Kihirdették az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény részletszabályait

A szabályok 2021. január 1-jén lépnek hatályba, azonban az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya csak 2021. március 1-jével fog átalakulni egészségügyi szolgálati jogviszonnyá.

A törvény részletes szabályait korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk. A részletszabályokat tartalmazó 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba, azonban az 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet elrendeli, hogy az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló jogviszonya csak 2021. március 1-jével fog átalakulni egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint írásban tájékoztatni kell. Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést 2021. március 1-et megelőző napig kell megkötni, de csak 2021. március 1-től kell alkalmazni. Ha eddig belül nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya 2021. március 1-én megszűnik.

Fontos rendelkezés, hogy az az érintett, akinek az illetményét az egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti illetménytábla alapján kell megállapítani, 2021. január 1-jétől 2021. március 1-ig a törvény szerinti, a 2021. január 1. – 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozó illetménytábla szerinti illetményre jogosult a fennálló közalkalmazotti vagy munkaviszony alapján végzett munkájáért, feltéve, hogy az meghaladja az illetménynek, illetve a munkabérnek azt az összegét, amire az érintett e szabály alkalmazása nélkül jogosult lenne a 2021. január 1. és március 1. közötti időszakban.

A részletszabályokat tartalmazó rendelet az egészségügyi szolgáltatóra, annak fenntartójára és egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki, de bizonyos eltérésekkel alkalmazandóak a szabályok az egészségügyi felsőoktatási intézmény által fenntartott egészségügyi szolgáltatónál, illetve az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központnál foglalkoztatott egészségügyi dolgozóra is. Az egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottjaira pedig a fenntartó vagy a tulajdonos erre irányuló döntése esetén. A szabályok nem terjednek ki a honvédelemhez tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezetnél és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatottak jogviszonyára.

A jogviszony létesítése

Az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál (klinikai központnál is) egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottak esetében a munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltató irányítására vonatkozó jogszabályban meghatározott személy gyakorolja. Más egészségügyi szolgáltatónál a munkáltatói jogokat főszabálykét az egészségügyi szolgáltató vezetője gyakorolja. Ez a jog írásban átruházható.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítése a munkáltató egyedi döntése vagy meghívásos eljárás alapján történhet. Az eljárás megindítása előtt meg kell állapítani a munkakörrel szemben támasztott követelményeket. A meghívásos eljárás keretében a jelöltek értékelésére a munkáltató döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság hozható létre. A bizottság a jelöltek meghallgatását követő 5 munkanapon belül a jelöltek között rangsort állít fel. A munkáltató a rangsor felállítását követő 10 munkanapon belül dönt. Az eljárás eredményéről a jelölteket a döntést követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.

Az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében tizennyolcadik életévét be nem töltött személlyel is létesíthető egészségügyi szolgálati jogviszony akkor, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésekor az érintett az előírt szakképzettség, szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Az egészségügyi szakképzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése érdekében három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosult személlyel is létesíthető egészségügyi szolgálati jogviszony.

A rendelet a cikkünkben megfogalmazottakon túl egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló szabadfoglalkozás keretében, egyéni egészségügyi vállalkozóként, egyéni cég tagjaként, társas vállalkozás tagjaként, egyházi személyként vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként töltött időt.

Magasabb vezetői megbízásnak minősül a rendelet értelmében az intézményvezetésre adott megbízás, a klinikai központ vezetésére adott megbízás, az orvosigazgatói (szakmai intézményvezető-helyettesi), ápolási igazgatói feladatok ellátására adott megbízás és a gazdasági igazgatói megbízás. Vezetőnek az előzően felsoroltak kivételével az intézmény önálló szervezeti egységének vezetője, valamint a munkamegosztás szempontjából elkülönült szervezeti egység vezetője minősül.

A munkaszerződés

Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén az egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Nem rendelhető ki az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy

– a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

– ha nagycsaládos,

– gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

– hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

– ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

– a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,

– ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.

Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni kell a kirendelés elrendeléséről, időtartamáról, a munkavégzés helyéről, az ez időre járó illetményéről és a szállási és utazási kérdésekről. A kirendelt a tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés valamely korlátba ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízásra irányuló egészségügyi szolgálati munkaszerződésnek tartalmaznia kell, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható. Visszavonás esetén az érintettet a megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni. Amennyiben ez nem lehetséges, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani az érintettnek. Ha az érintett nem járul hozzá a továbbfoglalkoztatásához, az érintettnek az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik, és végkielégítés illeti meg.

