket. A módosítás jogalkotói indoka szerint a cégjegyzék adatai bár nyilvánosak, azonban elsődlegesen nem ingyenesen elérhető adatok, azok megismerésére ellenszolgáltatás mellett van lehetőség. Az ingyenes céginformáció az állam által biztosított olyan kedvezmény, amelyet korlátlanul nem lehet igénybe venni.

A cégadat változása időpontjának meghatározása

A módosítás lehetővé teszi, hogy a cég egyes cégadat változásának időpontját maga határozza meg. A tőkefelemelés időpontjának változását a cég a jövőben megadhatja, így változása nem a cégbírósági bejegyzéssel hatályosul. Ennek egyik oka, hogy a jegyzett tőke felemelése körében is igaz, hogy a cégbíróság a cégjogi, anyagi jogi feltételek meglétét ellenőrzi, vagyis nem arról dönt, hogy a tőkeváltozás megtörténhet-e vagy sem. E tekintetben tehát ezen adatváltozásnál sem konstitutív a cégbírósági döntés, hanem a bejegyzéssel a cégbíróság azt deklarálja, hogy a tőkeváltozásra vonatkozó eljárás szabályosan lefolytatásra került; a cég döntését (annak célszerűségét, gazdasági okát) azonban nem bírálhatja felül. Az adat változásának feltüntetése a cég részéről nem kötelező eleme a kérelemnek, vagyis a cég dönthet úgy, hogy nem adja meg a változás időpontját. Ilyenkor, vagy ha a megadott időpontok ellentmondóak, a változás időpontja a változásról döntő határozat meghozatalának napja. Tőkeleszállítás esetén a módosítás a jövőben sem teszi lehetővé, hogy a cég megadja a változás időpontját (hatályát), hanem a változás időpontja továbbra is a tőkeleszállítás cégbíróság általi bejegyzésének napja lesz, mivel a tőkeleszállítás egyes eseteiben (különösen a kötelező tőkeleszállítás) a cég a működésére vonatkozó kötelező előírások betartása érdekében dönt a tőkeleszállításról, vagyis nem tisztán gazdálkodási megfontolásról van szó, más esetekben a hitelezővédelmi szempontok igénylik ezt a megszorítást.

Új vagyonrendezési eljárások

Új elemként jelenik meg a törvényben a nyilvántartásba bejegyzett jog és tény törlése iránti vagyonrendezési eljárás. Ennek a nemperes eljárásnak a 2012 márciusa után lezárt végelszámolásokra tekintettel is helye van, továbbá, a rendelkezéseket általában a jogutód nélkül törölt céget megillető, közhiteles nyilvántartásban bejegyzett jogokra – a tulajdonjogot ide nem értve – és tényekre indokolt alkalmazni. A vagyonrendezési eljárás egyrészt azon tulajdonjogon kívüli jogosultságok sorsát hivatott rendezni, melyeket a jogutód nélküli megszűnési eljárásban elmulasztottak a nyilvántartásból törölni. Másrészt ezen eljárás a tulajdonjog védelmét is biztosítja azáltal, hogy eszközt teremt arra, hogy a vagyontárgy tulajdonosa a tulajdonjogát a valós viszonyoknak megfelelően, külső behatásoktól mentesen gyakorolhassa. A megszűnt és a cégjegyzékből törölt cég a jogalanyiságát elveszítette, így vonatkozásában jogképességről vagy perképességről nem beszélhetünk. A közhiteles nyilvántartásban szereplő vagyontárgy vonatkozásában a törölt cég tekintetében bejegyzett jog, vagy javára, illetve érdekében feljegyzett tény törlése a nyilvántartás „tisztasága” szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, illetőleg a vagyontárgy tulajdonosának alapvető érdeke, hogy tulajdonjoga tekintetében a nyilvántartás a valós viszonyokat tartalmazza és tulajdonjogát más személy behatásától mentesen gyakorolja. Az eljárás iránti kérelmet a vagyontárgy tulajdonosa nyújthatja be, akinek azonosítania kell a törölt céget, okiratokkal kell igazolnia, hogy a vagyontárgy tekintetében tulajdonjoggal rendelkezik, továbbá azt, hogy a törölt cég javára milyen jog vagy tény került a nyilvántartásba bejegyzésre. Ha a kérelem ezen kritériumoknak megfelel, a bíróság elrendeli e különleges vagyonrendezési eljárás lefolytatását. A módosítás a bírósági vizsgálat során nagy hangsúlyt helyez a törölt cég tekintetében bejegyzett jog vagy tény esetleges átengedésének vizsgálatára. A bíróság megvizsgálja a cég jogutód nélküli megszűnésével összefüggésben keletkezett iratokat, és ha nem áll közvetlen rendelkezésére, beszerzi azokat (levéltártól, harmadik személytől). Ha a szükséges okiratok alapján megállapítható, hogy a jog vagy tény átengedésre került, a bíróság a kérelmet elutasítja. Amennyiben nem került sor átengedésre, vagy annak ténye nem bizonyítható hitelt érdemlően, a bíróság a szerzett jog védelmének érvényesülése érdekében felhívást tesz közzé a Cégközlönyben. 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre az igénybejelentésre, vagyis igazolási kérelem benyújtásának nincs helye, illetőleg a követelés tekintetében az alanyi jogi jogosultság megszűnik. Ha a 30 nap alatt nem érkezik bejelentés, vagy hitelt érdemlően nem tudják bizonyítani a jog vagy tény jogszerű átszállását, a bíróság határozatot hoz, melyben megállapítja, hogy a bejegyzett jog mást nem illet meg, illetve a tény feljegyzéséhez más személynek érdeke nem fűződik.

A végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárás

Egy másik új különleges vagyonrendezési eljárásként jelenik meg a végelszámolás lefolytatását követően törölt cég vagyonára vonatkozó kérelemre induló vagyonrendezési eljárás, amely a cég volt tagjainak érdekében kívánja korrigálni a végelszámolási eljárás során készült vagyonfelosztási javaslat hiányosságát, illetőleg kezeli azt a helyzetet is, ha a végelszámolónak az eljárása során tanúsított legnagyobb gondosság mellett sem volt tudomása egy adott vagyontárgyról, így azt a vagyonfelosztási javaslat nem is tartalmazhatta. Az eljárás tárgyát nem csak a tárgyiasult vagyontárgyak, hanem a bankszámlán nyilvántartott pénzeszköz is képezheti. A jogutód nélkül megszűnt és törölt cég jogalanyisággal már nem rendelkezik, ugyanakkor a volt tagoknak (részvényeseknek), tekintettel arra, hogy a társaság részére az alapításkor, illetve akár a társaság fennállása alatt is vagyoni hozzájárulást teljesítettek, érdekük fűződik ahhoz, hogy a törölt cég újonnan előkerült vagyontárgyából részesüljenek. Az ennek érdekében benyújtott kérelemben igazolni kell a törölt cég azonosító adatait, az érintett vagyontárgy tekintetében fennálló tulajdonjogi jogosultságot, és be kell mutatni a végelszámolás során elfogadott vagyonfelosztási javaslatot. A volt tagoknak a kérelemhez csatolniuk kell legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodásukat a vagyontárgy felosztásáról. Mindez azt jelenti, hogy a volt tagok (részvényesek) a kérelem benyújtása előtt egyeztetnek a vagyontárgyból való részesedésük tekintetében. A volt tagok (részvényesek) szabadon rendelkezhetnek a vagyontárgy felosztásáról: akár egykori vagyoni hozzájárulásuk arányában, vagy a cég legutolsó létesítő okiratában foglaltak szerint állapodhatnak meg a vagyontárgy megosztása tekintetében. A vagyontárgy azonban nem értékesíthető, azt a volt tagoknak természetben kell kiadni. A vagyonrendezési eljárás lefolytatására a törvényszékek rendelkeznek hatáskörrel.

Közjegyzők, bírósági végrehajtók

Változnak a közjegyzői és a bírósági végrehajtói szolgálat szünetelésére vonatkozó szabályok. Mind a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, mind pedig a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény esetében a hatályos szünetelési okokon túlmenően a módosítás hatálybalépését követően a közjegyzői, végrehajtói szolgálat szünetelhet akkor is, ha a közjegyzőt vagy végrehajtót a kormányzati igazgatásról szóló törvény alapján központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi szervei kormánytisztviselőjévé nevezik ki a kormányzati szolgálati jogviszonyának időtartama alatt, illetve politikai tanácsadóvá, politikai főtanácsadóvá és a kabinetfőnökké való kinevezése esetén a politikai szolgálati jogviszonyának időtartama alatt. Annak érdekében, hogy a közjegyző, végrehajtó székhelyén a közjegyzői szolgáltatás nyújtásának, végrehajtói tevékenység ellátásának folyamatossága biztosított legyen, a közjegyző részére tartós helyettest kell kirendelni, a végrehajtót állandó helyettes helyettesíti, tekintettel arra, hogy a szünetelés időtartama alatt közjegyzői, végrehajtói tevékenységet nem végezhet. A szolgálat szünetelése alatt a közjegyző kamarai tagsága, végrehajtó kari tagsága fennmarad, azonban nem gyakorolhatja a kamarai, kari tagságból eredő jogokat, és nem terhelik a kamarai, kari tagságból fakadó kötelezettségek.

Egységes ügykezelő alkalmazás

Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosításával bevezetésre kerül az egységes ügykezelő alkalmazás. A közjegyzőnek a beadvány adatait haladéktalanul, de legfeljebb az érkezéstől számított 8 napon belül rögzítenie kell az alkalmazásban. Így lehetővé válik egyrészt a további elektronikus ügykezelés, másrészt az is, hogy a közjegyzői ügyben keletkezett iratok – jogorvoslat esetén – elektronikus úton kerüljenek felterjesztésre a bírósághoz. Újdonság, hogy a közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül is előállíthatja, illetve ha hagyományosan, papír alapon készíti el a közokiratot, akkor azt az alkalmazásban kell rögzíteni. A módosítás indokolása kiemeli, hogy ezáltal az eljárás során elvégzett cselekmények nyomon követhetővé, a keletkezett iratok pedig elektronikus úton elérhetővé válnak, továbbá ez az ügyvédi folyamat számottevő technológiai korszerűsítését jelenti, és egyidejűleg csökkenti a papíralapú ügyintézéssel járó költségeket. A digitális másolatok alapjául szolgáló iratokat az érkezésüktől számított öt év elteltével selejtezni kell, ezáltal a papíralapú iratok megőrzésével járó kiadások is csökkennek. Lehetővé válik az is, hogy a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre az alkalmazáson keresztül is kézbesíthesse. Nem kézbesíthető azonban ilyen módon a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata, valamint nem élhet ezzel a lehetőséggel a közjegyző akkor sem, ha az irat a jelenlévő félnek nyomban kézbesíthető, illetve ha az iratot az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kell kézbesíteni. A módosítás kiemeli, hogy az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya ugyanúgy közokirat, mint a közjegyző által saját irodájában előállított és kinyomtatott irat.

A rendelkezési nyilvántartás

A bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénytérintő változás, hogy a gazdálkodó szervezet ügyfél a nyilvántartásba vételét, vagy ha nyilvántartásba vétele nem kötelező, létrejöttét követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét a rendelkezési nyilvántartásba. Lehetőség van arra is, hogy a gazdálkodó szervezet az őt nyilvántartó szerv részére jelentse be az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, és a nyilvántartó szerv adja át a rendelkezési nyilvántartásnak az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséget.

WKJK - preagenda-hirdetés

A polgári perrendtartást érintő változások

A jogértelmezés egyértelművé tétele érdekében rögzítésre kerül, hogy mindazokban a perekben, amelyek megindítására törvény jogosítja fel az ügyészt, vagy amelyet ellene kell indítani, vagyis amelyekben az ügyész mint absztrakt közjogi jogalany félként szerepel, az ügyészre a jogi képviselővel eljáró félre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a perben a jogi képviselet nem kötelező.

A személyi állapottal kapcsolatos perek sajátosságaira tekintettel a jogalkotó lerövidítette a Pp. általános szabályai szerint az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló 45 napos és az alperes meghosszabbítás iránti kérelemére elrendelhető további legfeljebb 45 napos határidőt. Az indokolás szerint ezekben a perekben gyakran változnak a felek életviszonyai, körülményei, az időmúlásnak is jelentősége lehet, ezért e perek speciális tárgyára, a személyi állapotra tekintettel a szóbeliség érvényesülésének fokozottan kell érvényesülnie. A felek személyes meghallgatása, személyes nyilatkozattétele meghatározó jelentőségű, melyek megtételét a perfelvételi tárgyalás biztosítja, ezzel összefüggésben indokolt az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lerövidítése. A szabályok értelmében az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő harminc nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. A Pp. általános rendelkezései szerint az alperes a felperes ellen az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló vagy a bíróság által az ellenkérelem előterjesztésére meghosszabbított határidőn belül terjeszthet elő viszontkeresetet írásban viszontkereset-levéllel. A személyi állapotot érintő perekben a per tárgyát képező jogviszonyok körében a per folyamán bekövetkező változásokra tekintettel indokoltnak tartotta a jogalkotó a viszontkereset előterjesztésére nyitva álló határidő meghosszabbítását a perfelvételi szak végéig. Az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt követően a viszontkeresetet írásban a perfelvétel lezárásáig terjesztheti elő vagy azt szóban a perfelvételi tárgyaláson is előadhatja a viszontkereset-levélre vonatkozó szabályoknak megfelelő tartalommal.

Nem egységes a joggyakorlat a tekintetben, hogy a Ptk.-ban meghatározott a megegyezés alapján történő házasság felbontásának feltételéül meghatározott járulékos kérdésekben a felperesnek kell-e a keresetlevélben nyilatkozatot tenni, keresetet előterjeszteni vagy elegendő az érvényesíteni kívánt jog körében utalni arra, hogy kéri a házasság felbontását. A módosítás egyértelművé teszi, hogy nem kell a felperesnek nyilatkozatot tenni vagy keresetet előterjeszteni a Ptk. 4:21. § (3) bekezdésben meghatározott járulékos kérdésekben (közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás), ezért azt írja elő, hogy amennyiben a keresetlevél előterjesztésekor a házastársak között a járulékos kérdések tekintetében már kialakult a közös álláspont, és megtörtént ennek írásba foglalása is, akkor az erre vonatkozó okiratot be kell csatolni a keresetlevél mellékleteként. Ha ilyen megállapodás a házastársak között még nem jött létre, akkor értelemszerűen ilyen melléklete sem lehet a keresetlevélnek, és ennek hiánya sem a keresetlevél visszautasításához, sem hiánypótláshoz nem vezethet. Megegyezéses bontás esetén a keresetlevélben mindenképpen utalni kell arra, hogy a felperes a Ptk. 4:21. § (2)-(3) bekezdés alapján kéri a házasság felbontását. Amennyiben a felek egyező akaratnyilatkozattal kérik a házasság felbontását, az alperes részéről akkor sem mellőzhető az ellenkérelem előterjesztése. A megegyezéses bontóper sajátosságaira tekintettel azonban lerövidítik az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt. Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére vonatkozó határidő tizenöt nap, amelyet az alperes indokolt kérelmére a bíróság legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthat. Ha maga az alperes is egyetért a házasság ilyen módon történő felbontásával, a felperes kérelmét nem ellenzi, elegendő a Pp. 199. § (6) bekezdés szerinti elismerési nyilatkozatot tartalmazó ellenkérelem előterjesztése.

Új elemként kerül a házassági perben hozott ítélet rendelkező részének kötelező tartalmi elemei közé a házassági életközösség fennállása időtartamának meghatározása, kezdő és záró időpontjának rögzítése, amely az ítélet jogerőre emelkedésével ítélt dologgá válik, és egy későbbi vagyonjogi perben nem tehető vitássá. Döntő jelentősége van ugyanis a házastársak vagyonjogi rendezésénél, mert ehhez az időtartamhoz kapcsolódik a vagyonközösség fennállása, és ezáltal a közös vagyont képező vagyonelemek köre. A gyakorlatban kialakult olyan jogértelmezés, amely arra a következtetésre jutott, hogy a házassági életközösség kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a házasság megkötésének időpontja, azonban ez az értelmezés ellentétes a Ptk.-val, melynek 4:35. § (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy „a törvényes vagyonjogi rendszer az életközösség kezdetétől hatályosul akkor is, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.” Mindezek miatt a Pp. a házassági életközösség kifejezés helyett az életközösség fogalmát használja a továbbiakban.

Kapcsolódó cikkek:


Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról
2019. július 16.

Jogegységi határozat keresetlevelek visszautasításáról

Ha a keresetlevél visszautasításáról rendelkező végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálása során egyértelműen megállapítható, hogy a visszautasítás feltételei nem állnak fenn és a keresetlevél perfelvételre alkalmas, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatja és a keresetlevél visszautasítását mellőzi. A másodfokú bíróság akkor is így rendelkezik, ha a felperes a fellebbezésében a végzés hatályon kívül helyezését kéri, de a fellebbezés tartalma szerint azt állítja, hogy a keresetlevele perfelvételre alkalmas.

Kúria – A közigazgatási perek bírói útvesztői
2019. július 16.

Kúria – A közigazgatási perek bírói útvesztői

A Kúria joggyakorlat-elemzői szerint a közigazgatási ügyszakban egyáltalán nem jellemző, hogy a másodfokú bíróságok egyfajta „időhúzásra” használnák a hatályon kívül helyezés gyakorlatát, illetve az új eljárásra kötelezést.