Az összeférhetetlenség

A törvény kimondja, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is (a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével) kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesíthet. A rendelet meghatározza az engedélyező szervet.

Ez a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál a területileg illetékes városi kórház vezetője, a városi fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál az irányító megyei intézmény vezetője, a megyei és országos fekvőbeteg-ellátó egészségügyi szolgáltatónál az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetője, a megyei feladatokat is ellátó klinikai központnál a klinikai központ elnöke az Országos Kórházi Főigazgatóságnak az országos kórház-főigazgató által kijelölt magasabb vezetője, nem megyei feladatokat ellátó klinikai központnál foglalkoztatott egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy esetén a foglalkoztatott a klinikai központ elnöke, az egyházi jogi személy tulajdonában álló vagy fenntartásában működő egészségügyi szolgáltatónál az egyházi tulajdonos vagy fenntartó, az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál a fenntartó által kijelölt személy.

Az engedélyező szerv a kérelem beérkezését követő 8 napon belül dönt az engedélyről. Nem kell az engedélyező szerv előzetes engedélyét kérni az igazságügyi szakértői és szakkonzultánsi tevékenységhez, a halottvizsgálati szaktanácsadói tevékenységhez, az egészségügyben működő szakmai kamaráknál a kamarai tisztséghez, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételéről szóló rendelet szerinti egészségügyi tevékenységhez és a donor plazmaferezis folytatására előírt engedéllyel rendelkező szervezet által a donor alkalmassági vizsgálatához.

A próbaidő

Nem kell próbaidőt megállapítani, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony létesítésére orvosigazgatói, szakmai intézményvezető-helytettesi, ápolási igazgatói, gazdasági igazgatói, valamint ágazatspecifikus munkakörben betöltött, osztályvezetésre adott vezetői megbízás ellátása érdekében került sor, és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló a munkaszerződés megkötésekor legalább 5 éves, költségvetési szervnél eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A munkaidő

A többműszakos és megszakítás nélkül működő egészségügyi szolgáltató esetében legfeljebb három hónap munkaidőkeret állapítható meg, ennek kezdő időpontja az első hónap első naptári napja, befejező időpontja a munkaidőkeret utolsó hónapjának utolsó naptári napja. Egyenlőtlen munkaidő-beosztást csak munkaidőkeret esetén lehet alkalmazni. A munkaidő-beosztást legalább tizenöt nappal korábban és legalább egy hónapra előre írásban szükséges elrendelni. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy részére hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot biztosítani kell. Kimondja a rendelet, hogy havonta legalább egyszer heti két pihenőnapot egybefüggően szombatra és vasárnapra biztosítani kell. Ezen felül hetente legalább negyvennyolc óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.

Akit egyszerre foglalkoztatnak egészségügyi felsőoktatási intézményben oktatói munkakörben, illetve kutatói munkakörben is foglalkoztatható az egészségügyi szolgálati jogviszonya mellett, ott e tevékenységek munkaidő szempontjából egy jogviszonyban végzett munkának minősül.

Az egészségügyi tevékenység befejezése és a következő, munkarend szerint megkezdett egészségügyi tevékenység között tizenegy óra időtartamú megszakítás nélküli napi pihenőidőt kell biztosítani. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy jogosult a kiesett időre arányosan járó alapbérére, ha e pihenőidőre tekintettel a másnapi munkakezdése eltolódik.

A munkaközi szünet időtartama munkaidőnek minősül, minimális mértéke 20 perc, illetve ha a munkaidő a kilenc órát meghaladja, akkor további 25 perc. Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést írásban kell elrendelni, kivéve a készenlét ideje alatti munkavégzést. Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el.

Meghatározott munkakört ellátóknak (pl: iskolaorvos, fogász, aki a munkahelyén legalább napi 3 órán át sugárártalomnak kitett, stb.) a teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkavégzés helyén töltenie, a fennmaradó időt a munkáltató által meghatározott helyen a szakmai kompetenciáinak bővítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával töltik.

A végkielégítés

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy végkielégítésének mértéke, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő legalább három év: egyhavi, öt év: kéthavi, nyolc év: háromhavi, tíz év: négyhavi, tizenhárom év: öthavi, tizenhat év: hathavi, húsz év: nyolchavi távolléti díjának megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt, ha valamelyik jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült. A végkielégítés mértéke a fenti összeg kétszerese, ha az egészségügyi szolgálati jogviszony az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy általi azonnali hatályú felmondás folytán szűnt meg.

Kapcsolódó cikkek: